Cell: új dimenzió a fehérjekutatásban
Mi a közös Steven Hawking világhírű brit fizikus betegségében, az egészséges szervezet stresszválaszában és a vírusfertőzések elleni védekezésben? – teszi fel a kérdést az MTA honlapja.
Mindegyik folyamatban nagyszámú fehérjemolekula egymáshoz kapcsolódásával létrejövő, változó összetételű és szerkezetű képződmények vagy sejtszervecskék vesznek részt. Ezekben a környezeti hatásokra reagálva sokszor csekély változás is visszafordíthatatlan, betegséghez vezető folyamatokat indíthat el. Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője a fehérjék önszerveződésének alapvető összefüggéseit, az egészségesből kórossá történő átalakulások molekuláris hátterét tárta fel. Eredményeiről a Cell májusi számában számolt be.
„Az önszerveződések nemcsak szerkezetileg, hanem térben és időben is szabályozzák a fehérjék tevékenységét. Ez valamelyest hasonlít az emberek által létrehozott különböző szociális hálókhoz vagy közigazgatási egységekhez. A fehérjék esetében azonban keveset tudunk arról, hogy a magasabb rendű szerveződések hogyan vezérelhetők, illetve feladatukat ellátva miként szűnnek meg. Valószínű, hogy egyes képződmények megszüntetése összetett működésű fehérjegépezeteket igényel.
Nagyon izgalmas kérdés az is, hogy szerkezetileg miként jellemezhetők részletesen a fehérjék magasabb rendű szerveződései. Méretük, változó összetételük és heterogén struktúrájuk miatt ugyanis ezeknek a rendszereknek a megismerése kihívást jelent a szerkezeti biológia eszköztára számára. A gyógyszerkutatások szempontjából ugyanakkor alapvető jelentőségű, hogy feltárjuk e fehérjekapcsolatok kialakulásának pontos szerkezeti mechanizmusát” – mondta el az mta.hu-nak Fuxreiter Mónika, a tanulmány szerzője.
