hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Politikai ciklusokon átívelő program

Húsz év pilot után jövőre indul az országos vastagbélszűrés

A jövő év közepétől országosan elérhető, és központilag szervezett lesz az 50–70 közötti korosztály számára a kétlépcsős vastagbélszűrés, tovább növelik a védőnői méhnyakszűrések arányát, és erősítenek az emlőszűrés rendszerén is.

Mindehhez szükség szerint változtatnak a szabályozáson is. Minderről azután beszéltek a szakemberek az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban (OTH), hogy aláírták azt a több mint 6 milliárd forintról szóló, uniós támogatási szerződést, amelyből komplex népegészségügyi szűrővizsgálatokat finanszírozhatnak a jövőben.

Sem gazdasági, sem a társadalmi viszonyaink nem indokolják hazánkban a kiugróan magas halálozási arányokat – mondta Zombor Gábor volt egészségügyért felelős államtitkár, akit nemrégiben kért fel a kormány arra, hogy vegyen részt a szeptemberben kormány elé kerülő, új népegészségügyi program kidolgozásában, Ónodi-Szűcs Zoltán jelenlegi államtitkárral, és Sonkodi Balázzsal, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkárával együtt. Az exállamtitkár emlékeztetet: a népegészségügyi célt, azaz az egészségben töltött életévek számának növelését már meghatározták az Egészséges Magyarországért 2020 egészségügyi stratégiában, a komplex szűrőprogramtól pedig azt remélik, hogy korai felismeréssel és gyors diagnózissal hatékonyabban tudják majd kezelni az onkológiai betegségeket.

Most nem egy projektet indítanak, hanem hosszú évtizedeken, és politikai ciklusokon átívelő szűrőprogramot, amely a célcsoport 60–70 százalékos átszűrtsége már hatékony a méhnyak-, az emlő-, és a vastagbélszűrések esetében egyaránt – zárta Zombor Gábor. Ehhez kapcsolódva azt már dr. Kovács Attila helyettes tisztifőorvos mondta el, hogy húsz éve futnak pilotvizsgálatok Magyarországon a vastagbélrák-szűrés hatásosságának elemzésére, a 12 pilotprogram, amelyben átlagosan az érintett területek lakosságának 46,7 százaléka vett részt, alátámasztotta a szervezett szűrés bevezetésének szükségességét, hiszen Magyarországon évente több mint 10 ezer vastagbéldaganatot diagnosztizálnak, és legalább 5 ezer beteg hal meg e betegség miatt. Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk az e betegségre visszavezethető halálozásban, és igen magas a rákmegelőző polipok előfordulási aránya is. A vastag- és végbéldaganatokat viszonylag későn ismerik fel, a betegek jellemzően a negyedik stádiumban fordulnak onkológushoz, emiatt kiugróan magas a mortalitás hazánkban.

Végül a kétlépcsős vastagbélszűrés bevezetése mellett döntött a szakpolitika – ezt Szentes Tamás országos tisztifőorvos szavai támasztották alá, aki arról beszélt, a vizsgálattal olcsón és biztonságosan tudják kiszűrni a kockázati csoportba tartozókat. Ennek ellenére mind a gasztroenterológusok, mind az onkológusok amellett érvelnek, hogy a primer kolonoszkópia ugyan drágább, de költséghatékonyabb módszer, mint a kétlépcsős szűrés. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT) Colon Szekciójának februári tudományos ülésén is amellett érveltek a szakemberek, hogy a műszeres vizsgálatkor észlelt elváltozások azonnal eltávolíthatóak, azok a páciensek pedig, akiket kiszűrnek, folyamatosan kontroll alatt tarthatók a későbbiekben. A betegség a tapasztalatok szerint tíz év alatt alakul ki, a korai kórképek megjelenéséig általában öt év telik el, ebben a stádiumban az esetek kilencven százaléka véglegesen gyógyítható. A rákmegelőző állapotok detektálása kolonoszkópos vizsgálattal költséghatékony, hiszen szemben azzal, hogy a székletvér vizsgálatot követően – amely gyakran ad fals pozitív és negatív eredményt egyaránt – csupán a betegek hét-nyolc százaléka jelenik meg a laboratóriumokban, a kolonoszkópos vizsgálattal 90 százalékos szenzitivitás érhető el. Az onkológus szakma javaslata egyébként az volt, hogy 50 éves kor felett tízévente egy, önkéntes alapon végzett kolonoszkópos vizsgálatot választható alternatívaként tegyenek elérhetővé a lakosság számára.

A 50–70 év közötti lakosság szűrése 2,6 millió főt érint, az ÁNTSZ 40–50 százalék körüli részvételi aránnyal, és mintegy 7 százaléknyi pozitív mintával számol. Ezeket az adatokat alapul véve minimum 83 ezerrel, maximum 104 ezerrel több kolonoszkópos vizsgálatra, és 37–47 ezer polipektómiára lehet számítani országosan – állapították meg az MGT korábbi konferenciáján. A szakmai állásponttal szemben 30–40 ezer többlet-kolonoszkópiával számol az ÁNTSZ – mondta Kovács Attila, hozzátéve, a vizsgálatok 25 százalékánál polipektómiát, 4 százalékánál rákot állapítanak meg.

