Mire jó az OSZIR?

Komoly fejlesztési folyamat részeként, uniós források felhasználásával mára komplex informatikai rendszer épült ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, amellyel nemcsak országos lefedettséget értek el, de jelentősen nőtt a szolgálat gyorsreagálási képessége is. Mint azt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal korábbi  sajtótájékoztatóján  dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos elmondta: az eddig a közép-magyarországi régióban működő, OSZIR néven ismert és a gyorsreagálási képességet növelő komplex informatikai rendszert országosan kiterjesztették és továbbfejlesztették. Az új OSZIR rendszer gyorsítja az ügykezelést, összetettebb és naprakész statisztikai kimutatások elkészítését teszi lehetővé, s növeli a lakosság egészség-biztonságát.

Dr. Kovács Attila felidézte: a korábbi Phare-projektek lezárulásával robosztus informatikai rendszer épült ki a szolgálatnál, amelyet azonban – stratégiájuk mentén ­– tovább kellett fejleszteni. Céljuk az volt, hogy az ÁNTSZ megfelelően kontrollálhassa a magas kockázatot hordozó folyamatokat, így például a járványügyi folyamatokat, valamint a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változásokat.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretén belül lezárult, az Európai Unió támogatásával megvalósult projekttel együtt összesen 297,6 millió forintból bővült a központ hardver és szoftver-ellátottsága egyaránt. Cserélték az öt évnél idősebb gépeket, és oktatták a rendszer használatára a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveknél dolgozó munkatársakat. Az OSZIR rendszerbe mára már a többi régió adatai is beépültek, valamint az egészségügyi szolgáltatói- és laborrendszerek is illesztésre kerültek hozzá. Az OSZIR támogatja a többek között a sürgősségi ellátást, a katasztrófavédelmet, növeli a járványügyi-, a kémiai- és a sugárbiztonságot. A rendszer továbbfejlesztésével jelentős adatvagyon alakult ki az ÁNTSZ-nél, melynek elemei visszakereshetők, összevethetők, csökkentve a munkatársak adminisztrációs terheit. A fejlesztés egyben alkalmas volt arra is, hogy lekövessék a közigazgatásban bekövetkezett változásokat, így például igazodnak a járási rendszerhez is.

Egy másik, ugyancsak uniós projekt célja – melynek megvalósítására az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében 103 millió forintot használtak fel – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartásainak pontosabbá, naprakésszé és egyszerűbben kezelhetővé tétele volt. Az ÁNTSZ adatai a „tisztítást követően” immár folyamatosan monitorozhatók, s alkalmasak arra, hogy azokkal a szolgálat részt vegyen a nagy ágazati e-Health projektekben. Dr. Kovács Attila úgy fogalmazott: el lehet felejteni a korábban hosszú hónapok alatt elkészült éves jelentéseket, mert az adatok bármikor paraméterezhetők, tetszés szerinti szempontból generálhatók.

A fejlesztések eredményeképpen az ÁNTSZ ma a legjobb és legkorszerűbb infrastruktúrával rendelkezik az országban; a központi, a korszerű felhő-technológia irányába mutató infrastruktúra bővítésére a növekvő felhasználói létszám miatt volt szükség. Srágli Attila projektigazgató tájékoztatása szerint a jelenleg nyolc párhuzamosan futó projekt összehangolása szükséges ahhoz, hogy a tisztiorvosi szolgálat egységes informatikai támogatottsága létrejöjjön. A sajtótájékoztatón elhangzott: az új rendszernek köszönhetően idén – a korábban jogszabályban már megjelenteknek megfelelően – beüzemelik a fertőző betegségek új, elektronikus jelentési rendszerét. Az OSZIR jóvoltából mintegy kétszer több eset elektronikus ügyintézésének teremtették meg az informatikai hátterét. A veszélyes keverék-anyagok bejelentése például már teljesen elektronizált, és még az idén lehetőség lesz az egyes eljárási díjak elektronikus befizetésére is. 

Az ÁNTSZ célja az, hogy a különféle adatbázisok egymással is összevethetők és „külsősök” számára is hozzáférhetők legyenek, így például a háziorvosok is megkaphassák majd betegeik szűrési adatait. Idén a tervek szerint ezek az adatok már megtalálhatóak lesznek a központi rendszerben, a közhiteles adatbázis, valamint az úgynevezett Egészségügyi Szolgáltatási Tér üzembe helyezésével.

Mint azt Kovács Attila érdeklődésünkre elmondta, az ÁNTSZ jelenleg körülbelül 2020-ig rendelkezik tervvel arra nézve, milyen pilléreket kell még fejlesztenie a hatékony, gyors, biztonságot eredményező munkához. Ennek szerves része a járványügy, a laboratóriumi rendszer és a surveillance fejlesztése. A járványügyi biztonság megteremtése érdekében a védőoltások területén nem kizárólag az a lényeges, hogy az előírások szerint kellő időben megkapják azokat az érintettek, hanem ugyanakkora jelentőségű, hogy ki, kitől és melyik ampullában lévő hatóanyagot kapta meg az oltás során.

A vízfelhasználással kapcsolatban szintén új nemzeti információs rendszert hoz létre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az Országos Környezetegészségügyi Intézettel együttműködve. Az úgynevezett humán vízhasználatokra vonatkozó nemzeti információs infrastruktúra (HUMVI) szorosan kapcsolódik a Gyorsreagálási Képességet Növelő Komplex Informatikai Rendszerhez és az OSZIR-hoz, valamint az ÁNTSZ tájékoztatása szerint gyorsítja az ügyintézést, támogatja az adatok komplex elemzését, és adatot szolgáltat a turisztikai szektor és a lakosság számára is. Az OSZIR részeként létrejövő infrastruktúra lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, az információk országos legyűjtését, elemzését és feldolgozását. A korszerűen kezelt adatok felhasználásával lehetővé válik a kockázatok elemzése, kezelése. A fejlesztés aktualitását indokolja, hogy jelenleg nincs érdemi informatikai kapcsolat a környezetvédelem határterületi rendszereivel; még alapszintű összeköttetés sincs a vízhasználattal kapcsolatos adatrendszerek és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal informatikai rendszerei között. Az ÁNTSZ-től kapott tájékoztatás szerint az orvosi kutatások számára nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ a víz minősége és a lakosság egészségi állapota közti összefüggésekről, de ugyanez igaz a fürdővizekre és gyógyvizekre is.

A projekt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg 395,4 millió forint költségvetéssel, az Új Széchenyi Terv keretében.