2024. április. 19., péntek - Emma.
hirdetés

25 éves a számítógépes vírus

Kereken 25 éve, 1983. november 10-én jelent meg a milliárdos károkat okozó számítógépes vírusok őse. Az első működőképes vírust az informatikai legendárium szerint Fred Cohen, a Dél-kaliforniai Egyetem számítógép-tudományi doktoranduszhallgatója írta.

Alig nyolc óra alatt elkészült vele, és következő számítógép-biztonsági szemináriumán, november 10-én be is mutatta. A tanár, Leonard Adlerman vírusnak nevezte el a VD nevű grafikai alkalmazásba rejtett programot, amely a felhasználók hozzáféréseit kihasználva terjedt szét a számítógépekben, illetve a hálózatba kötött gépek között.
A hagyomány egy másik ága szerint a digitális betegség egy évvel korábban jelent meg, szülőatyja pedig Richard Skrenta volt. A 15 éves amerikai diák hajlékonylemezen (floppyn) csereberélt játékprogramokat a barátaival. Egy játékot megtoldott egy apró programmal, amelynek az Elk Cloner nevet adta. A program villámgyorsan terjedt tovább az adathordozókon, és minden ötvenedik alkalommal elsötétült az adott felhasználó számítógépének képernyője, majd Skrenta egy versikéje jelent meg rajta.
A számítógépes vírus születésének pontos körülményei tehát a múlt ködébe vesznek, az viszont biztos, hogy Fred Cohen kidolgozta a vírus ma is érvényes meghatározását: „A számítógépvírus olyan program, amely megváltoztat más programokat és hozzájuk fűzi magát” – áll 1984-ben elkészült PhD-dolgozatában.
A vírusok és közeli rokonaik – a önmagukat gazdaprogram nélkül sokszorosító férgek, és a biztonsági réseken keresztül idegeneknek hozzáférést biztosító trójaifaló-programok – száma a nyolcvanas évek közepe óta emelkedik. Az utóbbi években exponenciálisan. „Jelenleg naponta ötezer, vagyis évente majdnem kétmillió kártékony program jelenik meg” – mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Jevgenyij Valentinovics Kaspersky, a vírusirtó programokat fejlesztő Kaspersky Lab alapítója.
Skrenta csak viccelődött, Cohen a tudományt akarta előbbre vinni, a mai vírusok alkotói viszont csalni akarnak. „Nem is amatőrökkel van dolgunk, hanem profi bűnözőkkel – mondta Kaspersky. – Az egyik írja a kártékony programot, a másik kotyvasztja a spam-et, a harmadik pedig a vírusfertőzéssel zombivá változtatott gépekből álló hálózaton keresztül szórja a levélszemetet a neten.” A bandák bankszámlaadatokra, hitelkártyaszámokra, felhasználónév-jelszó párosokra és a virtuális identitások egyéb elemeire vadásznak.
25 éves korára a számítógépes vírus komoly anyagi fenyegetéssé nőtte ki magát. Németországban például a szövetségi bűnügyi hatósághoz 2007-ben összesen 34 200 feljelentés érkezett számítógépes bűntényekről, és a kölni tartományi bíróság egy döntése alapján minden németországi banki ügyfélnek magának kell gondoskodnia a számítógépe biztonságáról, ha online banki szolgáltatást akar igénybe venni, különben a bank nem téríti meg az esetleges károkat.
Az első igazán fertőző vírus, az 1992-es Michelangelo több mint 10 ezer számítógépet tett tönkre. A Windows operációs rendszer terjedésével párhuzamosan aztán a kilencvenes évek közepétől elszaporodtak a Windowsra írt vírusok. A legnagyobb „sikert” a Word szövegszerkesztő programban elbújó úgynevezett makrovírusok hozták, majd az e-mailben terjedő vírusok, mint például az 1999-es Melissa.
A vírustermelés tempójával Kaspersky szerint ma már lépést tartanak a vírusirtók. „Egy-egy újabb vírus felfedezése után legfeljebb 40-60 perc telik el, mire a biztonsági program frissítése eljut az ügyfelekhez” – mondta a szoftvercég orosz alapítója.
Részben éppen a vírusirtó programoknak köszönhető, hogy 2005 novembere óta egyetlen vírus sem volt képes szétterjedni az egész világon – mondta Frank W. Felzmann, a német Szövetségi Információbiztonság-technikai Hivatal (BSI) munkatársa. Ha azonban mégis beférkőzik egy vírus, egy féreg vagy egy trójai a gépre, akkor nagy kárt tud okozni. „Amikor a háttérben ott figyel egy trójai, és a felhasználó az interneten keresztül utal a bankszámlájáról, akkor rendszerint semmit sem vesz észre abból, hogy a pénze a bűnözők számláján landol” – mondta a online bankolás veszélyeivel foglalkozó szakértő, aki saját banki ügyeit elővigyázatosságból a hagyományos módon intézi – áll a FAZ honlapján megjelent beszámolóban.

 

MTI

cimkék

hirdetés

Könyveink