A szakma szerint a rendszer jelenleg is túlterhelt, ami tovább növekszik, ha korcsoportokra osztva két-három év alatt el kell végezni a beavatkozásokat. Ráadásul a kolonoszkópia évek óta alulfinanszírozott, mind német pont, mind HBCS súlyszám-értékben. Sok helyen kevés a műszer, a technológia elavult, a géppark amortizációját a finanszírozás nem fedezi. Kevés a szakember, minimális a szakorvos-utánpótlás, kritikus a helyzet a szakdolgozói ellátottságban – ezt egyébként Szentes Tamás tisztifőorvos is megerősítette, hangsúlyozva, különösen a polipektómiához megfelelő, kompetens humánerőforrás-bővítésre lenne szükség.

Az induláshoz elegendő kapacitás áll rendelkezésre – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, amikor arról kérdeztük, a megnövekedett igényeket ki tudják-e szolgálni a jelenlegi műszerparkkal. Emlékeztetett arra is, TIOP forrásból már korábban lehetőség nyílt eszközbeszerzésre, azonban az egészségpolitikai célok eléréséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat. Míg arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy hány centrumot jelölnének ki a vizsgálatok elvégzésére, Kovács Attila annyit azért elárult, a tornyoknak ott kell rendelkezésre állniuk, ahol biztosított az elérhetőség és hozzáférhetőség is. A szakmai konferencián ugyanakkor az is elhangzott, a kapacitások hiányát pótolni lehetne, ha az állami intézményekben munkaidőn túl, illetve endoszkópos magán-cetrumokban is végezhetnék a vizsgálatokat, szerintük megfelelő finanszírozás mellett 40–50 akkreditált centrumban már minőségi endoszkópiát biztosíthatnának a betegeknek.

Valamennyi hazai szűrőprogram közül a vastagbél-szűrés a legköltséghatékonyabb, ebből a szempontból eredményesebb, mint akár az emlő-, vagy a tüdőszűrés, állapítják meg a szakmai szervezetek. Mint azt Kovács Attila elmondta, nagy a nyomás, hogy minél több szűrővizsgálat váljon elérhetővé országosan, ezek hatékonyságát folyamatosan vizsgálják. Ebbe a körbe tartozik az alacsony dózisú spirál CT-vizsgálat, az Országos Korányi TBC és PulmonológiaiIntézetben (OKTPI) kísérleti jelleggel szűrik a rizikócsoportba, azaz az ötven év feletti dohányzók körébe tartozókat annak a költséghatékonyság elemző kutatásnak a keretében, amely azt vizsgálja, hogy az alacsony dózisú CT-szűrés hogyan alkalmazható a tüdőrák kimutatására, így a daganatos elváltozás korai felismerésére.

Tovább folyik a védőnői méhnyakszűrési program erősítése is, bár a védőnői szervezetek másképpen képzelik el ezt, mint a szakpolitika. Legutóbb a Sándor Mária szervezte demonstráción hangzott el, hogy a főiskolai képzésnek 2018. december 31-től kötelező része a mintavétel oktatása, de a feladat elvégzése a gyakorlatban nem kellene, hogy kényszer legyen. Hasonlóan vélekedik egyébként a szakdolgozói kamara védőnői tagozata is: a városokban, ahol elérhető a szakorvosi rendelő, felesleges minden védőnőt kötelezni arra, hogy biztosítsa ezt a szolgáltatást, hiszen igény sincs rá. A rendelkezésre álló kapacitások elosztása a városokban akkor lenne megfelelő, ha nagyobb területeken, vagy több kerületben egy tanácsadót jelölnének ki erre a célra, és egy önként jelentkező kolléga végezhetné a vizsgálatokat, aki szívesen is vállalja ezt. A felvetésre Ónodi-Szűcs Zoltán úgy reagált, „egy magáncégnél ez a kérdés fel sem merülne”, de ezen kívül is minél több olyan feladatot szeretnének a főiskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozókra bízni, amit el tudnak végezni, tehermentesítve az orvosokat.

Betegút-menedzsment képzést tartanak a háziorvosoknak, amitől azt várják, hogy mind több páciensüket vegyék rá a vastagbélszűrésre, a praxisok ötven százalékát bevonva a programba – mondta még Kovács Attila. Egyébként korábban azt is ígérték, hogy a népegészségügyi csomag részeként fókuszba kerül még a kardio- és celebrovaszkuláris betegségek megelőzése, a 0–18 évesek lelki egészségének támogatása, és megvalósul azoknak a Lelki Egészség Központoknak (LEK) a kialakítása, amelyekre eredetileg már 2013-ban forrást biztosított volna a Norvég Alap, ám ez a politikai csatározások miatt akkor elúszott. Most ugyanebből a forrásból várhatóan hat LEK-et hoznak létre a közeljövőben.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink