hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Kancellária 2.0, vagy olcsóbb működtetés?

Az államtitkár nem érti, miért boldogtalanok a kórházak igazgatói, akik viszont azt nem értik, miért szervezik ki a pénzügyi-számviteli feladatokat az intézményekből, ha amúgy minden marad a régiben? A héten több levelet is kaptak a kórházak: egyet a fenntartótól, egyet a fenntartó főigazgatójától, majd végül tegnap este egy újabbat a kórházszövetségtől.

A pénzügyi-számviteli feladatokat végző munkatársak ugyanazon a helyen fognak dolgozni, ahol eddig, legalább annyiért, mint eddig, a szakmai irányításukat viszont központosítanák – így reflektált Ónodi-Szűcs Zoltán egy csütörtökön délelőtt, más témában tartott sajtótájékoztatón a Magyar Idők értesülésére, amely szerint kedden, egy adatbekérő levélben tájékoztatta az intézményeket az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) arról, hogy a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkálattói jogkörét és feladatait április 1-jével átveszi. A hírre nemcsak a menedzsmentek, de az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) is reagált: mindkét szervezet rendkívüli ülést hívott össze csütörtök délutánra.

Mindössze arról van szó, hogy az egységes számviteli rend bevezetése után – ami több-kevesebb sikerrel működik az intézményekben – még inkább összehangolnák a számviteli feladatokat, mert minden back-office tevékenységnek egységesnek kell lennie az országban. Ezért azokat a dolgozókat, akik ezt a munkát végzik, átveszik az intézményektől, és az ÁEEK költségvetéséből finanszírozzák – magyarázta tovább Ónodi, aki szerint ez nem teher, hanem könnyebbség a szolgáltatóknak, hiszen a dolgozók bérét onnantól kezdve nem a kórház költségvetéséből kell finanszírozni.

„Ha minden döntés náluk marad, és átvesszük a terheiket, mi a probléma?” – értetlenkedett az államtitkár. Bár azt nem tudta megmondani, hogy mennyit spórolhatnak az intézmények az intézkedés nyomán, de úgy fogalmazott, a felszabaduló forrásokkal a kórházak csökkenthetik az adósságaikat. A szakmai szervezetek délutáni egyeztetésein résztvevők azonban nemigen bíztak abban, hogy a feladat elvonása után az intézményeknél hagynák az arra szánt összeget, de egyébként is szinte lehetetlen a bérköltségek átcsoportosítása dologi kiadásokra.

A délutáni egyeztetéseken egyébként Németh László, az ÁEEK főigazgatója mintegy 4 milliárd forintos költségmegtakarítást említett, a MedicalOnline-nak szakértők azonban azt mondták, első becsléseik szerint az érintett 1200, pénzügyi-számviteli szakember bére és bérköltsége ennél nagyobb összeget tehet ki, bár költséghatékonysági elemzések hiányában erre egyelőre nem lehet pontos választ adni. Miközben Ónodi abban bízik, hogy a központosítással megoldást találnak azokra a problémákra, amelyeket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felvetett a kórházak gazdálkodását vizsgálva, az MKSZ és az EGVE álláspontja az, hogy az egységes számviteli rendszer bevezetésének köszönhetően a szolgáltatók túlnyomó többségénél rend van, a fenntartó minden kórház minden adatát ismeri. A szisztéma megfelelő működését az is alátámasztja, hogy az államkincstár egyetlen forint büntetést sem szabott ki az elmúlt fél évben számviteli késedelem miatt – mondták lapunknak.

Nem tudok nyilatkozni sem az utódom, sem mások nevében – válaszolta Ónodi-Szűcs Zoltán arra a kérdésre, hogy a most napvilágra került tervek a további centralizáció első lépései-e, azt azonban hozzátette, a folyamatot azért szeretnék lezárni április 1-jére, mert az előző éves mérlegbeszámolót március végén kell leadniuk az intézményeknek.

A korábbi megegyezés értelmében nem változtatják meg a menedzsmentek döntési jogköreit, az intézményvezetők ez után is helyben határozhatnak arról, hogy mit fizetnek ki – folytatta Ónodi, hozzátéve, jelenleg is vannak olyan kórházak, ahol a pénzügyi-számviteli feladatokat kiszervezték, amit – reményei szerint – április 1-je után már sehol sem külsős cégek (vagy az intézmények), hanem az ÁEEK fog ellátni. Az államtitkár egyébként határozottan cáfolta, hogy ez a lépés a kancelláriarendszer kiépítésének előszobája lenne, mint mondta, ez a kérdés a kabinet döntésének nyomán lekerült a napirendről.

