hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Segítség! Segítők...

Egy kórházi „esetmegbeszélő team”-ről számol be a Népszabadság pszichológus szerzője, melyen reménybeli munkavállalóként vett részt.

„A ’teamet’ a vezető pszichiáter nyitja. Kissé blazírt arccal és monoton hangon vázolja egyenként a bent fekvő páciensek kórtörténetét és jelen állapotukat. Fáradt, gondolom magamban, és próbálom azt hinni, hogy valamelyest azért csak érdekli mindaz, amit mond a résztvevőknek.

A hozzászólók hanghordozása és arckifejezése azonban kezdi szertefoszlatni reményeimet. Jómagam egy péntek reggeli piacozás alkalmával a kofák portékája iránt intenzívebb érdeklődést mutatok, mint a gyerekek sorsa iránt a körben ülő pszichológusok és pszichiáterek. Még ekkor is azt mondogatom magamban: ez még csak a „team”, egy konzultáción vagy egy tesztfelvétel közben bizonyára sokkal érdeklődőbbek.

Ámde az esetismertetésekhez fűzött – gyakran hangos összeröhögéseket kiváltó – megjegyzések eloszlatják minden kételyemet a résztvevők magatartásának hitelességét illetően. Az egyik pszichiátertől például megtudhattuk, hogy „bizony a roma kisfiú anyukája csak azért hozatta be a gyermekét, hogy papírt kaphasson, hogy ne kelljen a gyereknek iskolába járnia, mert ilyenek ezek, s nincs is a kisfiúnak valójában semmi baja”.

A főnővér pedig – alapos szociológiai felvértezettségét érzékeltetendő – ezt úgy kommentálja, „hogy igen, az a baj ezekkel, hogy magyarul se tudnak, mert képzeljétek, Dzseniferék a családban csak oláh cigányul beszélnek”. Nyerítve teszi hozzá: „hát ezért nem szól az egy mukkot sem”. És halk kuncogás kíséri a mondatait, meg helyeslő bólogatások. Egy másik pszichiáter megjegyzi: Petike esetében az a legnagyobb probléma, hogy annyira egyszerűek a szülei, hogy kár is elmagyarázni nekik, mi a baj a gyerekkel voltaképpen…

Az egyik pszichológus szerint nyilvánvaló, hogy az öngyilkossággal fenyegetőző Józsika anyja milyen munka miatt van külföldön, így hát ne is csodálkozzunk, hogy ez történik a gyerekkel…

A falon lévő órára pillantok: több mint egy órája ülök itt bent, és megállapítom, önuralomból jól vizsgázom” – állapítja meg a szerző a nol.hu-n.

(forrás: NOL)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés