hirdetés
2014. szeptember. 03., szerda - Hilda.
hirdetés

Most máshol csúszik össze a bértábla

Évek óta gondot okoz, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fokozatosan felszámolta az egyes közalkalmazotti bérkategóriák közötti különbséget. Így mára több tízezer egészségügyi dolgozónak azonos az alapbére, függetlenül attól, hogy kettő, vagy negyven éve dolgozik a betegek mellett.

Ezt a helyzetet igyekszik korrigálni az egészségügyi államtitkárság az épp tárgyalás alatt lévő salátatörvényben. Az intézkedés, mondja Balogh Zoltán kamarai elnök, igencsak ráfér az ágazatra. A garantált bérminimum és a minimálbér emelése ugyanis idén januárra kezelhetetlen helyzetet teremtett. A szakdolgozók döntő többsége, a bértábla C,D,E kategóriába tartozók - akik egyébként az egyes intézményekben alkalmazottak 75-80 százalékát jelentik! -, egyaránt bruttó 108 ezer forintos alapbérrel számolhatnak. A pályakezdő tehát pont annyit keres, mint az érettségizett, további négy év alatt szakképzettséget szerzett, évtizedek óta a szakmában dolgozó munkatársa, illusztrálja a helyzetet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Bértábla 2012

A hónapokig zajló tárgyalások célja tehát a tábla „széthúzása” volt, de nem egyfajta automatizmus alapján, hanem lehetőség szerint differenciáltan, tekintettel a magasabb végzettségre, illetve a szakmában eltöltött évekre. Ennek eredményeként az, aki korábban például 128,400 forintos alapbért kapott, a jövőben 150,500 forinttal kalkulálhat, a 111,600 forintos alapbér pedig 134,500-ra emelkedik. A bérrendezés, amely 61-62 ezer szakdolgozót, s további, több ezer – kórházi orvos írnok, kivonuló mentőápoló, mentő gépkocsivezető stb. – egyéb területen dolgozó egészségügyit érint, július elsején lépne hatályba. A kifizetésre augusztusban kerülne sor, de az előterjesztés jelen állása szerint, januárig visszamenő hatállyal.

Az alapbérek egyes kategóriákban történő rendezését sikerként könyveli el Balogh Zoltán, akárcsak azt, hogy a Munka Törvénykönyv módosítását – a délutáni műszakpótlék megszüntetését, valamint az éjszakai pótlék csökkentését – nem „engedték rá” az ágazatra. Ez ugyanis bruttó 8-12 ezer forintos havi jövedelemkiesést jelentene az amúgy sem túlfizetett egészségügyiek esetében. Egyéb feszültségek azonban bőven akadnak, más kérdés – teszi hozzá a MESZK elnöke -, hogy kénytelenek tudomásul venni: egyelőre ennyire futotta.

Gondot okoz többek között, hogy mivel az alapbérek rendezése – elegendő pénz híján – a bértábla első néhány kategóriájára terjed ki, most odébb, a főiskolai, egyetemi végzettségű szakdolgozóknál ( F, G, H kategória) csúsznak össze a bérek. Egy főiskolai végzettségű, 40 éve az ágazatban dolgozó ápoló júliustól bruttó 3600 forinttal kap majd többet, míg a szintén főiskolát végzett, de csak 4-6 éve munkába állt kollegájának alapbére bruttó 1200 forinttal emelkedik. Ez már önmagában feszültséget teremt a munkavállalók között, s ehhez társul, hogy közben a nem egészségügyi szakképzettséggel rendelkező, ám egyetemi diplomás munkatársak – biológusok, fizikusok, pszichológusok, kémikusok – bérét egységesen felemelik bruttó 32 400 forinttal. A vezetői pótlék két évvel ezelőtti megszüntetése is érdekes helyzetet eredményezett:  ma egy egyetemi-főiskolai végzettségű csak délelőtti műszakban dolgozó főnővér kevesebbet keres, mint a hasonló életkorú, OKJ-s végzettségű, ágy mellett szolgálatot teljesítő beosztottja. S annak sem örülnek, hogy az alapellátásban dolgozó közel tízezer szakdolgozó – köztük például a védőnők – egy fillérrel sem kapnak többet.

A Semmelweis Tervben talán az egyetlen konkrét jövedelmet érintő ígéret a szakdolgozók pótlékalapjának emelésére vonatkozott. Az ezzel kapcsolatos háttértanulmányok el is készültek, mi több, a tavaly év végi salátatörvény tervezetben, annak benyújtásakor még szerepelt az eredeti összegek (7.200-24.000-30.000) duplázása, ez azonban egyszercsak eltűnt az előterjesztésből. A tárca anyagi lehetőségeiből a múlt év végén egyelőre arra tellett, hogy három havi, egyszeri pótlék kiegészítésben részesítsen közel 60 munkatársat. Erre 5,6 milliárd forintot fordítottak. 

A bértábla egészének rendezése azért is elodázhatatlan, mert folyamatosan csökken a szakdolgozók száma. Míg az érettségizett, ágy mellett dolgozók derékhada kiöregszik, addig az egyetemi, főiskolai diplomával, nyelvvizsgával rendelkezők külföldön keresik boldogulásukat. Arra is van ma már egyébként példa, hogy a határokhoz közeli hazai egészségügyi intézményekből átjárnak a szomszédos országokba mezőgazdasági és egyéb más idénymunkára.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Share on Tumblr

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Az ALS, az amiotrófiás laterálszklerózis jelenleg gyógyíthatatlannak tekintett betegség, amely az izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásának eredménye.

Több mint egy évig dolgoztam rajta, 70 interjút csináltam és kiválasztottam azt a 22 trendet és technológiát, melyek valóban formálni fogják a jövő orvoslását.

Vékony, energikus, ötven körüli, nemdohányzó - a koleszterinszintje nem volt annyira drámai. Ilyen esetekben nem lövök azonnal sztatinnal.