Colitis ulcerosa: korszerű kezelés és a compliance javítását célzó stratégiák

Bevezetés

A colitis ulcerosa (CU) krónikus gyulladásos betegség, ami granuloma-képződéssel nem járó nyálkahártya-gyulladást okoz a végbélben, és ez különböző mértékben terjed a vastagbélre is. Lefolyását remissziók és relapszusok váltakozása jellemzi. A betegek többnyire véres hasmenést és görcsös hasi fájdalmakat panaszolva keresik fel orvosukat. A CU incidenciája a földrajzi helyzettől függően meglehetősen változó: a szakirodalom 0,5 és 24,5 között adja meg a 100 000 lakosra jutó betegek számát, míg a prevalencia 246/100 000 értékig terjedhet. A legtöbb megbetegedést Észak- és Nyugat-Európából és Észak-Amerikából jelentik, míg Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában a betegség kevésbé jellemző. A kelet-európai országokban incidenciája 0,5–5,9/100 000, a nyugatabbra fekvő európai államokban 10,4/100 000. A legfrissebb dél-európai és kelet-európai, illetve ázsiai adatok szerint számos fejlődő országban folyamatosan nő az új esetek száma. A CU más krónikus betegségekhez hasonlóan egészségkárosodást okoz, és megzavarja a beteg mindennapi életét. Egyre nagyobb igénybevétel hárul az egészségügyi ellátórendszerre, ami az ellátási költségek növekedésében is megmutatkozik. A betegek közel 50%- ánál jelentkezik relapszus: a legalább egy alkalommal jelentkező relapszus 10 éves kumulatív incidenciája 67–97%. Az esetek kisebb részében gyakori relapszusok vagy krónikus, folyamatos betegség áll fenn, és összességében a betegek 20–30%-a szorul colectomiára, bár egy közelmúltban megjelent, nem válogatott európai betegcsoporton végzett vizsgálat 10 éven át követettek körében kisebb arányokról számolt be. Bebizonyosodott, hogy CU-ban fokozott a gyulladásos bélbetegségen kívüli emésztőszervi kórképekhez kapcsolódó halálozás, és férfiak körében lényegesen magasabb a colorectalis rák mortalitása, ugyanakkor nőkben nem észleltek hasonló összefüggést.