Cáfolja az MKSZ Ónodit

A kórházfenntartó vezetője egyébként szerdán délután a kedélyek lecsillapítására, és a keddi körlevélben foglaltak tompítására újabb levelet küldött ki az intézményeknek, amelyben többek között azt is írta, hogy az MKSZ elnökével és szakértőivel nemrégiben már egyeztettek a kérdésben, ezt azonban a MedicalOnline-nak kórházszövetségi tagintézményi források cáfolták. Szerintük mindössze annyi történt, hogy az államtitkár bejelentette, hogy elindítják a pénzügyi-számviteli terület feltérképezését, ennek érdekében adatokat kérnek be az intézményektől, majd ezek ismeretében további egyeztetések következnek a szakmai szervezetekkel.

Az elképzelést az MKSZ már tárgyalta, egyedül a folyamat ütemezésről nem egyeztettek még a szövetséggel – jelentette ki az államtitkár csütörtökön délelőtt.

„A részletekről (így a stratégiáról, a célokról és a kivitelezhetőségről) nem volt tudomásunk, ezért a kórházszövetség a folyamatról információ hiányában véleményt nem formált, így azzal egyet nem is érthetett” – áll a MedicalOnline birtokába jutott levélben, amelyet az MKSZ Ónodi-Szűcs Zoltánnak címezett, és az államtitkár mellett az ÁEEK vezetője, majd a szövetség tagintézményei is kézhez kaptak még tegnap este.

Szeretnének betekinteni a háttértanulmányokba és a költséghatékonysági elemzésekbe, amelyek az április 1-jéről szóló döntést megalapozták – kérte a tegnap délutáni egyeztetésen mind az EGVE, mind az MKSZ. A kórházszövetség ezt a már citált levelében is megerősítette: „az Elnökség azt a kérést fogalmazta meg, hogy az egészségpolitikai vezetés az ez irányú elképzeléseiről, az intézkedés céljairól, az átalakítás stratégiájáról, várható hatásairól, technikai és jogi kivitelezhetőségéről és ütemezéséről írásban tájékoztassa az MKSZ Elnökségét. Így mód nyílhat az érdemi egyeztetések megkezdésére és a tervek véleményezésére”.

Az óhaj akár cinikusnak is mondható, hiszen studyk egyelőre nem készültek, ahogyan az az államtitkár nyilatkozatából is kiderült: a folyamat ütemezésének alakításáról, vagy az egyes intézményekre gyakorolt hatásairól, a remélt megtakarításról, a várható költségekről csak a kedden kiküldött adatbekérő lapok feldolgozása után tud érdemben nyilatkozni.

Miközben úgy tűnik, a szakpolitika elképzelései egyelőre nem kristályosodtak ki, a káoszban álláshirdetéseket böngésznek a kórházakban pénzügyi-számviteli területen dolgozó munkatársak.

Semmi nem változik, és a pénz is a kórházaknál marad

A két évvel ezelőtt bevezetett egységes számlatükör és számviteli politika folytatásaként az ÁEEK szeretné átvenni azokat a kórházi dolgozókat, akik a pénzügyi-számviteli területen tevékenykednek – mondta Németh László főigazgató azon a pénteki sajtótájékoztatóján, amelyet az MKSZ és az EGVE kérésére, a munkatársak megnyugtatására hívtak össze. Arra törekszenek, hogy az egységesítés semmilyen anyagi teherrel ne járjon az intézmények számára, és mivel a dolgozók bérét az átalakítást követően a kórházfenntartó fizeti, a felszabaduló forrásokkal az intézmények szabadon gazdálkodhatnak, azokat a betegellátásra fordíthatják. Hogy a tervezett intézkedés pontosan hány embert érint, és mennyi többletbevételt jelent majd a kórházaknak, arra a pénteken beérkező adatok ismeretében tudnak majd választ adni, a főigazgató szerint több milliárd forintról van szó.

A bértömeget probléma nélkül csoportosíthatják át dologi kiadásokra az intézmények, ennek módja és szabályozása is adott, ebben Németh egyelőre nem lát problémát. Azonban hozzátette: az átállásig – ami leghamarabb április 1-jére várható – ha szükséges, lehetőség lesz jogszabály-módosításra is a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink