hirdetés
2016. augusztus. 27., szombat - Gáspár.
hirdetés

Megint jönnek, átszerveznek... (FRRISSÍTVE: nem ettől csökken...)

A kormány terve a háttérintézményei megszüntetésére/beolvasztására az idő múlásával sem talál több megértésre. Az egészségügyet érintőn különösen visszás a helyzet – jelzi a Népszava.

„A legnagyobb átszervezést az egészségügy háttérintézményeinél dolgozók élték át tavaly ilyenkor  - emlékeztet a lap. - Zombor Gábor akkori egészségügyi államtitkár azt ígérte, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) erősödni fog, most mégis megszűnhet az önállósága. A hozzá tartozó kilenc intézmény összevonása után egy éve négy újat hoztak létre. A legszűkebb kör talán mostanra megtanulta, hogy ebben a bonyolult új hálózatban kinek mi a dolga, de az állampolgárok – akik érdekében ugye mindez történt - vélhetően még most is eltévednek köztük. Ha bejönnek a Miniszterelnökség tervei, már nem is érdemes megtanulni őket, hiszen például a közegészségügyet javítani hivatott hivatal egy az egyben megszűnne.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is pont egy éve kapott ellátásszervezési és kapacitástervezési többletfeladatokat, most önállóságának megszüntetését tervezik. A Népszabadság tegnapi információi szerint a háttérintézmények listája Lázár János minisztertársait is meglepte, Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós állítólag azonnal határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Kérdés, milyen beleszólásuk lehet a hozzájuk tartozó intézmények sorsába, hiszen a laptársunkhoz került előterjesztésben csak véleményezési joguk van, vétójoggal nem rendelkeznek. A minisztertársak tiltakozását erősen tompítja az is, hogy a tervekről tudniuk kellett, hiszen több háttérintézményben, így az OEP-nél is egy ideje már csak megbízott főigazgatók, elnökök, igazgatók állnak a szervezetek élén” – olvasható a nepszava.hu-n.

 

FRISSÍTÉS (2016.01.26. 09:36):
Fazekas Marianna az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője beszélt az MNO-nak a tervezetről. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében összemosnak különböző intézményeket, pedig fontos különbségek vannak. Az egyik csoportban olyan központi hatóságok szerepelnek, mint például az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vagy épp az Oktatási Hivatal, amelyek nélkülözhetetlen munkát végeznek, és a feladataikat mindenképpen el kell látni, akárhová sorolják is őket. Így a beolvasztás után legfeljebb a névtáblát tudják lecserélni az adott intézményeken. A másik csoportot pedig olyan szervezetek alkotják, amelyek nem közigazgatási hivatali feladatokat látnak el, hanem mondjuk kutatómunkát folytatnak, elemzéseket készítenek. Ezeknél ugyan rendet lehetne tenni, és sok olyan is van köztük, amelyet 2010 után hoztak létre teljesen feleslegesen, ám ezekben nem kormány- vagy köztisztviselők dolgoznak, hanem közalkalmazottak, tehát az állami bürokráciát nem tudják csökkenteni velük. – Mindkét csoportra igaz, hogy néhány száz, szélsőséges esetben legfeljebb néhány ezer ember munkáját lehetne „megspórolni” a tervezett lépésekkel.
– Sokat lehet tenni a bürokráciacsökkentés területén másként is, például azzal, ha nem 200 törvényt fogadnak el évente, amelyből 160 salátatörvény – fogalmazott a tanszékvezető, aki szerint azt sem lehet tudni, hogy az utóbbi időben emlegetett egymilliós közszférában ki miről, mely szervekről beszél pontosan, és ezekből hogyan is lehetne a ciklus végéig 100-150 ezer embert elküldeni – olvasható az MNO.hu-n.

 

(forrás: Népszava)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Könyveink


hirdetés