Nem a vezetők tehetnek a kórházi adósságról!
Időről időre a közbeszéd részévé válik, hogy mekkora adóssággal küzdenek a kórházak. Ilyenkor a sajtóban (is) zajló hosszú adok-kapok után az állam konszolidálja (részlegesen) az adósságállományt. A szereplők hátradőlnek, és a problémák időlegesen a homályba vesznek, hogy 6-8 hónappal később újrainduljon minden.
Az ágazati szereplők között viszonylag komoly egyetértés van abban, hogy alulfinanszírozottak a kórházak, ezen belül is konkrétan mely szakmák és mely beavatkozások, írja a Controlling Portálon Kovács László. A vezető tanácsadó szerint azonban abban már messze nincs egyetértés, hogy ez milyen okokra vezethető vissza, kinek milyen szerepe van az adósság magas szintjében.
A cikkben az objektív okok egy részét veszi számba a szerző. Következetései szerint összességében 50-55 milliárd forintra becsülhető a környezeti és szabályozói változások hatása, amit messze nem ellensúlyozott a 20-22 milliárd forint bevételi többlet. Így kimondható, hogy a jelenlegi 40 milliárd forintos éves hiányszint növekedése mögött nem a kórházi menedzsmentek állnak, Sőt valójában faragtak a hiányon, de ennek eredménye nem látható a működésre rárakodó terhek miatt.
