Jön a vagyonadó?
2010. január 03. 12:25
.jpg)
Az újévben változnak az szja szabályai. Jön a vagyonadó, eltörlik viszont a szolidaritási különadót és a tételes egészségügyi hozzájárulást. Adózik 2010-től a cafeteria, nő a jövedéki adó, kisebb lesz azonban a távhő áfája.
A mostani kormány adóátrendezési elvének sarkalatos pontja a fogyasztást és a vagyont sújtó elvonás növelése a munka terheinek csökkentése érdekében. Ennek eszközei a jövedéki adó emelése (8 százalékkal nő az üzemanyagé, 8,9 százalékkal a cigarettáé), valamint a vagyonadó egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, továbbá a nagy, 170 lóerőt meghaladó teljesítményű személygépkocsik után. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 30 millió forintig 0,25 század százalék, 30–50 millió között 0,35 század százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék. Az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik illetve a többi pedig ingatlan viszont már az első forinttól adózik. Utóbbi körül alakult ki a legélesebb politikai összeütközés, és tart még a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata. Az előttünk álló esztendő második hónapjában születik csak meg az Alkotmánybíróság döntése arról, összeegyeztethető-e a vagyonadó az alaptörvénnyel. A szakértők döntő többsége úgy látja, nem – írja a Magyar Nemzet. Kolláth György alkotmányjogász a napilapnak arról beszélt: talált aggályos részleteket a vagyonadóról szóló törvényben, így nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az új közteher nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ezért szerinte mindenképpen célszerű megvárni a februárt, vagyis januárban nincs értelme a vagyonadóval foglalkozni. Megeshet tehát, hogy amilyen gyorsan jött, a vagyonadó olyan gyorsan el is vérzik. A Fidesz az első pillanattól azt ígéri, hogy ezt a terhet azonnal eltörli, ha kormányra kerül. Ebben az esetben a költségvetésben ebből várt 50 milliárd forint bevételt máshonnan pótolni kell, különben a költségvetés hiánya a bruttó hazai termék arányában kéttized százalékponttal növekedne, amit az IMF és az Európai Bizottság – az eddigi nyilatkozatok alapján – ebben a formában semmiképpen sem fogadna el.
Az elmúlt évek stabilizációs intézkedései után 2010-től már tér nyílik az adózók szélesebb körét érintő könnyítések előtt. Az alapelv az, hogy mérséklődjön a munkát és a legális foglalkoztatás jövedelmét terhelő elvonás, továbbá – a 2009-es évközi áfaemelés után – a nagyobb vagyon növekvő mértékben járuljon hozzá a közteherviseléshez. Nem tudni azonban, hogy a következő kormány mit tart meg ezekből az áprilisi parlamenti választások után.
Az elmúlt évek stabilizációs intézkedései után 2010-től már tér nyílik az adózók szélesebb körét érintő könnyítések előtt. Az alapelv az, hogy mérséklődjön a munkát és a legális foglalkoztatás jövedelmét terhelő elvonás, továbbá – a 2009-es évközi áfaemelés után – a nagyobb vagyon növekvő mértékben járuljon hozzá a közteherviseléshez. Nem tudni azonban, hogy a következő kormány mit tart meg ezekből az áprilisi parlamenti választások után.
Lényegében egykulcsossá válik a személyi jövedelem adózás azzal, hogy a 2009-es 1,9-ről 5 millió forintra emelkedik az alsó kulcs sávhatára, vagyis a munkavállalók körülbelül 90 százaléka az eddiginek majdnem a felével fog adózni. A kulcsok csökkennek: a 18 és 36 százalék helyébe 17 és 32 százalék lép. Igaz, az szja alapjába januártól beleszámít a 27 százalékos munkaadói tb-járulék is, amivel a 17 százalékos alsó kulcs 21 százalék fölé nő. Eltörlik a magas jövedelmeket terhelő 4 százalék szolidaritási különadót, de mindenkit érint – az alacsonyabb keresetűeket arányaiban nagyobb mértékben – a leírások jelentős szűkítése. A családi kedvezmény, a súlyos fogyatékkal élők és a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye kivételével mindegyiket eltörölték. Az szja-hoz tartozik még a tartós befektetési szerződés nevű új intézmény: a hosszabb időn át lekötött megtakarítás után adókedvezmény vagy teljes mentesség jár. Legkevesebb 25 ezer forint 3 és 5 év között 20 helyett 10 százalékkal adózik, 5 év felett pedig adómentes. A lakások adásvétele utáni illeték 4 százalékra csökken. Körülbelül kétmillió embert érint kedvezően a távhő áfájának 18-ról 5 százalékra történő leszállítása.
A szociális partnerek megállapodása alapján a minimálbér 73 500, a garantált (szakmunkás) bérminimum 89 500 forintra emelkedik, valószínű azonban, hogy egyes ágazatokban és sok cégnél 2010-ben nem tudják teljesíteni ezt, ahogyan azt a záradékban rögzítették is a munkaadói szövetségek. Mindenesetre a magasabb minimálbér egy sor szociális járandóság mellett a béren kívüli, tavaly még adómentes munkáltatói juttatások (cafeteria) összegét is megemeli, bár 2010-ben már zömmel 25 százalék szja mellett – ilyen juttatás például a melegétkezési-jegy, üdülési csekk, kulturális szolgáltatások, iskolakezdési és utazási támogatás. Csaknem 100 százalék elvonás terheli viszont újévtől a hidegétkezési-jegyet, ami így alighanem el is fog halni. Adómentes marad az otthoni internet-szolgáltatás támogatása.
Januártól szigorítják a szociális segélyezést: az aktív korosztályokban a tartósan munkanélkülieknek járó úgynevezett rendelkezésre állási támogatásból egy családban már csak egyvalaki részesülhet. Májustól két évre csökken a gyes, de már januártól kötelező lesz részmunkaidőbe visszavenni az ismét munkába álló szülőt a közszférában. Áprilisban lép hatályba a tömeges járulékcsalás forrásává vált alkalmi munkavállalói könyv eltörlésének szabálya. Az új rendszerű egyszerűsített alkalmi foglalkoztatási szerződést a munka megkezdéséig meg kell kötni és az adóhatóságnak bejelenteni.
A nyugdíjasokra 2009-ben nehezedő szorítás kissé enyhül. Ismét lesz járandóságemelés a 4,1 százalékra becsült infláció arányában, de megszűnik a svájci indexálás, vagyis az átlagkeresetet már nem veszik figyelembe. Folytatódik emellett az egyes korosztályok hátrányát mérséklő korrekciós program. Életbe lép az úgynevezett nyugdíjprémium, ami a gazdasági növekedéshez igazítva ad lehetőséget soron kívüli ellátás-emelésre: 3,5 százalékos GDP-bővülés esetén 20 ezer, 7,5 százaléknál 80 ezer forintot, vagyis a korábban ennyiben maximált 13. havi nyugdíj összegéig. Az alsó fokozatot két éven belül aligha alkalmazhatják a várható gazdasági előrejelzések alapján.
A vállalkozások versenyképességét és a foglalkoztatás szintjét hivatott javítani a tb-járulék további csökkentése, bár még kérdés, hány cégnél engedi meg jövőre a létszám növelését a rendelésállomány gyarapodása. Egy biztos: januártól nem kell fizetniük a cégeknek az 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást, és már minden bérkategóriára érvényes lesz a 32-ről 27 százalékra mérsékelt tb-járulék. Ezzel kapcsolatos a sok százezer egyéni vállalkozót, bt-k beltagjait (gyakorlatilag a kényszervállalkozásokat, leggyakrabban minimálbért kifizetőket) érintő változás, az, hogy már a tevékenységre jellemző kereset alapján kell leróni a tb-járulékot. Egyelőre senki sem tudja, hogy az egyes szakmákban az ország különböző területein, eltérő gazdasági fejlettség és foglalkoztatási (munkanélküliségi) ráta alapján mennyi a „jellemző” kereset. Hivatalos adatok híján ezrével indulhatnak (jog)viták az APEH-hel az utólag hibásnak találtatott jövedelem-megállapítás és járulékfizetés miatt. Az evásokat érinti az, hogy a 2009-es évközi áfaemelést követve az adókulcs 30 százalékra nő. A 20 főnél több embert alkalmazó társaságokat sújtja a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelése – ott, ahol nincs legalább 5 százalék arányban megváltozott munkaképességű dolgozó.
A helyi iparűzési adónál (hipa) csak technikai változás az, hogy az APEH-nél kell bevallani és oda befizetni. Lényeges szigorítás azonban, hogy a hipa 2010-től nem vonható le a társasági adó alapjából. Ugyancsak megszűnik a reprezentáció és az üzleti ajándék költségének – igaz, már eddig is csekély mértékű – elszámolhatósága. A társaságok négy százalékos különadóját már nem kell fizetni, de a „normál” adókulcs 16-ról 19 százalékra emelkedik, és a beruházáshoz, a jogdíjhoz valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. A gyakran adóelkerülésre használt offshore cégek esetében szigorú intézkedés lép életbe: 30 százalék forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, szolgáltatási díjakat, vagyis az adóalap eddig szinte parttalan csökkentése ezentúl nem lehetséges.
Forrás: HírTV; Magyar Nemzet
