hirdetés
2016. augusztus. 25., csütörtök - Lajos, Patrícia.
hirdetés

Indul az új fővárosi sebészeti ügyelet tesztüzeme

Április elsejétől Budapesten a sebészeti osztállyal is rendelkező kórházak kötelesek az év minden napján, 24 órában sebészeti ügyeletet működtetni.

Ellátási kötelezettségük azokra a lakosokra terjed ki, akik az intézmény számára hivatalosan kijelölt ellátási területükön élnek – jelentette be egy csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatón Mészáros János. Az egészségügyért felelős államtitkárság fenti témáért felelős helyettes államtitkára szerint ez az intézkedés nemcsak a háziorvosoknak és az ügyeleteknek könnyíti meg a munkáját, de a betegek is pontosan tudják majd, hogy adott sebészeti problémájukkal hova fordulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy más szakmák esetében az ágynyilvántartó rendszer működtetésével változatlanul fontos szerepet tölt be az Országos Mentőszolgálat. Mészáros János szerint a jelenlegi döntést a szakma kérte és üdvözölte, majd hozzátette: „az intézmények és a szakma részéről megfogalmazódtak olyan igények, s olyan változtatások, amelyek a jövőre nézve a betegbiztonság további fokozását, illetve az ellátás biztonságát szolgálják.”

A MedicalOnline ez utóbbi megjegyzésre vonatkozó kérdésére – a jövőben újabb szakmák betegútjának hasonló rendezésére kerülhet sor? – a betegbiztonság fontosságának hangsúlyozásán kívül nem érkezett konkrét válasz. Kiderült azonban, hogy az új sebészeti ügyelet drágábbnak ígérkezik, mint a jelenlegi, úgynevezett forgó rendszer. Arra a felvetésre, vajon a kórházak mindegyike rendelkezik-e az ügyelet ellátásához is szükséges megfelelő számú szakemberrel, sebésszel, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár arra emlékeztetett: „lehet, hogy vannak ilyen hangok, de ez a jegyzőkönyvekben nem látszik”.

Az intézményvezetőkkel, illetve a sebészeti szakma vezetőivel tavaly október óta zajlottak a megbeszélések, ezek jegyzőkönyveire utalt az egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint most tesztüzem következik, az esetleges feszültségeket igyekeznek kezelni. Ha rossz a döntés, akkor azt revideálják, bár – tette hozzá – a fővárosi többletkapacitások miatt ez ügyben nem alszik nyugtalanul. Lapunk kérdésére – mi történik azokkal a kórházakkal, amelyek nem, vagy csak részben lesznek képesek ellátni az ügyeletet –, azt a választ kaptuk, hogy „vannak alternatív verziók”.

A finanszírozás várható változásáról nem esett szó, bár a források intézmények közötti részbeni átcsoportosítása elkerülhetetlennek tűnik, hiszen az egyes kórházakhoz eltérő számú lakosság tartozik, így az egyik intézményben a várhatóan jelentősebb sebészeti ügyeleti forgalom miatt több pénzre lesz szükség, mint máshol. Arról sem esett szó, hogy vajon az erőforrások ügyeleti elsőbbsége miként hat – nő vagy sem a betegek várakozási ideje – a tervezhető sebészeti beavatkozásokra, az úgynevezett elektív műtétekre.

 Kiderült viszont, hogy a szociális ágazatnak átadandó kapacitások közül az úgynevezett alapszorzós krónikus ágyakról zajlanak jelenleg a tárgyalások, idén ezek közül 3000 van „fókuszban”. A hozzájuk tartozó összegek az E-Alapban maradnának, jelenleg azon dolgozik az államtitkárság, hogy e többlet miként és mely intézményekhez kerülhet vissza.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Könyveink


hirdetés