Rovatok:    Rovatok >  eü-gazdaság

Szabó Máté hivatala segítené a betegjogi központ felállítását

Elunta a kormány téblábolását az ombudsman

Egyre inkább kérdésesnek tűnik a kormány által megígért Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása, így az ombudsmani hivatal kívánja „kezébe venni” a kezdeményezést. Az alapvető jogok biztosánál egyelőre nem csak azt nem látják, mikortól kerülhetne az OBDK-ba a betegjogi képviselet. Szerintük az sem biztos már, hogy független, központi szervezet jöhet-e létre, ha egyáltalán létrejöhet…

Nagyon rossz, kifejezetten destruktív társadalmi-gazdasági folyamatok zajlanak az országban, miközben a magyar kormány szinte katasztrófavédelmi egységként működik: igen-nem típusú válaszokat ad, mindent azonnal és hosszú távra akar megoldani, egyfajta felfokozott krízistudattal. E mondatok prof. dr. Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa szájából hangzottak el hétfőn délelőtt, egy az ombudsmani hivatalban tartott háttérbeszélgetésen. Szabó Máté szerint kérdéses például, hogy jelenleg tényleg a kommunizmussal kapcsolatos törvénykezés-e a legfontosabb, s biztos-e, hogy kiegyezés helyett „le kell írni egymillió egykori párttagot”, ahelyett, hogy mások példájából okulva társadalmi konszenzussal lábalnánk ki a válságból.

A társadalmi kohézió gyengülésére is fel kívánja hívni ezért a figyelmet az ombudsman A válság vesztesei, a paragrafusok fogságában címmel indítandó új projektjével, feltárva azokat a problémaköröket és különösen a sérülékeny csoportokat érintő negatív folyamatokat, állami intézkedéseket, amelyek kapcsán leginkább kimutathatók az alkotmányos visszásságok a joggyakorlatban. A „bűnös szegénység -- bűnös másság”, az egészséghez, az egészséges környezethez való jog, valamint az élethez, a minimális megélhetési feltételek biztosításához való jog egyes konfliktusaira fókuszálva a programban az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók, mentálhigiénés szakemberek oktatásának, képzésének, foglalkoztatásának és munkakörülményeinek ellehetetlenülése is szóba kerül.

A MedicalOnline azon kérdésére, vajon lesz-e utánkövetése az ombudsman tavalyi betegjogi projektjének, amelyben Szabó Máté egyebek között megállapította: Magyarországon a betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott; az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnése után a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga, egyértelmű igen választ kaptunk. Mint kiderült, az ombudsmani hivatal áprilisban maga is szeretné egy asztalhoz ültetni az érintetteket, mivel a kormány korábbi ígéretével szemben mindmáig nem állt fel az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), amely egykapussá tenné a betegpanaszok intézését. Pedig az ombudsman a tavaly leírt és kifogásolt állapotok rendezésére ezt maga is megfelelő megoldásnak ítélte, így ugyanis újra „lehetne gazdája” a panaszok megfogalmazásában segítő, az egészségügyi intézmények és a betegek közötti vitás ügyekben gyakran közvetítő betegjogi képviseletnek, a határokon átívelő egészségügyi ellátás új direktívája miatt szükséges kapcsolattartó pontnak, és a korábban megszüntetett intézmények betegdokumentációjának is.

Az ombudsman egészségügyi projektjét vezető dr. Borza Beáta érdeklődésünkre közölte: zaklatottnak látja az új intézmény felállításának menetét, melyben ők sem látják, hogy az OBDK valójában mikor állhat fel. Korábban a Medical Tribune február 14-i egészségügyi adatkezelési konferencián elhangzottak alapján azt írtuk: a hivatal felállításának késésében az is szerepet játszott, hogy vita volt a szakértők között abban: vajon az OBDK-nak az ombudsman által javasolt módon hatósági jogkört kell-e kapnia. A jogalkotó azonban inkább a betegek panaszainak fórumaként, mintegy mediátorként képzeli el a betegjogi központot a panaszosok és az egészségügyi intézmények között. Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság képviseletében azt közölte, hogy az OBDK felállításáról szóló kormányrendelet jelenleg egyeztetésen van; az új központi hivatal várhatóan áprilisban állhat fel. Borza Beáta tudomása szerint azonban mára már az is megkérdőjeleződött, hogy a központ valóban független szervezetként állhat-e fel, vagy esetleg besorolják egy már létező intézmény alá…

Mivel az ombudsmani hivatal is érzékeli, hogy nem túl jó az információáramlás, maguk szeretnék egy asztalhoz ültetni a feleket, és várhatóan áprilisban, Beteg vagy egészségügy?!  címmel fórumot teremtenek arra, hogy a vitás kérdéseket a szakemberek megbeszélhessék. Szabó Máté azt is megjegyezte, hogy a kormányváltást megelőzően Csehák Judit, a betegjogi képviselőket korábban foglalkoztató, már megszüntetett Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke azt mondta neki: akkor lenne nyugodt, ha a területet az ombudsman kapná meg. Szabó Máté szerint „lehet kritikákkal illetni a közalapítvány, a képviselet korábbi működését, de akkor legalább volt valami”…

Tavalyi jelentésében az ombudsman aggályosnak találta a betegjogi képviselet körül kialakult helyzetet is. Szabó Máté szerint világos jogi, finanszírozási kereteket kell biztosítani, a képviselők a közalapítvány megszűnését követően ugyanis olyan bizonytalanságban dolgoztak, amely már „érdemben és rendszerszinten is kihat a működésre”. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy ha a közalapítvány jogutódaként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a képviselők munkaadója, akkor mennyiben őrizhetők meg a képviselők függetlenségét biztosító szakmai és anyagi feltételek?

Az ombudsmani hivatal úgy gondolja, betegjogi jelentése óta lassan egy év telt el, ennyinek elegendőnek kell(ene) lennie egy általuk (is) jelzett gond megoldására. Mára azonban úgy tűnik, a betegjogok területén semmi sem történt, és Szabó Máté szerint óriási a bizonytalanság. Tudjuk ugyan, hogy az egészségügy helyzete rendkívül komplikált, s abban betegek és dolgozók egyaránt kiszolgáltatottak, de az biztos, hogy a betegek számára szükség van egy a panaszaik meghallgatását, kivizsgálását elsősegítő szervezetre, amely alapfeladataiból adódóan az ombudsmani hivatal nem lehet.

Köbli Anikó