2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

Mi a helyzet a tbc-vel jelenleg Európában?

A kiszolgáltatott, szegény és marginalizálódott népcsoportokról és a migránsokról gondoskodni kell, különben álom marad a tbc-mentesség – tájékoztat a WHO Európai Regionális Irodája és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ a TBC Világnap alkalmából.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája a tbc elleni küzdelem világnapja előtt új adatokat tett közzé, amelyekből kiderül, hogy 2014-ben a becslések szerint 340000 európai betegedett meg tuberkulózisban (tbc), ami 100000 főre vetítve 37 esetnek felel meg – írják a közleményben.

2010 és 2014 között átlagosan 4,3%-kal csökkent az új tbc-s esetek száma, így a WHO Európai Régiója teljesítette azt a Millenniumi Fejlesztési Célt, miszerint a tbc terjedésének tendenciáját 2015-re visszafordítja. Ugyanakkor továbbra is megnehezíti a tbc felszámolását a multirezisztens (MDR) tbc és a tbc magas előfordulási aránya a lakosság sérülékeny csoportjaiban, például a hajléktalanok, kábítószer-, és alkoholfüggők, valamint a magas tbc fertőzöttségi aránnyal rendelkező országokból érkező migránsokat veszélyeztető tbc.

Magyarországon biztonságos a tbc epidemiológiai helyzet, 2014-ben 8 új eset jutott 100 000 lakosra, s ugyanez mondható el a 2015-ös előzetes adatok alapján is. Így a WHO Magyarországot az alacsonyan átfertőzött országok között tartja nyilván. Alacsony a multirezisztens esetek száma is, 2014-ben 7 új esetet észleltek. Ugyancsak alacsony a gyermekkori megbetegedések száma, 2014-ben 6 tizennégy éven aluli gyermek betegedett meg.

„A világban összesen 480.000 beteg szenved MDR-tbc-ben, és 2014-ben egynegyed részük az Európai Régióban élt. Ez a riasztóan magas szám komoly kihívást jelent a tbc megfékezése szempontjából” – mondja dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. „A legsérülékenyebb csoportok, többek között a szegények, a népesség marginalizálódott csoportjai, valamint a bevándorlók és menekültek fokozottan ki vannak téve az MDR-tbc kockázatának. Életkörülményeik miatt a tbc-t gyakran túl későn diagnosztizálják, és számukra nehezebb végig részt venni a kezelési folyamatban. Ha valóban szeretnénk felszámolni a tbc-t Európában, akkor senkit nem hagyhatunk magára. Ez összhangban áll az Egészség 2020 egészségpolitikai keretprogrammal és a Fenntartható Fejlődési Célok globális programjával.”

„Bizonyos társadalmi körülmények vagy életmódbeli tényezők megnehezíthetik az emberek számára a tbc tüneteinek felismerését, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a kezelési utasítások betartását vagy a rendeléseken való rendszeres megjelenést. Személyre szabott beavatkozási módszereket kell találnunk ezeknek a kiszolgáltatott embereknek az elérésére, ezen belül létrehozhatunk például segítő csoportokat vagy közvetlenül figyelemmel kísérhetjük a kezeléseket – mondja dr. Andrea Ammon, az ECDC megbízott igazgatója. „Az Európai Unióban/Európai Gazdasági Térségben az új tbc-s esetek száma csak lassan, évente körülbelül 5%-kal csökken, és ha nem sikerül a tbc-t a lakosság legsérülékenyebb csoportjaiban sikeresen kezelni, akkor nem fogjuk tudni a terveknek megfelelően felszámolni sem. Ezért adott most ki az ECDC tudományos útmutatást, mely a népesség tbc-nek különösen kitett szegény és marginalizálódott részeit is segít elérni.”

Nincsen összefüggés a bevándorlás és a tbc terjedése között

A tbc-vel való fertőződés, illetve megbetegedés kockázata több tényezőtől függ, többek között attól is, milyen fertőzöttségi rátájú országba tartozik valaki. A származási országok egy részében a tbc-s esetek száma elmarad az Európai Régió átlaga mögött. A Szíriai Arab Köztársaságban például az új tbc-s esetek aránya 100000 főre vonatkozóan 17, ami kevesebb, mint a fele az Európai Régió átlagának (37), és nem sokkal haladja meg az EU/EGT átlagát (12). Ráadásul, mivel a tbc nem tartozik a könnyen átadható betegségek közé, és az érintkezések száma korlátozott, így alacsony annak a kockázata, hogy a menekültek átadják a betegséget a helyi lakosságnak. Magyarországon nem észlelhető a tbc-s betegek körében a nem magyar állampolgárságú betegek számának emelkedése – tájékoztatnak a közleményben.

Mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást kell biztosítani nemcsak a helyi lakosság, hanem a menekültek és bevándorlók számára is, függetlenül attól, hogy iratokkal érkeznek vagy anélkül. Az Európai Régió az egyetlen régió a világon, ahol határon átívelő tbc-kontroll és gondozási beavatkozásokat szolgáló minimum csomagról rendelkező konszenzus dokumentum van érvényben. A csomag részét képezi az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, függetlenül a bevándorló regisztrációjának állapotától, valamint a kitoloncolást tiltó irányelv az intenzív tbc kezelés befejezéséig.

A WHO javasolja a legnagyobb kockázatnak kitett csoportok célzott tbc-szűrését. Magyarországon eszerint szervezik meg a kötelező tüdőszűrést 2014 óta. A menekültek és bevándorlók között azok az emberek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik olyan országokból érkeznek, ahol magas az új tbc-s esetek száma, vagy akik bizonytalan helyzetekben élnek vagy utaznak és ki lehettek téve a tbc fertőzésnek. A nemrégiben közzétett Aktív tuberkulózis módszeres szűrése: gyakorlati útmutató című dokumentum útmutatást nyújt a célzott és személyre szabott tbc-szűréshez az aktív betegség felderítése és a kezelés haladéktalan megkezdése érdekében, megszakítva ezzel a fertőzés lehetséges továbbterjedését a menekültek és a velük szoros kapcsolatban állók között. A tbc-szűrés soha nem használható okként egy menekült vagy bevándorló elutasítására – hangsúlyozza a két szervezet. 

 

(forrás: WHO )
hirdetés

Könyveink