Gyógyszer a betonkeverőben
Ősszel kerülhet a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítása, amely büntethetővé teszi a gyógyszerhamisítást és a hamis gyógyszer forgalmazását – írja a Világgazdaság. Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszercsoportjának vezetője a napilapnak elmondta: a törvénymódosításra azért van szükség, mert Magyarország novemberben aláírja az Európa Tanács Medicrime egyezményét.
Ennek lényege, hogy a hamis gyógyszerek gyártása, forgalmazása és hirdetése bűncselekménynek számít, és ez szabadságvesztéssel is járhat. Becslések szerint évi 12-16 százalékkal nő a hamisgyógyszer-piac - a fejlődő országokban a forgalmazott szerek akár fele hamis lehet. Európában a teljes gyógyszerpiac 10 százaléka lehet ilyen készítmény, ez évente mintegy 500 milliárd eurós adókiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek. Tavaly több mint 11 millió hamisított gyógyszeripari terméket koboztak el az unió határain. Hazánkban a gyógyszerhamisítás mértékét az 530 milliárd forintos forgalom 3-5 százalékára becsülik. Ezek között elsősorban bizonyos életmódgyógyszerek, potencianövelők, növekedésihormon-készítmények, izomtömeg-növelő szteroidok és nyugtatók vannak.
Téglapor a tablettában
A Világgazdaság beszámolója szerint a hamis készítmények előállítása a legkevésbé sem laboratóriumi környezetben történik: a sufnikban készülő tablettákat betonkeverőkben vonják be valamilyen festékanyaggal, s a padlóra terítve szárítják. A hatóanyagok helyett pedig találtak már a tablettákban krétaport, kábítószert, a színes készítményekben pedig téglaport. A hamisítók fejlett nyomdatechnikai eszközöket használnak, így a csomagoláson a gyógyszer-biztonságossági elemek felismerése is egyre nehezebb.
Néhány szó az étrendkiegészítőkről
Egy 2005-ös hazai törvény gyakorlatilag kizárja, hogy a hivatalos forgalomba hamisítvány kerüljön, a szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi az Országos Gyógyszerészeti Intézet, sőt a gyógyszergyártókhoz kerülő alapanyagokat és nagykereskedőket is folyamatosan szűrik. Tehát, aki a hivatalos láncolatban vásárol, biztonságban van. Mindez nem igaz azonban az ételkiegészítőkre – ahogyan arról a MedicalOnline is beszámolt, július elején az ÁNTSZ hatvanöt féle készítményt vont vissza, mivel azok szteroid illetve szteroid-szerű összetevőt tartalmaznak.
Az étrendkiegészítők forgalmazásának szabályozása sokkal liberálisabb, mint a gyógyszereké és gyógytermékeké. Ezeket a készítményeket nem kell engedélyeztetni, és gyártásuk során sem érvényesek a gyógyszergyártás szigorú szabályai és követelményei. A termékek jogszabályi megfelelőségéért, biztonságosságáért és hatásosságáért a gyártó a felelős. Piacra kerülésük egyetlen feltétele, hogy a forgalmazó bejelentse a forgalomba hozatal tényét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI), amelynek a jelenlegi jogszabályok alapján nincs joga és lehetősége termékek forgalmazását megtiltani. A termék összetételét, minőségét nem ellenőrzik hatósági laboratóriumban a polcokra kerülés előtt, és a jogszabály a rendszeres, rutinszerű piacellenőrzés kereteit sem szabja meg.
