A daganatos betegek fele ma már meggyógyul
A nem túl rózsás képet mutató statisztikák ellenére a rák nem a halálos betegség szinonimája, a páciensek fele ma már meggyógyul – hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a Kor Kontroll Társaság és az intézet által a VIII. kerületi Kesztyűgyár Közösségi Házban csütörtökön rendezett, szűrővizsgálatokkal és szakmai előadássorozattal egybekötött nyílt napon.
A „Nyerj életet!” mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt a házigazdája és fővédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a főszervezője. E kerület egyes részein különösen csekély a hajlandóság a szűrővizsgálatokon való részvételre. Alacsony az iskolázottság, egyes körökben pedig indokolatlan a félelem, akár a mammográfiával szemben is – hangzott el.
Pedig a szűrővizsgálatok szó szerint az életet jelentik – évente több ezer esetben – hiszen a rák sokszor akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben. Magyarországon évente 32 ezer ember hal meg rosszindulatú betegség következtében, közülük több mint 7 ezren olyan rákfajtákban, amelyek kimutatására már létezik hatékony szűrővizsgálat.
Bírná-e kapacitással az egészségügy, ha mindenki, aki érintett, elmenne ezekre a vizsgálatokra? Az MTI kérdésére Kásler professzor határozott igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos rákfajtánál nem létezik szervezett szűrővizsgálat, és amelyekre szerveznek prevenciós szűrést, azoknál – például a végbélráknál – sokakat visszatart a fájdalmas vizsgálat. Való igaz, hogy ezek nem kellemes procedúrák, de nem hasonlíthatók össze a kifejlődött végbélrák gyógyító kezeléseinek mellékhatásaival.
Általában igaz – hangzott el a tájékoztatón –, hogy az emberek félnek elmenni a szűrővizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy ott „kiderül valami”. Tartanak attól, hogy eddigi életük megváltozik, kezelésre kell járniuk, netán műtét vár rájuk, holott addig egészségesnek hitték magukat. A rák alattomos betegség, sok fajtája nem fáj, és csak akkor lehet észlelni, amikor esetleg súlyossá válik a beteg állapota.
A nyílt napon szó esett a betegek helyes étkezéséről, a fájdalomcsillapításról, a lelki támasz szükségességéről, a pszichológus és a család szerepéről, a gyógyultak életmódjáról is. Egyre nagyobb azok száma, akik hosszú időn keresztül élhetnek együtt a betegséggel, vagy éppen meg is feledkezhetnek róla.
A tájékoztatón többen fejtegették: jó-e, ha a beteg egyáltalán nem tud semmit a kórról, annak kezeléséről és életesélyeiről, vagy inkább az az ideális, ha sokat olvas hozzá, gyakran böngészi az internetet? Az orvosok nem szeretik a „túlképzett” beteget, inkább azt, aki 100 százalékban együttműködik az orvossal. Így nagyobb a gyógyulás esélye, mondták.
MTI
