hirdetés

Most máshol csúszik össze a bértábla

Évek óta gondot okoz, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fokozatosan felszámolta az egyes közalkalmazotti bérkategóriák közötti különbséget. Így mára több tízezer egészségügyi dolgozónak azonos az alapbére, függetlenül attól, hogy kettő, vagy negyven éve dolgozik a betegek mellett.

Ezt a helyzetet igyekszik korrigálni az egészségügyi államtitkárság az épp tárgyalás alatt lévő salátatörvényben. Az intézkedés, mondja Balogh Zoltán kamarai elnök, igencsak ráfér az ágazatra. A garantált bérminimum és a minimálbér emelése ugyanis idén januárra kezelhetetlen helyzetet teremtett. A szakdolgozók döntő többsége, a bértábla C,D,E kategóriába tartozók - akik egyébként az egyes intézményekben alkalmazottak 75-80 százalékát jelentik! -, egyaránt bruttó 108 ezer forintos alapbérrel számolhatnak. A pályakezdő tehát pont annyit keres, mint az érettségizett, további négy év alatt szakképzettséget szerzett, évtizedek óta a szakmában dolgozó munkatársa, illusztrálja a helyzetet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Bértábla 2012

A hónapokig zajló tárgyalások célja tehát a tábla „széthúzása” volt, de nem egyfajta automatizmus alapján, hanem lehetőség szerint differenciáltan, tekintettel a magasabb végzettségre, illetve a szakmában eltöltött évekre. Ennek eredményeként az, aki korábban például 128,400 forintos alapbért kapott, a jövőben 150,500 forinttal kalkulálhat, a 111,600 forintos alapbér pedig 134,500-ra emelkedik. A bérrendezés, amely 61-62 ezer szakdolgozót, s további, több ezer – kórházi orvos írnok, kivonuló mentőápoló, mentő gépkocsivezető stb. – egyéb területen dolgozó egészségügyit érint, július elsején lépne hatályba. A kifizetésre augusztusban kerülne sor, de az előterjesztés jelen állása szerint, januárig visszamenő hatállyal.

Az alapbérek egyes kategóriákban történő rendezését sikerként könyveli el Balogh Zoltán, akárcsak azt, hogy a Munka Törvénykönyv módosítását – a délutáni műszakpótlék megszüntetését, valamint az éjszakai pótlék csökkentését – nem „engedték rá” az ágazatra. Ez ugyanis bruttó 8-12 ezer forintos havi jövedelemkiesést jelentene az amúgy sem túlfizetett egészségügyiek esetében. Egyéb feszültségek azonban bőven akadnak, más kérdés – teszi hozzá a MESZK elnöke -, hogy kénytelenek tudomásul venni: egyelőre ennyire futotta.

Gondot okoz többek között, hogy mivel az alapbérek rendezése – elegendő pénz híján – a bértábla első néhány kategóriájára terjed ki, most odébb, a főiskolai, egyetemi végzettségű szakdolgozóknál ( F, G, H kategória) csúsznak össze a bérek. Egy főiskolai végzettségű, 40 éve az ágazatban dolgozó ápoló júliustól bruttó 3600 forinttal kap majd többet, míg a szintén főiskolát végzett, de csak 4-6 éve munkába állt kollegájának alapbére bruttó 1200 forinttal emelkedik. Ez már önmagában feszültséget teremt a munkavállalók között, s ehhez társul, hogy közben a nem egészségügyi szakképzettséggel rendelkező, ám egyetemi diplomás munkatársak – biológusok, fizikusok, pszichológusok, kémikusok – bérét egységesen felemelik bruttó 32 400 forinttal. A vezetői pótlék két évvel ezelőtti megszüntetése is érdekes helyzetet eredményezett:  ma egy egyetemi-főiskolai végzettségű csak délelőtti műszakban dolgozó főnővér kevesebbet keres, mint a hasonló életkorú, OKJ-s végzettségű, ágy mellett szolgálatot teljesítő beosztottja. S annak sem örülnek, hogy az alapellátásban dolgozó közel tízezer szakdolgozó – köztük például a védőnők – egy fillérrel sem kapnak többet.

A Semmelweis Tervben talán az egyetlen konkrét jövedelmet érintő ígéret a szakdolgozók pótlékalapjának emelésére vonatkozott. Az ezzel kapcsolatos háttértanulmányok el is készültek, mi több, a tavaly év végi salátatörvény tervezetben, annak benyújtásakor még szerepelt az eredeti összegek (7.200-24.000-30.000) duplázása, ez azonban egyszercsak eltűnt az előterjesztésből. A tárca anyagi lehetőségeiből a múlt év végén egyelőre arra tellett, hogy három havi, egyszeri pótlék kiegészítésben részesítsen közel 60 munkatársat. Erre 5,6 milliárd forintot fordítottak. 

A bértábla egészének rendezése azért is elodázhatatlan, mert folyamatosan csökken a szakdolgozók száma. Míg az érettségizett, ágy mellett dolgozók derékhada kiöregszik, addig az egyetemi, főiskolai diplomával, nyelvvizsgával rendelkezők külföldön keresik boldogulásukat. Arra is van ma már egyébként példa, hogy a határokhoz közeli hazai egészségügyi intézményekből átjárnak a szomszédos országokba mezőgazdasági és egyéb más idénymunkára.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Share on Tumblr

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Aggasztó, hogy az alacsony súllyal születettek aránya nem csökkent Magyarországon, sőt, az utóbbi években – különösen a szegényebb családokban – emelkedésnek indult...

"Kardio1 mai írása a francia egészségügy rejtelmeibe avat be minket, és arra is választ ad, miként tud ott egy magyar orvos munkát vállalni..."

A méhtranszplantáció után egy évvel döntöttek úgy az orvosok, hogy itt az ideje az egyik lefagyasztott embrió beültetésének – a baba a 32. héten jött a világra...