hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Az Állami Számvevőszék véleménye a jövő évi számokról

Nagyító alatt a költségvetés

Az Állami Számvevőszék szakértői jelentésében azt javasolja Réthelyi Miklósnak, hogy határozza meg az egészségügyi ellátórendszer koncepcióját és alakítsa ki az egészségügyi finanszírozás stabil, kiszámítható, objektív rendszerét.

Az Állami Számvevőszék – törvényi kötelezettségének megfelelően – elkészítette a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló véleményét. Az alábbiakban a társadalombiztosításról, az E-Alapról és a Nyugdíjbiztosítási Alapról szóló megállapításokból olvashat részleteket.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait a 2011-ben is két alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap), és az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) alkotja.

A Nyugdíjbiztosítási Alap

Az Alapnál több mint 44 milliárd (44 612,6 M ) forintos pozitív irányú változás történt a bevételi és a kiadási előirányzatokat illetően. Az eltérést indokolja, hogy a megváltozott makro paraméterek alapján a 2011. január 1-jei nyugdíjemelés tervezett mértéke 3,4 százalékról 3,8 százalékra növekedett, valamint figyelembe vették egy esetleges nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabály változását. A kiadási oldal növekedése – a null-szaldós tervezési követelmény miatt – a bevételi oldalt is növelte, ugyanakkor az egyenleg kockázata függ a magán- nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásától is – figyelmeztet az Állami Számvevőszék.

„Az Ny. Alap 2010. évre várhatóan közel 700 milliárd (6937,7 M) forintos deficittel zár. Az egyenleg megvalósulásának kockázata alacsony. Teljesülési kockázat csak a bevételi oldalon merül fel. Az Ny. Alap 2010. évi bevételeinek várható értékét (2 915 886,0 M Ft) az ellenőrzés – a meglévő kockázat figyelembe vételével – megalapozottnak ítélte. A bevételi oldal kockázata az APEH-tól érkező járulékbevételek (az év utolsó hónapjaiban kiáramló keresettömeg várttól eltérő) alakulásában rejlik. További kockázatot jelenthetnek a magánnyugdíj pénztári befizetések átalakításával összefüggő tervezett jogszabályváltozások. A 2010. évi várható nyugdíjkiadások háttérszámításai megalapozottak.”

Az Egészségbiztosítási Alap

„Az E-Alap várható hiánya a 2010. évben meghaladja a 92 milliárd forintot (92 167,9 M), amely 38,8 százalékkal (25 759,6 M Ft-tal) meghaladja a költségvetésben tervezettet. Az E-Alap tervezett hiánya 2011-ben 98 milliárd (98 156,3 M) forint, ami lényegében megegyezik az idei várható deficittel. A 2010. évhez viszonyítva a 2011. évben sem a bevételi sem a kiadási oldalon nincs olyan hatályos jogszabályi változás, amely miatt a 2011. évre tervezett hiány jelentősen eltérhet a 2010. évitől. Az Egészségbiztosítási Alap bevételi főösszege 1,2 százalékkal, kiadási főösszege 1,5 százalékkal növekszik a 2010. évi várható teljesítéshez képest.”

Az E-Alap 2009. óta tartósan és jelentős mértékben nincs egyensúlyban – figyelmeztet az ÁSZ. „A bevételek nem fedezik a kiadásokat, a kormányzati szándék alapján azonban látható, hogy rövidtávon nem várható az egészségügyi járulék mértékének emelése, így a bevételi oldalon a központi költségvetés biztosíthatja – a törvényi szabályozásnak megfelelően – az E-Alap egyensúlyát.”

Tervezett bevételek

A legjelentősebb bevételi tétel ennek megfelelően a központi költségvetésből átadott pénz, amelynek összege több mint 630 milliárd forint (636 970,0 M). Ez 2010-hez képest 4,1 százalékkal több, mert az idei évtől 9300 Ft/fő összegre emelt hozzájárulás jövőre teljesül először 12 hónapon át. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos a legjelentősebb bevételt 43,5 milliárd forinttal a „Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései” teszik ki. Az E-Alap 2011. évre tervezett bevételi főösszegét (1 370 068,7 M Ft), az ÁSZ teljesíthetőnek ítéli.

Tervezett hiány - kockázatok

A beszámoló szerint az E-Alap tervezett hiánya az egyeztetéseken képviselt álláspontok függvényében 90,0-109,0 milliárd forint között változott. „A deficit pontos összege nem volt meghatározható (98,0 Mrd Ft-ban valószínűsíthetjük) a jegyzőkönyv lezárásakor, mert az egyeztetés még zajlott. A tervezett hiány 2011-ben majdnem azonos a 2010. évre várható deficittel. A bevételi és kiadási oldal 2011-ben kismértékben növekszik (2-3 százalék) a 2010. évi várható teljesítéshez képest.”

