Az Egészségügyi Bizottság munkájának értékelése
2010. március 03. 12:56
.jpg)
A parlamenti választások egyben a jelenlegi Egészségügyi Bizottság munkájának végét is jelentik. Arra kértük a testület tagjait, értékeljék az elmúlt évek tevékenységét, mondják el mely intézkedésre a legbüszkébbek, és melyik az, amelyikre nem jutott idő. Elsőként Dr. Kökény Mihály, az Egészségügyi Bizottság elnöke reagált megkeresésünkre.Amivel elégedett…
Négy év alatt, több mint 120 ülésen körülbelül háromszáz témát tárgyalt meg a bizottság – kezdi Dr. Kökény Mihály. Úgy látja, ezek közt fontos reformtörvények is szerepeltek, amelyek egy része kellő támogatottság hiányában és populista ellenszélben elbukott (példaként a vizitdíjat említi). Álláspontja szerint más jogszabályok az ellátás minőségi javulását eredményezték, erre példa a gyógyszerpiac rendbetétele. Az Egészségügyi Bizottság vezetője szerint emellett a prevenciótól a rehabilitációig az ellátás fontos csomópontjaival foglalkozott a testület. Az elnök úgy véli, hogy a zaklatott külső körülmények ellenére a bizottsági munka – elenyésző számú kivételtől eltekintve – nem vált látványos politikai konfliktusok terepévé. A képviselői véleményekben szakmai, illetőleg szakmapolitikai érvek tükröződtek.
Dr. Kökény Mihály büszke arra, hogy a bizottság az ágazat szakmai és civil szervezeteivel folyamatos kapcsolatot tartott és részvételükkel a Parlamentben kétszer rendeztek nyílt napot: először az emberi erőforrás-fejlesztés, vagyis az egészségügyi dolgozók pályán tartásának kérdéseiről, egy évvel később az akkor félidős népegészségügyi programról. Eredményként könyveli el, hogy a bizottság erőfeszítéseinek is köszönhetően az elmúlt években új lendületet kapott a laikus elsősegélynyújtás oktatása. Végül pedig kiemeli, hogy az újinfluenza járvány körüli vitákban a bizottság egyhangúan elfogadott határozatban állt ki a védőoltás szükségessége mellett.
…és amivel nem…
Az elnök a legkevésbé sikeresnek a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását tartja, melynek többször nekirugaszkodtak. Mint mondja, az egészségi mutatók és európai követelmények egyaránt indokolták volna, hogy a dohányzási korlátozást legalább az éttermekre kiterjesszék. Úgy látja, a szakpolitikusok ugyan pártállásra való tekintet nélkül valamennyien támogatták az erre vonatkozó kezdeményezést, azonban az ellentétes érdekek hálóján fennakadt a javaslat: nem került a plenáris ülés napirendjére.
Fontos lett volna
Dr. Kökény Mihály szerint több időt kellett volna szentelni helyszíni tájékozódásra, kihelyezett ülésekre. „Jártunk ugyan orvostudományi egyetemeken, néhány kórházban, a Magyar Vöröskeresztnél, de úgy érzem: nem ártott volna jobban tájékozódni háziorvosi praxisokban vagy az egészségügyi és szociális ellátás határterületein.”
A következő ciklus feladatai
A jövőre gondolva a szakpolitikus szerint szervezettebben, azaz kevésbé ötletszerűen érdemes vizsgálni a törvények végrehajtásának tapasztalatait. Úgy látja, hogy az alkotmányosság, a gyakran elmaradó előzetes hatásvizsgálatok mérlegelésén túl a jogszabályok próbája mégiscsak a gyakorlat.
A Bizottság elnöke szerint ebben a ciklusban az ellenőrző albizottság elégtelenül működött, ezen változtatni kell. Dr Kökény Mihály abban bízik, hogy az egészségpolitikáért felelős parlamenti bizottság vállalja, hogy az ágazat évek óta megoldatlan nagy stratégiai kérdéseiben az okos kompromisszumokon alapuló megegyezés kezdeményezője lesz. Mint mondja, a mértékadó politikai és szakmai erők között megállapodásra kellene jutni köz- és magánfelelősség viszonyáról, az intézményfenntartói felelősség tartalmáról, az egészségmegőrzés prioritásairól, az egészségügyi ráfordítások mértékéről, fejlesztési programokról annak érdekében is, hogy az egészségügy átpolitizáltsága mérséklődjön.
