Sejtjeiktől megfosztott donorszervek
Nincs kilökődés
2009. július 23. 08:22
Tavaly ültették be az első olyan légcsövet, amelyet halottból vettek ki, majd megfelelő eljárással a vázáig lebontva, a betegtől származó őssejtekkel kezelték. Ezután új nyelőcső fejlődött, ezt ültették a betegbe, aki ma már nem szed gyógyszert és visszatért munkájához.
A transzplantációs kutatások fő iránya most az az eljárás, amelynek során úgy jutnak donorszervhez, hogy azt emberből vagy állatból kivéve, sejtállományának nagy részétől megfosztják, majd a befogadó szervezetből nyert sejt beültetésével új növekedésre serkentik. Az ilyen szerv, minthogy állatból is nyerhető, korlátlan számban áll majd rendelkezésre. A beültetése után a szervezet sajátjának ismeri el, és nincs kilökődés.
Sejtjeitől megfosztott sertésszívbillentyű felhasználásával a világon már sok millió műtét történt. Míg a korábbi billentyűk esetében mindig szükség volt kilökődést gátló immunszuppresszív kezelésre, az újabbaknál a precíz eljárásoknak köszönhetően ez szükségtelen. Ugyancsak előállítanak már sertésbél hámrétegéből lábszárfekélyek sebészi „foltozására” beültethető lapokat. Effélék nemsoká érsebészeti célokra is várhatók. Magyarországon dr. Bitay Miklós szívsebész adjunktus vezetésével folynak kutatások. Ezek során a „sejttelenített” sertésbillentyűhöz emberből származó fibroblaszt- vagy endotelsejteket adnak.
Doris Taylor, a minneapolisi Minnesota Egyetem őssejtkutatója egyike azoknak a szakembereknek, akik azon fáradoznak, miként lehetne a módszert jóval bonyolultabb szervekre, a szívre, májra, vesére, hasnyálmirigyre, epehólyagra és izomzatra is kiterjeszteni. Az eljárás látszólag egyszerű: a halott vagy élő állatból, emberből nyert szervet kémiai eljárással teljesen meg kell fosztani sejtjeitől és DNS-állományától. Az eljárás során a szervnek csak a kollagén váza marad meg, ami immunológiai szempontból közömbös. Ha ezt a mátrixot a befogadó szervezetből nyert őssejttel kezelik, a szerv fejlődése az egyes sejtcsoportokban a szervre jellemző irányt veszi. A szerv azért „hibrid”, mert két szervezetből származik.
Noha más szervekkel, mint például a májjal kapcsolatos kísérletek ugyancsak előrehaladottak, Alan Colman, szingapúri specialista szerint a kérdés korántsem olyan egyszerű, ahogyan arra a sikeres patkánykísérletek utalnak. Biztos, hogy gyorsan megszületnek majd az első emberi szervek, de hogy ezek olyan bonyolult funkciókra is képesek legyenek, mint az eredetiek, ahhoz még hosszú lesz az út. Egyáltalán nem biztos például, hogy az így fejlesztett szív izomzata elégséges a keringés fenntartására
Népszabadság
Sejtjeitől megfosztott sertésszívbillentyű felhasználásával a világon már sok millió műtét történt. Míg a korábbi billentyűk esetében mindig szükség volt kilökődést gátló immunszuppresszív kezelésre, az újabbaknál a precíz eljárásoknak köszönhetően ez szükségtelen. Ugyancsak előállítanak már sertésbél hámrétegéből lábszárfekélyek sebészi „foltozására” beültethető lapokat. Effélék nemsoká érsebészeti célokra is várhatók. Magyarországon dr. Bitay Miklós szívsebész adjunktus vezetésével folynak kutatások. Ezek során a „sejttelenített” sertésbillentyűhöz emberből származó fibroblaszt- vagy endotelsejteket adnak.
Doris Taylor, a minneapolisi Minnesota Egyetem őssejtkutatója egyike azoknak a szakembereknek, akik azon fáradoznak, miként lehetne a módszert jóval bonyolultabb szervekre, a szívre, májra, vesére, hasnyálmirigyre, epehólyagra és izomzatra is kiterjeszteni. Az eljárás látszólag egyszerű: a halott vagy élő állatból, emberből nyert szervet kémiai eljárással teljesen meg kell fosztani sejtjeitől és DNS-állományától. Az eljárás során a szervnek csak a kollagén váza marad meg, ami immunológiai szempontból közömbös. Ha ezt a mátrixot a befogadó szervezetből nyert őssejttel kezelik, a szerv fejlődése az egyes sejtcsoportokban a szervre jellemző irányt veszi. A szerv azért „hibrid”, mert két szervezetből származik.
Noha más szervekkel, mint például a májjal kapcsolatos kísérletek ugyancsak előrehaladottak, Alan Colman, szingapúri specialista szerint a kérdés korántsem olyan egyszerű, ahogyan arra a sikeres patkánykísérletek utalnak. Biztos, hogy gyorsan megszületnek majd az első emberi szervek, de hogy ezek olyan bonyolult funkciókra is képesek legyenek, mint az eredetiek, ahhoz még hosszú lesz az út. Egyáltalán nem biztos például, hogy az így fejlesztett szív izomzata elégséges a keringés fenntartására
Népszabadság
