Megjósolható az Alzheimer-kórban a leépülés sebessége
Egy, a Johns Hopkins Egyetem orvoskarának kutatói által vezetett munkacsoport szerint a vérben található két lipid szintjének aránya alapján előre jelezhető, hogy milyen gyorsan fognak romlani az Alzheimer-kóros betegekben a kognitív működések. Ez az információ fontos a betegek családjai és ápolói számára, és emellett új terápiás célpontok kijelöléséhez vezethet.
- Az ellentmondások feloldása az Alzheimer-kór gyógyítása felé vezető úton
- Egy Alzheimeres üzenete
- A leggyengébbtől a legerősebb evidenciáig a demencia kezelésében
- Időben diagnosztizálva a progresszió lassítható
- A B-vitamin lassítja az időskori elbutulást
- Inzulin-spray javíthatja a demenciában szenvedők memóriáját
- Nappali ellátási hálózat kellene a demens betegeknek
A korábbi kutatások kimutatták, hogy a kognitív funkciók nagyon eltérő sebességgel romlanak az egyes Alzheimer-kóros betegekben: nagyjából egyharmadukban semmilyen változás nem tapasztalható öt év alatt, egyharmadukban mérsékelt sebességű, és egyharmadukban igen gyors a hanyatlás üteme. Ha előre tudni lehetne, hogy mire számíthatnak a betegek, ez lehetővé tenné mind nekik, mind családjuknak, hogy jobban felkészülhessenek arra, ami bekövetkezik, s ha majd létezik kezelés a betegségre, az orvosok agresszívebben kezelhetik azokat, akinél a betegség gyors súlyosbodása várható. Jelenleg azonban még semmiféle olyan terápia nincs, amivel meg lehetne előzni, illetve le lehetne lassítani vagy meg lehetne állítani az Alzheimer-kór előrehaladását.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy kapcsolat van a két lipid viszonya és az Alzheimer-kór progressziója között, de munkánk még nincs abban a fázisban, hogy a klinikumban is felhasználható legyen” – mondta dr. Michelle Mielke, aki vezető szerzője a kutatást ismertető közleménynek, amely a Journal of Alzheimer’s Disease-ben jelent meg.
Dr. Mielke kutatócsoportja 120, feltételezetten Alzheimer-kóros beteget vizsgált: számos, a vérben található lipid szintjét meghatározták, és átlagosan 4,2 alkalommal mérték fel kognitív képességeiket 2,3 év alatt. Azt mutatták ki, hogy minél magasabb a plazmában a szfingomielin szintje és minél alacsonyabb a ceramidé, annál lassúbb a kognitív hanyatlás a páciensekben. (A szfingomielin és a ceramid testszerte megtalálható a sejtekben.)
Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy a zsírok és az Alzheimer-kór közötti összefüggés jellege egyelőre nem ismert, annyi tudható, hogy a ceramidok szerepet játszanak a gyulladásban és a sejthalálban. Ha kevesebb a sejtölő, keringő ceramidok mennyisége – ami azzal is járhat, hogy kevesebb fontos agysejtet pusztítanak el –, ez lassíthatja a betegség progresszióját, mondta dr. Mielke.
Ide tartozik, hogy dr. Mielke és munkatársai egy korábbi vizsgálatukban kimutatták, hogy enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegekben a magasabb ceramid szint azzal járt, hogy nagyobb mértékben zsugorodott a betegek agyának emlékezeti központja egy év alatt. Emellett más vizsgálatok összefüggést mutattak ki a ceramid és a béta-amilod szintje között – az utóbbi agybeli felszaporodása az Alzheimer-kórhoz köthető.
Ha a plazmalipidek aránya fontosnak bizonyul, akkor talán ki lehet majd olyan terápiákat fejleszteni, amelyek lassítják az Alzheimer-kóros betegek leépülését, mondja dr. Mielke. A szfingomieláz enzim például a szfingomielineket ceramidokká alakítja. Elképzelhető, hogy ennek az enzimnek a gátlásával lelassítható ez a folyamat, és ezzel a betegség előrehaladása is.
Annál is fontosabb lenne hatásos kezelést találni az Alzheimer-kórra, mivel jelenleg csak egyetlen engedélyezett terápia létezik, s az is csak a betegek egy kis részében fékezi, és csak rövid ideig a kognitív hanyatlást.