Négy év alatt, több mint 120 ülésen körülbelül háromszáz témát tárgyalt meg a bizottság – kezdi Dr. Kökény Mihály. Úgy látja, ezek közt fontos reformtörvények is szerepeltek, amelyek egy része kellő támogatottság hiányában és populista ellenszélben elbukott (példaként a vizitdíjat említi). Álláspontja szerint más jogszabályok az ellátás minőségi javulását eredményezték, erre példa a gyógyszerpiac rendbetétele. Az Egészségügyi Bizottság vezetője szerint emellett a prevenciótól a rehabilitációig az ellátás fontos csomópontjaival foglalkozott a testület. Az elnök úgy véli, hogy a zaklatott külső körülmények ellenére a bizottsági munka – elenyésző számú kivételtől eltekintve – nem vált látványos politikai konfliktusok terepévé. A képviselői véleményekben szakmai, illetőleg szakmapolitikai érvek tükröződtek.
Dr. Kökény Mihály büszke arra, hogy a bizottság az ágazat szakmai és civil szervezeteivel folyamatos kapcsolatot tartott és részvételükkel a Parlamentben kétszer rendeztek nyílt napot: először az emberi erőforrás-fejlesztés, vagyis az egészségügyi dolgozók pályán tartásának kérdéseiről, egy évvel később az akkor félidős népegészségügyi programról. Eredményként könyveli el, hogy a bizottság erőfeszítéseinek is köszönhetően az elmúlt években új lendületet kapott a laikus elsősegélynyújtás oktatása. Végül pedig kiemeli, hogy az újinfluenza járvány körüli vitákban a bizottság egyhangúan elfogadott határozatban állt ki a védőoltás szükségessége mellett.
…és amivel nem…
Az elnök a legkevésbé sikeresnek a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását tartja, melynek többször nekirugaszkodtak. Mint mondja, az egészségi mutatók és európai követelmények egyaránt indokolták volna, hogy a dohányzási korlátozást legalább az éttermekre kiterjesszék. Úgy látja, a szakpolitikusok ugyan pártállásra való tekintet nélkül valamennyien támogatták az erre vonatkozó kezdeményezést, azonban az ellentétes érdekek hálóján fennakadt a javaslat: nem került a plenáris ülés napirendjére.
Fontos lett volna
Dr. Kökény Mihály szerint több időt kellett volna szentelni helyszíni tájékozódásra, kihelyezett ülésekre. „Jártunk ugyan orvostudományi egyetemeken, néhány kórházban, a Magyar Vöröskeresztnél, de úgy érzem: nem ártott volna jobban tájékozódni háziorvosi praxisokban vagy az egészségügyi és szociális ellátás határterületein.”
A következő ciklus feladatai
A jövőre gondolva a szakpolitikus szerint szervezettebben, azaz kevésbé ötletszerűen érdemes vizsgálni a törvények végrehajtásának tapasztalatait. Úgy látja, hogy az alkotmányosság, a gyakran elmaradó előzetes hatásvizsgálatok mérlegelésén túl a jogszabályok próbája mégiscsak a gyakorlat.
A Bizottság elnöke szerint ebben a ciklusban az ellenőrző albizottság elégtelenül működött, ezen változtatni kell. Dr Kökény Mihály abban bízik, hogy az egészségpolitikáért felelős parlamenti bizottság vállalja, hogy az ágazat évek óta megoldatlan nagy stratégiai kérdéseiben az okos kompromisszumokon alapuló megegyezés kezdeményezője lesz. Mint mondja, a mértékadó politikai és szakmai erők között megállapodásra kellene jutni köz- és magánfelelősség viszonyáról, az intézményfenntartói felelősség tartalmáról, az egészségmegőrzés prioritásairól, az egészségügyi ráfordítások mértékéről, fejlesztési programokról annak érdekében is, hogy az egészségügy átpolitizáltsága mérséklődjön.
G.K.
