2024. március. 29., péntek - Auguszta.

A neuroendokrin hasnyálmirigy tumorok klinikai jellemzői

A neuroendokrin hasnyálmirigy tumorok (PNET), más néven szigetsejt tumorok a neopláziák ritka csoportját képezik, amelyek a hasnyálmirigy endokrin szöveteiből indulnak ki. A PNET többsége (50-75%-a) nem funkcionális, azaz nem társul hozzájuk hormonális klinikai szindróma, mindazonáltal az esetek mintegy harmadában egy sor peptid hormont termelhetnek, mint az inzulin, gasztrin, glukagon, vazoaktív intesztinális peptid (VIP), szomatosztatin, és mások, ami ritka, de sajátos klinikai tüneteket eredményezhet.

hirdetés

A PNET-ek a gasztro-entero-pankreatikus neuroendokrin tumorok heterogén csoportjába tartozó ritka neopláziák, amelyekről ma már úgy tartják, hogy a hasnyálmirigy duktális epitéliumában található multipotenciális őssejtekből indulnak ki, és nem a Langerhans szigetek sejtjeiből. A PNET-ek a hasnyálmirigy tumorok 1-2%-át teszik ki, de az utóbbi években mind az incidenciájuk, mind a prevalenciájuk nőtt, valószínűleg a jobb, és koraibb felderítés, és a kórszövettani vizsgálati lehetőségek fejlődése következtében. Bármely életkorban előfordulhatnak, de leggyakrabban 40-70 éves életkor között jelentkeznek, és társulhatnak örökletes szindrómákhoz, mint az 1-es típusú többszörös endokrin neoplázia (MEN-1), von Hippel-Lindau szindróma (VHL), neurofibromatózis, vagy a sclerosis tuberosa. Hormontermelésük alapján a PNET-ek felosztható nem-funkcionális (hormont nem-szekretáló) (NF-PNET), és funkcionális (hormont termelő) (F-PNET) csoportokra.

Az NF-PNET-et általában véletlenül, vagy a tumor progressziója miatt kialakuló tünetek (hasi fájdalom, súlyvesztés, súlyos gyengeség, anorexia, hányinger, hányás, obstructiós icterus) alapján fedezik fel. A F-PNET ritka, és rendkívül változatos tünetekkel jelentkezhet, aminek a specifikus hormon-túltermelés az oka. Leggyakoribb az inzulinoma, majd, csökkenő gyakorisági sorrendben a gasztrinoma, glukagonoma, VIP-oma, szomatosztatinoma, karcinoid szindrómát okozó PNET. A PNET kórszövettani osztályozása szintén rendkívül fontos, mivel a tumor klinikai megnyilvánulása tükrözi a kórszövettani tulajdonságokat. A legtöbb PNET lassú lefolyású, és jól differenciált (ENETS NET grade 1 és 2), míg egyes tumorok nagyon agresszív lefolyást mutatnak, nem differenciált szövettani képpel, és a klinikai viselkedésük inkább a kissejtes carcinomáéhoz hasonlít (ENETS NET grade 3).

 

Nem-funkcionális (nem-szekretáló) hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (NF-PNET)

Bár a NF-PNET-ek számos anyagot választanak ki, mint a kromograninok, neuron-specifikus enoláz, hasnyálmirigy polipeptid, és ghrelin, nem okoznak klinikailag hormonális szindrómát. A betegség általában a progresszió miatt (helyi növekedés, vagy metasztázisok) okoz tüneteket. Mindazonáltal a keresztmetszeti képalkotó vizsgálatok egyre szélesebb körű alkalmazásával, az utóbbi két évtizedben a nem-metasztatikus PNET-ek 40-50%-a véletlenszerűen felfedezésre kerül, egyébként tünetmentes betegekben, akik egyéb ok miatt kerülnek kivizsgálásra. A NF-PNET leggyakoribb tünetei a hasi fájdalom (35-78%), súlyvesztés (20-35%), az anorexia és hányinger (45%). Kevésbé gyakori az obstructiós sárgaság (17-40%), hasüregi vérzés (4-20%), és a tapintható terime (7-40%). A metasztatikus betegség szintén tünetekkel járhat (csontfájdalom, lymhadenopátia, agyi és hipofízis metasztázisok).

