A KRAS és a BRAF prognosztikai szerepe II. és III. stádiumú, reszekcióval kezelt vastagbélrák esetén: a PETACC-3, az EORTC 40993 és a SAKK 60-00 vizsgálatokon alapuló transzlációs vizsgálat eredményei
2010. április 16. 12:23
Célkitűzés
A KRAS protoonkogén mutációi prediktív értékűek, prognosztikai értékük azonban nem tisztázott az előrehaladott stádiumú colorectalis rák kezelése szempontjából. A II–III. stádiumú vastagbélrák adjuváns kezelésével kapcsolatos, 3278 beteg bevonásával végzett PETACC-3 tanulmány adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáltuk, milyen prognosztikai értéke van a KRAS és a BRAF daganatsejtekben jelen lévő mutációinak e betegpopulációban.
Betegek és módszerek
A vizsgálandó szövetmintákat formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetblokkok formájában prospektíven gyűjtöttük össze (n = 1564), majd 1404 szövetmetszetbôl kivontuk a DNS-t. A KRAS 2-es exonjára és a BRAF 15-ös exonjára lokalizálódó mutációk előzetesen tervezett vizsgálatát allélspecifikus, valós idejű polimeráz láncreakcióval hajtottuk végre. A túlélés elemzéséhez egy- és többváltozós Cox féle regressziószámítást alkalmaztunk.
Eredmények
A KRAS mutációját 37,0%-os, a BRAF mutációját 7,9%-os gyakorisággal mutattuk ki, és a daganat stádiuma függvényében nem detektáltunk szignifikáns különbséget e téren. A stádiumot, a daganat helyét, a nyirokcsomóstátust, a nemet, az életkort, a szövettani stádiumot (grade) és a mikroszatellita-instabilitás (MSI, microsatellite instability) esetleges jelenlétét is figyelembe vevő többváltozós elemzés rámutatott, hogy a KRAS mutációja összefüggésben áll a szövettani stádiummal (p = 0,0016), míg a BRAF mutációja szignifikáns kapcsolatot mutat a női nemmel (p = 0,017) és kifejezetten szignifikáns összefüggésben áll a daganat jobb oldali elhelyezkedésével, az idősebb életkorral, a gyengén differenciált jelleggel és a nagyfokú mikroszatellita-instabilitással (p < 10–4 minden esetben). A KRAS-mutációknak sem az egyváltozós, sem pedig a többváltozós elemzés szerint nincs kifejezett prognosztikai értéke a relapszusmentes túlélés (RFS, relapse-free survival) vagy a teljes túlélés (OS, overall survival) szempontjából. A BRAF mutációja az RFS tekintetében nem prognosztikai értékű, az OS szempontjából viszont igen, különösen a kisfokú mikroszatellita-instabilitással jellemezhetô (MSI-L, MSI-low) és a mikroszatellita-stabil (MSI-S) daganatok esetében (kockázati arány [HR, hazard ratio], 2,2; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], 1,4–3,4; p = 0,0003).
Következtetések
A KRAS mutáns jellege II–III. stádiumú vastagbélrák esetén nem bír jelentôs prognosztikai értékkel. A BRAF mutációja az MSI-L/S daganatok esetében az OS szempontjából prognosztikai értékű.
A KRAS protoonkogén mutációi prediktív értékűek, prognosztikai értékük azonban nem tisztázott az előrehaladott stádiumú colorectalis rák kezelése szempontjából. A II–III. stádiumú vastagbélrák adjuváns kezelésével kapcsolatos, 3278 beteg bevonásával végzett PETACC-3 tanulmány adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáltuk, milyen prognosztikai értéke van a KRAS és a BRAF daganatsejtekben jelen lévő mutációinak e betegpopulációban.
Betegek és módszerek
A vizsgálandó szövetmintákat formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetblokkok formájában prospektíven gyűjtöttük össze (n = 1564), majd 1404 szövetmetszetbôl kivontuk a DNS-t. A KRAS 2-es exonjára és a BRAF 15-ös exonjára lokalizálódó mutációk előzetesen tervezett vizsgálatát allélspecifikus, valós idejű polimeráz láncreakcióval hajtottuk végre. A túlélés elemzéséhez egy- és többváltozós Cox féle regressziószámítást alkalmaztunk.
Eredmények
A KRAS mutációját 37,0%-os, a BRAF mutációját 7,9%-os gyakorisággal mutattuk ki, és a daganat stádiuma függvényében nem detektáltunk szignifikáns különbséget e téren. A stádiumot, a daganat helyét, a nyirokcsomóstátust, a nemet, az életkort, a szövettani stádiumot (grade) és a mikroszatellita-instabilitás (MSI, microsatellite instability) esetleges jelenlétét is figyelembe vevő többváltozós elemzés rámutatott, hogy a KRAS mutációja összefüggésben áll a szövettani stádiummal (p = 0,0016), míg a BRAF mutációja szignifikáns kapcsolatot mutat a női nemmel (p = 0,017) és kifejezetten szignifikáns összefüggésben áll a daganat jobb oldali elhelyezkedésével, az idősebb életkorral, a gyengén differenciált jelleggel és a nagyfokú mikroszatellita-instabilitással (p < 10–4 minden esetben). A KRAS-mutációknak sem az egyváltozós, sem pedig a többváltozós elemzés szerint nincs kifejezett prognosztikai értéke a relapszusmentes túlélés (RFS, relapse-free survival) vagy a teljes túlélés (OS, overall survival) szempontjából. A BRAF mutációja az RFS tekintetében nem prognosztikai értékű, az OS szempontjából viszont igen, különösen a kisfokú mikroszatellita-instabilitással jellemezhetô (MSI-L, MSI-low) és a mikroszatellita-stabil (MSI-S) daganatok esetében (kockázati arány [HR, hazard ratio], 2,2; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], 1,4–3,4; p = 0,0003).
Következtetések
A KRAS mutáns jellege II–III. stádiumú vastagbélrák esetén nem bír jelentôs prognosztikai értékkel. A BRAF mutációja az MSI-L/S daganatok esetében az OS szempontjából prognosztikai értékű.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