„A legutóbbi egyeztetés eredményeként kialakított stagnáló gyógyszerkiadási előirányzat betarthatóságát az ellenőrzés kockázatosnak tartja, de ezen kívül a 2010. évhez viszonyítva sem a bevételekben sem a kiadásokban nem történik olyan változás, amely jelentős eltérést vetítene előre a 2010. évi bázison megtervezett előirányzatok teljesítését illetően. A hiány várhatóan 2011-ben – a gyógyszerkassza tarthatóságának függvényében – az előre jelzettnek megfelelően alakul.”

"Az egészségbiztosítási munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2010. évi várható teljesítését az ellenőrzés kockázatosnak tartja, mivel ezen járulék befizetések – az adóegyszerűsítés miatt – összevontan, egy adónemen szerepelnek, az APEH rendszerében és a teljesítések előirányzat szintű bontása csak közvetett úton áll elő. (Az alapkezelő is az együttes összeget tervezi, és ezt követően bontja meg azokat). A pénzforgalmi felosztás a járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettségek arányában kerül szétbontásra az Alapnál, amely év közben nem a reális folyamatokat tükrözi."

Kiadások

A gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás, a gyógyászati segédeszközök támogatása, gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás számait reálisnak és megalapozottnak ítélte a Számvevőszék.

A gyógyító-megelőző ellátások kiadására a költségvetési törvényjavaslatban 770 milliárd forint (770 120,0 M) kiadás szerepel, amely 36 milliárddal több az NGM keretszámánál. E mellett a kiadás mellett az egészségügyi feladatellátásban a finanszírozásból eredően a megelőző két évhez viszonyítva kevesebb feszültségpontra számíthatunk – véli az ÁSZ. A költségvetési törvényjavaslat szerint három hónapról két hónapra rövidül a teljesítmények elszámolása azoknál az ellátásoknál (fogászati ellátás, otthoni szakápolás, otthoni hospice, laboratóriumi ellátás), ahol a 2010-ben nem történt meg a váltás. „A módosítás miatt a fent említett jogcímeken a 2011. évben +1 havi kiadást kellett biztosítani.”

Bírálat – gondok lehetnek

Nem látható még az ellátó intézményrendszer rendszerszintű újragondolására vonatkozó koncepció és részletei.” – írja a jelentés. „A gyógyszertámogatás kiadásaira fordítható előirányzat a költségvetési törvényjavaslat szerint több mint 340 milliárd forint (343 544,2 M). Az eredetileg tervezett 358 544,2 M Ft előirányzat biztosítaná, hogy az idei várható teljesítés szintjén maradjon a kiadás. A megelőző években a gyógyszertámogatások összege mérsékelt növekedésnek indult, ezért a szintentartáshoz is megszorító intézkedésre van szükség. Az idei teljesítéshez viszonyítva érvényesítendő csökkentés igen komoly, érezhető beavatkozást igényel. Amennyiben a tervezett előirányzatot túllépik, életbe lép a gyártók jogszabályban rögzített sávos befizetési kötelezettsége.”

„Az alapkezelő működési költsége (19 575,2 M Ft)az Alap kiadási főösszegének 1,3%-a, amely alacsonyabb a 2010. évi előirányzatnál (20 951,6 M Ft). Az alapkezelő szöveges indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a működtetési-üzemeltetési, valamint az informatikai fejlesztési kiadások csökkentése, valamint az 5%-os létszámcsökkentés együttesen feladatellátási zavarokat okozhat az egészségbiztosítási ágazatban, és veszélyezteti az ellenőrzés vonatkozásában eddig elért eredményeket. Az informatikai fejlesztések fedezetének megvonása (657,5 M Ft) az államháztartás egyik legnagyobb informatikai rendszerét, illetve adatbázisát kezelő OEP-nél súlyos következményekkel járhat. Az informatikai rendszerek fejlesztésére rendelkezésre álló források alacsony voltát mind az ÁSZ, mind a könyvvizsgálat évek óta kifogásolja. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban az E-Alap költségvetésében – a Tájékoztató útmutatásának megfelelően – a kormányhivatalokba történő integrálódás költségeit nem vették figyelembe.”

Az Állami Számvevőszék javaslata a nemzeti erőforrás miniszternek

Határozza meg az egészségügyi ellátó rendszer koncepcióját, ezzel összefüggésben vizsgálja felül az egészségügyi intézményrendszert és alakítsa ki a hatékony forrásfelhasználás érdekében az egészségügyi finanszírozás stabil, kiszámítható és objektív rendszerét.

Az Állami Számvevőszék teljes, 229 oldalas jelentését itt olvashatja!

(forrás: MedicalOnline)

Kapcsolódó fájlok

hirdetés

Könyveink