 

Funkcionális (szekretáló) hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (F-PNET)

A leggyakoribb F-PNET az inzulinoma, amely a hasnyálmirigy ß-sejtjeiből fejlődik ki. Az incidenciája 0,1-0,3/millió/év, a betegek átlagéletkora a diagnóziskor 47±16 év, női dominanciával (66%). Általában kisméretű (82%

Az inzulinoma klinikai tünettana heterogén, a hiperinzulinémiás hipoglycaemiához köthető, ami vegetatív, és neuroglykopeniás tüneteket okoz. A vegetatív tünetek lehetnek adrenergiás tünetek (palpitatio, tremor), kolinergiás tünetek (verejtékezés, éhség, parestezia). A neuroglykopeniás tüneteknek igen változatos neurológiai és pszichiátriai megnyilvánulási formái lehetnek (magatartászavarok, gyengeség, zavartság, agitáltság, meglassult reakciók, homályos látás, görcsök, eszméletvesztés, hipoglykaemiás kóma). A hypoglikaemiás kóma általában hirtelen jelentkezik, mély és hosszantartó lehet, ezáltal neurológiai és kognitív maradványtünetekhez, ritkán agyhalálhoz vezethet. Mivel az inzulinoma tünetei nem specifikusak, komoly differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet.

A gasztrint termelő tumorok (gasztrinoma, Zollinger-Ellison szindróma) incidenciája 0,5-1,5/100 000/év, az esetek 60-90%-ában malignus, A legtöbb gasztrinoma (~70%) a duodenumban alakul ki, a maradék 30% többsége a hasnyálmirigyben. Az általában szoliter hasnyálmirigy gasztrinomák malignusabbak, mint a duodenálisak. A túlzott gasztrin szekréció a gyomorsav termelődés fokozódását okozza, aminek a klinikai megnyilvánulása Zollinger-Ellison szindróma (ZES) néven ismert. A ZES betegek általában súlyos peptikus fekélybetegséggel, vagy refluxbetegséggel (GERD), hasi fájdalommal, hányingerrel, gyomorégéssel, hányással jelentkeznek. A betegek kis hányada a tumor terjedése okozta tünetek miatt fordul orvoshoz (a diagnóziskor az esetek harmadában metasztatikus betegség van jelen).

A glukagont termelő tumorok (glukagonomák) a F-PNET ~7%-át teszik ki, a hasnyálmirigy α-sejtjeiből indulnak ki, és általában a negyvenes éveikben járó betegeknél diagnosztizálják őket. A legtöbb esetben malignus tumorok, a diagnózis idejére általában már nagy méretet érnek el (>5 cm), és 50-80%-ban májmetasztázisokat adnak. A glukagonoma klasszikus tünetei a nekrolitikus erythema migrans (NME), cheilitis, diabetes mellitus, anaemia, súlyvesztés, hasmenés, vénás trombózis, és neuropszichiátriai tünetek. A leggyakoribb tünetek a cheilitis és az NME, amelyek a betegek 65-70%-ában jelentkeznek.

A vazoaktív intesztinális polipeptidet termelő tumorok (VIP-omák) általában a ß-sejtekből származnak, és a nagyon ritka NET-ek közé tartoznak (gyakoriságuk 1/10 millió/év). A hasnyálmirigy VIP-omák általában szoliterek, 60-80%-uk metasztatikus a diagnózis idején, és a méretük >3 cm. A VIP túlzott mennyisége súlyos hasmenést okoz, ami kiszáradáshoz, hipokalémiához, aklorhidriához, és metabolikus acidózishoz vezet. A széklet térfogata általában meghaladja a 3000 ml/nap mennyiséget.

A D-sejt eredetű szomatosztatint termelő tumorok (szomatisztatinomák) szintén a ritka NET-ek közé tartoznak (incidenciájuk <1/40 millió/év). A tumorok mintegy fele a hasnyálmirigyben alakul ki, a többségük malignus. Legjellemzőbb tünetei a diagnóziskor általában a lokális tumormasszának tulajdoníthatók (hasi fájdalom, súlyvesztés, sárgaság).

A ritka F-PNET-ek termelhetnek hasnyálmirigy polipeptidet, neurotenzint, kalcitonint, adrenokortikotrop hormont (ACTH), parathormonhoz köthető proteint (PTH-rp) növekedési hormont felszabadító hormont/faktort (GH-RH, GRF), szerotonint, vagy ghrelint, ennek megfelelően a tünettanuk is igen változatos.

 

Forrás: Grozinsky-Glasberg S, Mazeh H, Gross DJ. Clinical features of pancreatic neuroendocrine tumors. J Hepatobiliary Pancreat Sci. 2015 Aug;22(8):578-85. doi: 10.1002/jhbp.226. Epub 2015 Feb 17.

 

dr. Bedő Csaba
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!