hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség klinikai lefolyásának előrejelzése a New GOLD besorolási rendszer alapján

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD, chronic obstructive pulmonary disease) egyre inkább a legfontosabb légúti betegségek sorába emelkedik világszerte, melynek prevalenciája és társadalmi hatásai a következő években várhatóan tovább fokozódnak. A Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) által Global Strategy for the Diagnosis, Management, and Prevention of Chronic Obstructive Pulmonary Disease címmel összeállított dokumentum a helyi COPD irányelvek egyik alapvető forrása, ennél fogva a dokumentumban kifejeződő szemléletet a gyakorló klinikusok ezrei követik világszerte.

A COPD súlyossága alapján történő betegbesorolás lényeges a megfelelő kezelés megkezdéséhez, egyben a terápiás irányelvek egyik legalapvetőbb aspektusa. A COPD-vel kapcsolatos GOLD dokumentum 2011-es frissítése mélyreható változásokat hozott a betegek klasszifikációjában. A korábbi verzió szerint a súlyosság szerinti besorolás alapját a FEV1 értéke képezi, míg az új rendszer figyelembe veszi a napi tünetek – elsősorban a dyspnoe – szintjét, valamint a korábbi exacerbációkat. A jelen vizsgálat célja a régi klasszifikáció (GOLD 2007) és az új besorolás (GOLD 2011) összehasonlítása volt az exacerbációk, kórházi felvételek és halálozás előrejelzésében. Ehhez a szerzők két nagy populációs vizsgálat adatait használták fel, melyek összesen több mint 60 ezer főt felöleltek Koppenhága környékéről, ezen belül több mint 6500 COPD-beteget.

 

Betegek és módszerek

A jelen vizsgálathoz két hasonló, mégis egymástól független vizsgálatból gyűjtöttek adatokat: a Copenhagen City Heart Study (CCHS) 2001 és 2003, míg a Copenhagen General Population Study (CGPS) 2003 és 2010 között zajlott.

Copenhagen City Heart Study
A CCHS egy prospektív epidemiológiai vizsgálat volt, mely 1976−1978-ban indult. Összesen 6237 fő vett részt a 2001−2003-ban végzett negyedik felmérésen (válaszarány 50 százalék).

Copenhagen General Population Study
A CGPS nevű prospektív epidemiológiai vizsgálat azt tűzte célul, hogy több mint 100 ezer, az átlagos népességet reprezentáló főt vonjanak be, akiktől egy sor egészségi probléma fenotípusára és genotípusára vonatkozóan gyűjtenek adatokat. A vizsgálat felépítése csaknem megegyezett a CCHS tervezésével. A betegtoborzás 2003-ban kezdődött és még jelenleg sem zárult le (válaszarány 45 százalék).

Mindkét vizsgálat résztvevői részletes kérdőívet töltöttek ki az életmóddal és az egészségi állapottal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, melybe beletartoztak az otthon szedett gyógyszerek is. Fizikális vizsgálatra és légzésfunkciós vizsgálatra is sor került. Ez utóbb során meghatározták a FEV1 és FVC értékeit.

A COPD-betegek azonosítása a nemzetközi COPD irányelvek alapján történt (FEV1/FVC arány <0,7). A GOLD dokumentum értelmében kizárták azokat a jelölteket, akik saját bevallásuk alapján asztmában szenvedtek. Jelen elemzésbe csak a 40 éves vagy annál idősebb betegeket vonták be. A CCHS 5919 és a CGPS 55731 résztvevője közül összesen 6628 fő felelt meg a fent említett COPD kritériumoknak. Őket az alábbiak szerint további alcsoportokba sorolták:

GOLD1: Enyhe COPD: FEV1%pred ≥ 80

GOLD2: Közepesen súlyos COPD: 80 . FEV1%pred ≥ 50

GOLD3: Súlyos COPD: 50 . FEV1%pred ≥ 30

GOLD4: Nagyon súlyos COPD: 30 ˃ FEV1%pred

A GOLD 2011 klasszifikáció szerint A−D csoportokat különítettek el, melynek során a FEV1%pred értékén kívül figyelembe vették a dyspnoe beteg által jelentett mértékét és a COPD exacerbációinak előző évben tapasztalt gyakoriságát is. A COPD exacerbációjaként definiálták, ha rövid ideig (legfeljebb 3 hétig) szükségessé vált prednizolon adása önmagában vagy antibiotikummal együtt, illetve kórházi felvételre került sor a COPD-vel összefüggésben.

A vizsgálati időpont után a betegeket legfeljebb 8,9 (átlagosan 4,3) éven át követték nyomon. Az alábbi végpontokat elemezték: 1) COPD exacerbációja (gyógyszerhasználat és kórházi felvétel alapján); 2) kórházi felvétel (COPD vagy más diagnózisok miatt); és 3) összegzett mortalitás 2010. augusztus 17-ig.

 

Eredmények

A megfigyelés első évében a COPD exacerbációját átélő betegek százalékos aránya: 2,2 százalék (A csoport), 5,8 százalék (B csoport), 25,1 százalék (C csoport) és 28,6 százalék (D csoport) volt. Az 1 és 3 éves halálozási arányok a következőképpen alakultak: 0,6 százalék és 3,8 százalék (A csoport), 3,0 százalék és 10,6 százalék (B csoport), 0,7 százalék és 8,2 százalék (C csoport), 3,4 százalék és 20,1 százalék (D csoport). A B és D csoportban – ahol a dyspnoe nagyobb fokú volt, mint az A és C csoportban − 5−8-szor akkorának bizonyult a kardiovaszkuláris kórképekkel, illetve a rosszindulatú daganatokkal összefüggő mortalitás, mint az A és C csoportban.

 

Következtetések

Az általános populációból kiválasztott COPD-betegek nagy mintájának elemzése azt igazolta, hogy az új multidimenzionális GOLD A−D klasszifikációs rendszer jobb diagnosztikai teljesítőképességet nyújt az exacerbációk előrejelzése terén, mint a GOLD 2007 1−4 besorolás. Az eredmények a dyspnoe jelentőségét is jelzik a COPD-vel összefüggő kedvezőtlen túlélés megbízható előrejelzésében, ami még azokra a betegekre is igaz, akiknél a FEV1 viszonylag megtartott. A szerzők azt javasolják, hogy ezek a betegek kerüljenek kivizsgálásra szívbetegségek irányában is. Végül a vizsgálat megerősíti, hogy a GOLD szerinti C és D csoport heterogén, és olyan fenotípusokat is magában foglal, melyek esetében igen változó lehet a jövőbeni fellángolások előfordulási valószínűsége. Mindezek fényében a szerzők a fenti szempontok figyelembe vételét is javasolják e betegek kezelésének megtervezésekor.

(Forrás: Lange P, et al. Prediction of the clinical course of chronic obstructive pulmonary disease, using the New GOLD classification A study of the general population. Am J Resp Crit Care Med. 2012;186:976−981.)

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés