Rövidíti a betegutakat, csökkenti az egy betegre jutó összköltséget és segíti az optimális terápiás megoldások megtalálását a képalkotó technikák terén napjaink legértékesebb vívmányának tekinthető PET-CT. A módszer hazai indikációs listája lehetővé teszi, hogy a behatárolt befogadási kvóta ellenére is hatékony eszköz legyen az onkológiában. Az új diagnosztikai eljárásról Európa vezető onkológiai centrumainak legismertebb szakemberei adtak elő nemrég az Országos Onkológiai Intézetben.   A bizonyos klinikai esetekben más módszerrel nem helyettesíthető PET-CT kihasználtsága folyamatosan növekszik Nyugat-Európában. Magyarországon jelenleg négy helyen használnak ilyen készüléket, ezek közül egy sem állami beruházás, holott erre nagy szükség volna – mondta el érdeklődésünkre dr. Borbély Katalin egyetemi magántanár (Országos Onkológiai Intézet, OOI). A professzor asszony volt a fő szervezője annak a nemrégiben tartott – Kásler Miklós professzor OOIfőigazgató, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Orvosi Nukleáris Medicina Társaság támogatásával létrejött – konferenciának, ahol a PET-CT optimális klinikai alkalmazásáról esett szó, többek között olyan neves milánói, párizsi és zürichi szaktekintélyek részvételével, akik meghatározói a legújabb európai trendeknek.   „Minden technika akkor jó, ha azt helyesen alkalmazzuk, megfelelő kérdések megválaszolására és megfelelő minőségi paraméterek mellett. A PET-CT nem pusztán összesíti a CT és a PET előnyeit, hanem új távlatokat nyit a diagnosztikában, a kutatásban. Köszönhetően mindkét technika bizonyított értékének, a CT és a PET hagyományai, konzekvenciái a betegek modern kivizsgálásában igen hatékonnyá, megbízhatóvá teszik a betegek terápiás vezetését, számos területen optimális terápiás megoldást indikálva, jelentős költséghatékonysággal” – magyarázza lapunk kérésére Borbély Katalin, aki Magyarországon kijárta és szakmailag felügyelte az első készülék telepítését.   Az utóbbi két évtizedben a CT volt a daganatos betegek kivizsgálásában rutinszerűen alkalmazott diagnosztikai eljárás, ami jó felbontással jeleníti meg a kóros elváltozást, és szenzitivitása kontrasztanyag alkalmazásával tovább javítható. Korlátját a nyirokcsomó- érintettség anatómiai kritériumokon alapuló megítélése és az olyan léziók kimutatása jelenti, amelyeknek a kontrasztanyag-felvétele nem különbözik jelentősen a környező szövetekétől. A PET új lehetőséget nyújtott a megbetegedések kimutatásában, lehetővé téve az élő szövetben zajló biokémiai folyamatok mérését. A PET tumorlokalizációs megbízhatóságának növelése céljából CT-vel vagy MR-rel kombinált fúziós szoftverprogramokat alkalmaztak, amelyek jelentősen javították a szenzitivitást és a lokalizációs pontosságot. „Hogy egy példát említsek” – mondja Borbély Katalin –, „egy újonnan diagnosztizált tüdőrákos betegnél a mediasztinális metasztázisok kimutatásában a PET megbízhatóbb a CT-nél, de a legbiztosabb és leginkább költséghatékony eljárás a PET-CT. Ez a technika egyedülálló lehetőséget biztosít a kóros folyamat feltérképezésére azzal, hogy párhuzamosan készült CT- és PET-képek állnak rendelkezésre.” A nagy szenzitivitású módszerrel akár négyszer kevesebb idő alatt nyerhető információ az anatómiai viszonyokról és a funkcionális állapotról a közel azonos időben és pozícióban felvett adatsor alapján.   Lokalizációs megbízhatóság   A daganatos betegek kivizsgálása során a primer tumort, illetve a regionális és a távoli nyirokcsomóáttéteket keresik. Fontos szempont, hogy olyan vizsgálati módszert kell választani, amely a metasztázist adó megbetegedést nagy szenzitivitással és specificitással térképezi fel. A nyirokcsomó-érintettség detektálásában a morfológiai képalkotók szenzitivitása és specificitása nem kielégítő (még a kontrasztanyaggal készült CT-felvételeké sem), mivel a nyirokcsomók mérete és a daganat stádiuma (staging) közötti összefüggés meglehetősen gyenge. A nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében állhat infekció vagy gyulladás, de a kis méretű nyirokcsomók is tartalmazhatnak metasztatikus részeket.   A PET szignifikánsan megbízhatóbb értékét a CT-vel szemben számos összehasonlító tanulmány bizonyította, például a lokális tüdőkarcinómák tisztázásában a PET szenzitivitása 98, specificitása 87 százalékos. A PET-CT technika pedig tovább javította a lokalizációs megbízhatóságot. A PET és CT vizsgálatok együttes alkalmazásáról szoliter tüdőkerekárnyékok esetében 93 százalékos szenzitivitásról, 95 százalékos specificitásról és 94 százalékos pontosságról számoltak be az önmagában végzett CT-hez képest, ahol ugyanezek az értékek 75, 63 és 68 százalékot értek el.   Változtatásra váró koncepció  Egyre inkább bebizonyosodik, hogy változtatásra szorul az a koncepció, ami szerint csak konkrét gyanú esetén keressük a metasztázist (ami a jelenlegi befogadási kvóta mellett még nem megoldható). A cukorfelhasználási szint meghatározása az egyik legfontosabb mérés az onkológiában, ami a fluor 18-as izotópjával (18F) jelölt pozitronemittáló cukoranalóggal (FDG) történik. Az 18FFDG- PET lényege a rákos sejtek metabolizmusának feltérképezése. Ez azért fontos, mert a 18F-FDG regionális felhalmozódása a testben szorosan arányos a szöveti glükózfelhasználás mértékével és a malignus folyamatok már igen korai stádiumban, kiváló szenzitivitással detektálhatók.   A különböző kontinenseken (Egyesült Államok, Európa, Ázsia, Ausztrália) végzett vizsgálatok alapján a 18F-FDG-PET költséghatékonysági elemzései egyértelműen pozitív eredménnyel zárultak számos területen, például a tüdőkerekárnyékok differenciálásában.   Segít a terápia tervezésében  A malignus folyamat betegenként eltérő lefolyású lehet, a metabolikus képalkotás viszont segítheti az adott beteg személyre szabott terápiás vezetését.   A terápiás tervezésben azért van helye a PET-CT-nek, mivel a radioterápiás, illetve a „kuratív vagy palliatív kezelés?” kérdés eldöntéséhez fontos a távoli metasztázisok jelenlétének vagy hiányának ismerete. PET-CT-vel egyszerre jutunk információhoz a primer elváltozásról és a – közeli vagy távoli – áttétek esetleges létezéséről.   Ugyancsak hasznosnak tartják a „biológiai tumortérfogat” PETCT alapú meghatározását, valamint a légzésből adódó mozgás szerint korrigált adatok alkalmazását. Mindez – más régiók esetleges érintettségének kimutatásával – módosíthatja a besugárzástervezést vagy akár a teljes terápiás tervet. A besugárzási céltérfogat a PET-CT adatok alapján például az egyik tanulmányban 47 százalékkal módosult.   A terápiakövetés során – egyciklusnyi kemoterápiát követően végzett vizsgálatok alapján – szignifikáns prognosztikai fontosságú a terápiára reagálók (metabolikus reszponderek) és nem reagálók elkülönítése.   Gyakran nélkülözhetetlen a PET a terápiás beavatkozásokat követően is – fontos szerepe van például az élő tumorszövet és hegszövet elkülönítésében.    Megjelent a Gazdaság és Társadalom (GT) legújabb száma   Közel két évtizede jelenik meg – évente két alkalommal – a rangos társadalomtudományi folyóirat GT címmel, melynek szerzői kiváló hazai és Európa-szerte ismert közgazdászok, kutatómérnökök, szociológusok, társadalomkutatók és orvosok. A legújabb 2006/1–2. (összevont) GT szám – amely a Győri Palatia Nyomda és Kiadó igényes munkája – 15 kitűnő szakmai tanulmánnyal szolgál, amelyek többek között a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával, az átalakuló oktatási rendszerrel, külkereskedelmi elemzésekkel, a világgazdasági korszakváltással, az egészségturizmussal, valamint a nemzetgazdaság új típusú versenyképességi tényezőivel foglalkoznak. Közülük is a legrangosabb szerzők: Gidai Erzsébet egyetemi tanár, Botos Balázs, a Polgári Szemle főszerkesztője, Mádi László országgyűlési képviselő, Lentner Csaba egyetemi docens, Németh István c. egyetemi docens, a Büki Gyógyfürdő ZRt. igazgatója. A fiatal generációt képviseli Váradi Ágnes, a Széchenyi Egyetem hallgatója.   A tanulmánykötet szerkesztőbizottsági titkára Schmidt Péter, az általa és Nováky Erzsébet professzor, az MTA Jövőkutatási Bizottság elnök asszonya által Győrött 2006 őszén szervezett, nagy sikerű MTA Jövőkutatási Nemzetközi (Jubileumi) Konferenciáról tudósít. A tanulmánykötet megrendelhető a borítón szereplő 1800 Ft-os áron, utánvéttel is: Gyermekorvosi Rendelő, 9025 Győr, Radnóti u. 41. címen, illetve a 06-20/9-215-786-os mobilszámon, e-mail cím: praxismed@externet. hu DR. SCHMIDT PÉTER

Ha az egészségügy modernizációja kerül szóba, valószínűleg nem az informatika jut eszünkbe, hanem az elöregedett orvosiműszer- park vagy a lerobbant épületállomány. Pedig európai példák sora bizonyítja, hogy a minőségi előrelépéshez az informatikai fejlesztéseken keresztül (is) vezet az út. Gyorsaság, kényelem, takarékosság, biztonság – nagyjából ezeket várja el a szakma az egészségügyi intézmények közötti kommunikáció modernizálásától. Az alapfeltétel – természetesen – az egyes egészségügyi szolgáltatók belső infokommunikációs rendszereinek kialakítása, ez azonban csak egy közbenső cél, a minőségi ugrást az intézményközi kommunikáció új alapokra helyezése jelenti. A végső cél az egységes egészségügyi kommunikációs hálózat létrehozása, amelyben személyre szóló, a páciens egész életútját végigkísérő digitális archívumok tárolják az adatokat, és hitelesített betegdokumentumok (leletek, felvételek, vizsgálati eredmények) közlekednek az egyes intézmények, illetve az intézményen belüli részlegek között. Ehhez az infrastruktúrán kívül létre kell hozni a közös kommunikációs platformot, ki kell alakítani az adatbázisokat, az archiválás és a hitelesítés technikáját, az adatvédelem metódusait. Szükség van ezenkívül olyan regionális egészségügyi információs központokra (szaknyelven clearinghouse és datawarehouse szolgáltatókra), amelyek ellenőrzik és elszámolják az együttműködő intézmények közötti adatforgalmat. Felesleges vizsgálatok helyett Hogy mit nyújtana egy ilyen rendszer a betegeknek, azt az egészségügyi tárca által a középmagyarországi régióra készített modellszámítás is kellőképpen illusztrálja: eszerint a párhuzamosan (és így legalább egyszer fölöslegesen) elvégzett vizsgálatok száma 10, a szakrendelésre történő beutalások száma 5 százalékkal csökkenhetne a hatékony intézményközi kommunikációval. Talán ennél is fontosabb, hogy a helyben (tehát legkésőbb az első szakorvos–beteg találkozásnál) megszülető végleges diagnózisok száma akár 50 százalékkal is növekedhetne. A hasonló számítások részben a magyar sajátosságokat figyelembe vevő modelleken, részben (külföldi) gyakorlati példákon alapulnak. Utóbbi körbe tartozik az angliai National Spine, a svédországi Stockholm Kommun egészségügyi információs rendszere, a franciaországi Le Havre 8 kórházát összekapcsoló rendszere, a spanyol Son Llatzer regionális klinikai adatbázis, illetve a német elektronikus betegkártyaprogram. A hasonló projektek iránt az üzleti érdeklődés igen élénk, tekintve, hogy az európai egészségügyi informatikai piac éves forgalma mintegy 15 milliárd euró. Óriásberuházás Akad már épülőfélben lévő magyar megoldás is: a három legelőnytelenebb helyzetű magyarországi régióban a Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) 4.4-es intézkedése keretében támogatott óriásberuházás. A mintegy 800 millió forintért megvalósuló programban regionális, intézményközi információs mintarendszereket hoznak létre, amelyek a betegekre vonatkozó egészségügyi információk gyors, pontos elérését teszik lehetővé a csatlakozó ellátó intézmények számára. A megfogalmazott cél Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél- Dunántúl régiók egészségügyi ellátásának minőségi javítása, amelyet a pályázaton nyertes, a British Telecomból alakult BT valósíthat meg. A rendszer a tervek szerint idén már működik. Az érintett térségek egészségügyi intézményeinek fenntartói pályázati úton juthatnak hozzá a támogatási keretekhez, amelyekből információelosztó mintarendszereket, E-egészségügyi szolgáltatásokat (elektronikus előjegyzés, elektronikus leletküldés, elektronikus recept), adminisztrációs rendszereket finanszírozhatnak. A célok megvalósítására a három régió „kombinált” – a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeket, illetve háziorvosokat is magukban foglaló – konzorciumai pályázhattak. A program teljes támogatási összege több mint 4 milliárd forint (ennek háromnegyedét az EU, egynegyedét a magyar költségvetés állja). A pénz harmada, mintegy 1350 millió forint jut minden egyes régióra. (A konzorciumok 2007 elején állnak fel.) Az NFT 1. keretében megvalósuló projektet a második Nemzeti Fejlesztési Terv várhatóan országossá növeli, ráadásul közben már zajlik egy párhuzamos program az intézményközi kommunikációt megalapozó intézményen belüli fejlesztések támogatására, szintén a HEFOP kiírásában. Ennek révén kap a Szabolcs megyei Jósa András Kórház közel 300 millió forint értékű, Magyarországon egyelőre egyedülálló kommunikációs rendszert. A hálózati infrastruktúrát a Synergon építi ki a Cisco egészségügyi hálózati keretrendszerének és internet alapú telefonjainak felhasználásával. A hálózat a későbbiekben a hagyományos hang- és adatkommunikáció mellett azt is lehetővé teszi, hogy a műtéteket webkamerák segítségével rögzítsék és központi szerveren tárolják, így a felvételek akár más intézmények számára is hozzáférhetőek lesznek oktatási, vagy (például műhibapereknél) bizonyítási, minőségbiztosítási célból. Képalkotó hibridek Az egészségügyi képalkotó diagnosztikában a fejlődés útja jelenleg a hibrid technológiák felé vezet; a PET- és SPECT CT-k alkalmazása bővül a leggyorsabban. A kombinált kamerák kevesebb vizsgálattal is pontosabb eredményt nyújtanak, mint a hagyományos készülékeken külön-külön elkészített felvételek, ráadásul bizonyos diagnosztikai eljárásokhoz kizárólag az előbbiek használhatók. Szakértők szerint a jövő az eddiginél pontosabb eszközöké, illetve egy új, molecular imaging nevű megoldásé. A PET jelenleg néhány milliméteres, a CT néhány tizedmilliméteres felbontású képet tud készíteni a vizsgált területről. A gyógyításban, ahol a pontosság döntő jelentőségű, nyilván a precizitásé az előny, ám ez nem jelenti azt, hogy a CT kiszorítja a PET-et. A valóság ennél bonyolultabb: a valódi (térbeli) pontosságot és a legnagyobb használati értéket a két eljárás előnyeit kombináló PETCT- vel lehet elérni.  A CT-kamera a kóros elváltozások anatómiai képét rögzíti, a PET-tel az adott terület funkcionális (mindenekelőtt anyagcsere-) vizsgálatát lehet elvégezni. A PETCT a kórosan funkcionáló terület pontos behatárolására alkalmas. Mindez természetesen két külön készülékkel, kétféle időpontban készült felvételek szoftveres „egymásra vetítésével” is megoldható, ám ilyenkor nem lehet garantálni, hogy a páciens mindkét esetben ugyanolyan testhelyzetet foglal el a kamerához képest, vagyis nincs elmozdulás a két felvétel között. A PET-CT annyival tud többet, hogy egy időben készíti el a két képet, és egy felvételben ábrázolja a kétféle eljárással szerzett információkat, tökéletes illesztéssel. Az elsősorban a daganatos (de újabban ér- sőt idegrendszeri) betegségek diagnosztikájában alkalmazott technika gyorsan terjed – jelenleg az összes nagy gyártó (Siemens, GE, Philips, Toshiba stb.) kínálatában szerepel PET-CT, s az eladások a teljes képalkotó diagnosztikán belül ebben a szegmensben nőnek a leggyorsabban. Egy magyar kutatási konzorcium támogatást nyert a közelmúltban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól „magyar” PET-CT kifejlesztésére (az idézőjelet az indokolja, hogy a készülék nagyrészt külföldről beszerzett alkatrészeket tartalmaz majd, a magyar hozzáadott érték a dizájn mellett elsősorban a gépet működtető szoftverekben testesül meg). A modul rendszerű PET-CT-ből kétféle készül (az első kisállatgyógyászati, a második humán célokra), a sorozatgyártásra alkalmas változat várhatóan 2009-ben születik meg, s a fejlesztők szerint az ára mellett elsősorban „testre szabhatóságában” különbözik majd a külföldi vetélytársaktól. A hibrid készülékeknek nem a PET-CT az egyetlen megjelenési formája: régóta létezik SPECT-PET (a speciális SPECT-kamerákat PET-izotóppal és -üzemmódban is lehet működtetni) és újabban sokat hallani a SPECT-CT-ről is. Utóbbit elsősorban szívés érrendszeri megbetegedések diagnosztikájára ajánlják a szakértők. Az előnyök hasonlóak mint a PET-CT-nél: a készülék alkalmas a keringési rendszerben észlelt funkcionális zavarok anatómiailag pontos lokalizálására. A jövő a biztató eredmények ellenére sem a hibrid képalkotó technológiáké. A fejlődés most kétségkívül ebbe az irányba mutat, ám a szakértők szerint csak átmenetileg. Középtávon egyrészt számítani kell arra, hogy az egyes képalkotó módszerek képesek lesznek egymás helyettesítésére, például már ma is létezik olyan MReljárás, ami képes a PET kiváltására. Másrészt a készülékszám növekedésével előtérbe kerül a többlépcsős diagnosztika, amelyben – ha nem egyértelmű, hogy az adott panasz milyen vizsgálati módszert indokol – az olcsóbb eljárásoktól haladnak majd a költségesebb, de nagyobb pontosságú megoldások felé. Ráadásul arra is van esély, hogy a ma még egymás mellett élő technológiák versenyéből a „nevető ötödik” kerül ki győztesen: a molecular imagingnek nevezett, molekuláris szintű képalkotó módszer lényegesen pontosabb az eddigieknél, és a mostani diagnosztikai eljárások jelentős részét 5–15 éven belül leválthatja.

Év végi leltárt készítvén arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes orvostudományi területek elismert szaktekintélyei mit tartanak 2006 legfőbb eredményének, eseményének. Az esztendő legígéretesebb újdonságai között volt vakcina – amely négy HPV-szerotípussal szemben is hatékony –, az inzulinelválasztást glükózdependens módon serkentő gyógyszer, rendhagyó implantátum, szén-dioxiddá és vízzé bomló sztent is. Mostani összeállításunk nem nyújt teljes képet, csupán ízelítő.Anyagcsere-betegségek Az idei év egyik legnagyobb eredménye, hogy az endocannabinoid (EC) rendszer léte tudatosodott a klinikusok gondolkodásában; gyógyszeres befolyásolhatósága pedig a jövő egyik terápiás ígérete. A rendszer élettani folyamatai idén keltették fel a klinikusok figyelmét az által, hogy a szelektív endokannabinoid-receptort (CB1) blokkoló rimonabant forgalomba került az Európai Unióban, és várhatóan a hazai patikákban is rövidesen megjelenik. A rendszer alapvető szerepet játszik a centrális és perifériás energia-homeosztázisban, a zsírlerakódás és a testsúly szabályozásában, emellett olyan idegrendszeri függőséget okozó folyamatokban, mint például a nikotin, illetve a drog. A rimonabant elsősorban nem fogyasztószer: alkalmazásától olyan komplex hatást várhatunk, ami a metabolikus szindróma kezelésére több támadásponton alkalmas, miközben az eddigi módszereknél eredményesebben csökkentheti a kardiometabolikus kockázati tényezőket. DR. MATOS LAJOS Szent János Kórház, Kardiológiai Járóbeteg-rendelés Diabetológia Érdemben bővíti a 2-es típusú diabétesz kezelési palettáját az ebben az évben elérhető közelségbe került két új gyógyszer, amelynek hatásmechanizmusa az egészséges szervezetben már ismert élettani folyamaton, az inkretin hormonok hatásán alapul. Az inkretomimetikus tulajdonságú, glukagonszerű peptid (GLP)-1 receptoragonista exenatid az Egyesült Államokban már kereskedelmi forgalomba került, az európai (és így hazai) bevezetés rövidesen várható. Alkalmazása megtartott orális antidiabetikus kezelés mellett történik. Fő jellegzetessége, hogy az étkezéssel összefüggő inzulinelválasztást glükózdependens módon serkenti, gátolja a glukagonszekréciót, lassítja a gyomorürülést és fokozza a teltségérzetet. Fontos körülmény, hogy a vércukorcsökkentéssel párhuzamosan – a hatásmechanizmusból adódóan – a testsúly nem nő, hanem csökken. Naponta kétszer, fix dózisban, az inzulinhoz hasonlóan szubkután injekcióban kell adni. Az inkretineket lebontó enzim (a dipeptidil-peptidáz 4-es izoenzime, DPP-IV) gátlásával a szervezetben meglévő inkretinek hatása kifejezettebb és időben elhúzódóbb lesz. A DPP-IV-gátló sitagliptint az Egyesült Államokban már regisztrálták. Jelenleg folynak az európai árkalkulációs felmérések, a készítmény nemsokára megjelenik az európai és a hazai piacon is. A készítmény az inzulinhatást fokozza, a glukagonszekréciót gátolja. Fő előnye, hogy tabletta formájában, naponta egyszer kell alkalmazni, a jelenlegi külföldi befogadás szerint monoterápiában, vagy megtartott orális (metformin vagy tiazolidindion) kezelés mellett. A „gliptinek” iránti fokozott érdeklődést jelzi, hogy e gyógyszercsoport újabb képviselőivel is előrehaladott, humán vizsgálatok zajlanak világszerte. PROF. DR. JERMENDY GYÖRGY Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest Intervenciós kardiológia Lezárult az első teljesen felszívódó gyógyszerkibocsátó sztent használhatóságát vizsgáló ABSORB tanulmány egy hónapos követése. A kérdés jelentőségét növeli az idei barcelonai Kardiológus Világkongresszuson nagy feltűnést keltett két előadás, amelyek metodikai hibáik és így eredményeik megkérdőjelezhetősége ellenére a jelenleg alkalmazott gyógyszerkibocsátó sztentek potenciális veszélyeire, elsősorban a késői sztenttrombózisra irányították a figyelmet. A kongresszust követő vitákban előtérbe kerültek a jelenleg használatos első generációs gyógyszerkibocsátó sztentek korlátai. Ezek forrását összefoglalóan az alkotja, hogy tartósan az érben marad egy potenciálisan trombogén felszín, amely hosszan fennálló irritációt, endothel-diszfunkciót, krónikus gyulladást eredményezhet. Egyéb problémákat is okozhat a sztentelt területből eredő oldalágak érintettsége, később a bypass graft felvarrása. A fémsztentek gátolhatják a korszerű képalkotó eljárások alkalmazását is. A jelenleg közölt vizsgálatban szereplő, PLLA (poly-l-lactic acid) anyagú sztentek külső burkolatát képező racém PLA-ba (poly-lactic acid) 50 százalékban kevertek everolimust, ami gátolja a neointima- képződést. A burkolat 12 hónap alatt, a sztent anyaga pedig 24 hónap múlva tejsavvá, majd szén-dioxiddá és vízzé bomlik. Ekkor jelenlegi ismereteink szerint a resztenózis lehetősége már megszűnt. Ily módon ezek a sztentek hosszú távon szinte intakt érszakaszt hagynak maguk után, mindez megnyitja a gyógyszerkibocsátó sztentek fejlesztésének és alkalmazásának további lehetőségeit. Azért is tartom ezt nagyon fontos eredménynek, mert a barcelonai kongresszuson és azt követően többen egyenesen megkérdőjelezték a gyógyszerkibocsátó sztentek alkalmazhatóságát. Az ABSORB vizsgálat rámutat arra, hogy nem megállítani, hanem intenzíven folytatni kell a fejlesztést. DR. UNGI IMRE, osztályvezető egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Kardiológiai Központ Gerincsebészet Több nagy horderejű, a szakma egyes szegmenseiben jelentős áttörésnek minősíthető újdonság jelent meg ebben az évben is a piacon. Ilyennek tekinthetjük többek között a nem rigid gerincrögzítő implantátumok újabb generációját (két amerikai cég közös terméke), vagy a csont remodellációjának befolyásolására kidolgozott kémiai és mechanikai eszközöket is felhasználó csontátültető metódust. Mégis, az év valódi „forradalmi” innovációja a bostoni székhelyű Intrinsic Therapeutics Inc. „Barricaid” elnevezésű implantátuma. Ezt a finom „memory metal” alapvázra feszített teflonszerű (nitinol) bevonattal ellátott, legfeljebb 24x8 milliméteres lapocskát a porckorongsérvek műtétjeinél használjuk. A sérv eltávolítása után szellemes vivőeszközzel juttatható a porckorong belsejébe, s ott belülről fekszik rá a porckorong defektusára (a sérvkapura), elzárva azt a gerinccsatorna felé. Az implantátum néhány hét alatt hegszövettel rögzül, s megakadályozza az ismételt porckorongsérvek kialakulását. Az eljárás angol neve „annuloplasty”, ami azt hivatott kifejezni, hogy a porckorong külső rostos gyűrűrendszerének (az anulus fibrosusnak) az átszakadását (és sérvesedését) reparáljuk a protézissel. A legjobb hír az, hogy az implantátum az európai megjelenéssel egy időben már hazánkban is elérhető, és nem nehéz megjósolni, hogy kedvező ára miatt várhatóan nagy karriert fut majd be nálunk is. DR. VARGA PÉTER PÁL főigazgató, Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest Nőgyógyászat A humán papillomavírus (HPV) elleni kvadrivalens (négy szerotípussal szemben hatékony) vakcina kifejlesztése és piacra kerülése jelenti a nőgyógyászat területén az év egyik legígéretesebb újdonságát, amely új távlatokat nyithat a méhnyakrák és az anogenitalis karcinómák megelőzésében. Az európai nők körében a daganatos halál második leggyakoribb okának számító méhnyakrák eseteinek több mint 95 százaléka HPVfertőzés talaján alakul ki, ezen belül az esetek több mint kétharmadában a nagy onkogénpotenciálú 16-os és 18-as szerotípus mutatható ki az elváltozásból. Az e két vírustörzs (valamint a condylomák több mint 90 százalékának hátterében lévő 6-os és 11-es típus) ellen hatékony oltás kifejlesztésének rendkívüli fontosságát ezenkívül az adja, hogy a szexuálisan aktív nők mintegy 70 százaléka élete során legalább egyszer átesik HPV-infekción. Ugyanakkor a fertőzés mai ismereteink szerint gyógyszeresen nem kezelhető, a következményes diszpláziák és daganatok műtéti kezelése viszont nem veszélytelen, és költségvonzata sem elenyésző. Jóllehet a három (az elsőt 2, majd 6 hónappal követő) injekcióból álló oltássorozat hatékonyságát eddig csak a 16–26 éves korosztályban vizsgálták, a 15–19 évesek minden más korcsoportnál nagyobb fertőzöttsége miatt valószínűnek tűnik, hogy az oltásra ennél fiatalabb korban, lehetőleg még a nemi élet megkezdése előtt célszerű sort keríteni. Mivel a vakcina júliusi amerikai és szeptemberi Európai Uniós törzskönyvezését megelőző engedélyeztetési eljárás szokatlan gyorsasággal történt, ezért egyelőre nem ismert, mennyi ideig tekinthetők védettnek az oltásban részesülők. Így az sem világos, szükség van-e a későbbiekben a jelenleg több száz euróba kerülő oltássorozat megismétlésére. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy az oltás továbbra sem helyettesítheti a méhnyakrák szűrését. Ennek egyik oka, hogy a vakcina nem minden rákkeltő HPV-típussal szemben biztosít védelmet – és a cervixkarcinómás esetek kis hányadában a vírus egyáltalán nem mutatható ki –, másrészt az oltás csak abban az esetben lehet hatékony, ha az adott szerotípus a beadás időpontjában még lappangó formában sem volt jelen a szervezetben. PROF. DR. PAPP ZOLTÁN egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Nukleáris medicina Korábbi kormánydöntés alapján November 1-jétől évente 7500 magyar állampolgár részesülhet PET-CT vizsgálatban, amit a regionális PET Szakmaközi Bizottságoknál kezdeményezhet az illetékes orvos. A PET-CT a kiváló minőségű PET- és CT-technológiát egyetlen gépben kombinálja és szimultán ad strukturális és metabolikus információt, csaknem azonos kondíciókban. Az egyazon gépbe integrált két modalitású berendezés PET (pozitronemissziós tomográfia) része a különféle funkciók állapotának képi megjelenítése alapján a benignus és malignus elváltozások széles variációjának biokémiai, molekuláris feltérképezését nyújtja. A technika lehetőséget ad az alkalmazott radioligand négydimenziós (térbeli és időbeli disztribúció) feltérképezésére. A szervezetben zajló folyamatokat, a regionális és globális véráramlástól a metabolizmuson át a receptorrendszerek aktivitásáig in vivo méri és kvantifikálja. A strukturális viszonyok megjelenítésében ugyanakkor a PET technika elmarad a morfológiai képalkotók által nyújtott lehetőségektől. A számítógépes tomográfia (CT) a tumorok részletes anatómiai megjelenítését lehetővé teszi, alkalmatlan viszont metabolikus, molekuláris jellemzésükre, pedig ez alapvető számos onkológiai kérdés megválaszolásához. A fentiekből adódóan a PETCT alkalmazása számos klinikai területen magától értetődő. Hazánkban is hagyományosan alkalmazzák mindkét alaptechnikát és remélhetőleg a gyakran pótolhatatlan információt és megbízhatóságot nyújtó, kettős, kombinált alkalmazás mielőbb a mindennapok során alkalmazott diagnosztikai eljárások része lesz. (Az onkológiai besugárzástervezés PET-CT alapú lehetőségeit lásd a sugárterápiáról szóló részben.) DR. BORBÉLY KATALIN egyetemi magántanár, Országos Onkológiai Intézet Onkológia A Magyar Onkológusok Társasága számára az Európai Rákkutató Társaság (EACR) júliusi, budapesti kongresszusának sikere volt az év kiemelkedő eseménye. Itt ismertette prof. dr. Peter Boyle, az Egészségügyi Világszervezet lyoni Rákközpontjának vezetője a legújabb statisztikai adatokat. Eszerint a világon 2030-ig a rákbetegek száma 75 millióra emelkedik, vagyis megháromszorozódik; az újonnan diagnosztizált daganatos betegségek száma 11-ről 27 millióra nő, és hasonló mértékben emelkedik a rák miatti halálesetek száma is (6,8-ról 17 millióra). Európa öregedése előrevetíti a daganatos megbetegedések számának további folyamatos emelkedését. Mégis némi reményre ad alapot, hogy Finnországban és Ausztriában sikerült megállítani, majd megfordítani a folyamatosan emelkedő rákhalálozási trendet, sőt 11 régi uniós tagországban a nemzeti rákellenes programoknak köszönhetően kedvezőbben alakultak a halálozási görbék. Magyarországon a következő 15 évben sem számíthatunk a drámai helyzet javulására, hacsak nem sikerül a szakemberek által összeállított szakmai rákkontrollprogramot valódi nemzeti rákellenes programmá alakítani. Az egészségügyi kutatásokat, azon belül a rákkutatást az EU kiemelten kezeli a 2007-ben induló 7. keretprogramjában is. Példa nélküli az Európai Parlament októberi döntése, hogy Európa versenyképességének elősegítése érdekében a következő évi költségvetésben 7 milliárd eurót csoportosítottak át (a külügyek rovására) az európai kutatás támogatására. A szakértői bizottság már megfogalmazta a 7. keretprogram (2007–2013.) kiemelt rákkutatási témáit. PROF. DR. OLÁH EDIT, a MOT elnöke, Országos Onkológiai Intézet Pszichiátria A 2006-os év talán legkiemelkedőbb szakmai előrelépése a pszichiátriában a bipoláris (mániásdepressziós) betegség klasszifikációja terén történt. Több, egymástól független kutatócsoport is igazolta, hogy a régebben unipoláris depressziósnak gondolt betegek jelentős hányada (kb. 25–30 százaléka) a tágabb értelemben vett bipoláris spektrumba tartozik. Ennek a felosztásnak nemcsak klinikai-diagnosztikai, de elsősorban terápiás konzekvenciái is vannak, amely során új megvilágításba került az úgynevezett terápiarezisztens depreszszió kérdése is. A bipoláris betegség depressziós fázisának unipoláris depresszióként való (tehát hangulatstabilizáló nélküli) gyógyszeres kezelése gyakran vezet terápiarezisztenciához, igen ritkán pedig ronthatja is a betegség tüneteit. Ezen eredmények talán magyarázatul szolgálnak az antidepresszív farmakoterápia során néha észlelhető auto- és heteroagresszív megnyilvánulásokra is. A témához kapcsolódik a talán másik legfontosabb előrelépés, amely a terápiarezisztens depressziók sikeres ketamin- (NMDA-antagonista) kezelésével függ össze, bár ezen vizsgálatok még megerősítésre szorulnak. PROF. DR. RIHMER ZOLTÁN osztályvezető főorvos, az MTA doktora, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Sebészet Ebben az évben is elsősorban az onkológiai sebészet területén történt jelentős fejlődés. A sebészi kezelést megelőző, ún. neoadjuváns onkológiai terápia alkalmazása egyre jobban elfogadottá válik számos rosszindulatú daganat, így a nyelőcső, gyomor, máj, hasnyálmirigy, emlő, tüdő, vastag- és végbélmalignomák kezelésében. Számos tanulmány igazolta, hogy a neoadjuváns kezelés segítségével szignifikánsan csökkenthető a daganatok helyi-regionális kiterjedése („down-staging/sizing”), és növelhető a daganatok reszekabilitása. Számos szolid malignus tumor sebészi kezelése során már rutin eljárásnak számít az őrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazása. A módszert egyre több munkacsoport sikerrel alkalmazta korai nyelőcső- és gyomorrákok esetén is. Nemcsak külföldön, hanem hazánkban is egyre kiterjedtebben alkalmazzák a minimálisan invazív technikát (laparoszkópia, video-torakoszkópia stb.) a rosszindulatú daganatok eltávolítására – elsősorban kolorektális-, gyomor-, tüdődaganatoknál. PROF. DR. LÁZÁR GYÖRGY tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika Sugárterápia Mind az Egyesült Államokban, mind Európában számos daganatos lokalizációban egyre inkább rutinkezeléssé vált az intenzitásmodulált radioterápia (IMRT). 2006-ban jelentek meg az első olyan publikációk, amelyek a módszer alkalmazásának kezdeti klinikai előnyeit (fej-nyaki daganatoknál xerosztómia és mukozitisz, emlődaganatoknál a radiodermatitisz arányának csökkenése) igazolják. Az idén sikerült véletlen besorolásos vizsgálattal igazolni a célzott molekuláris terápia (cetuximab; EGFR elleni monoklonális antitest) és sugárterápia egyidejű alkalmazásának helyi-regionális daganatmentességet és teljes túlélést javító hatását előrehaladott fej-nyaki daganatoknál az önmagában végzett sugárkezeléssel szemben. A cetuximab – amely nem növelte a kezelés mellékhatásainak (pl. mukozitisz) arányát – és sugárkezelés kombinációja a jövőben standard módszerré válhat a fej-nyaki daganatok komplex terápiájában. További távlatokat nyithat a sugárkezelés, a célzott molekuláris terápia és az egyidejű kemoterápia kombinálása, ez azonban még vizsgálatokat igényel. A besugárzás pontosságának további javítását várhatjuk azoktól az új, úgynevezett „image-guided” (négydimenziós) besugárzási technikáktól, amelyek segítségével figyelembe vehetjük a besugárzás alatti belső szervelmozdulások időbeli változását is. A képfúziós technikákkal és a PET-CT alapú besugárzástervezéssel lehetőség nyílik a céltérfogat meghatározásánál az anatómiai (CT, MR) információkon kívül a daganat biológiai aktivitásának (PET) figyelembe vételére is, az úgynevezett biológiai céltérfogat meghatározására. A PET-CT alapú besugárzástervezés klinikai előnye a tüdődaganatok kezelésében már igazolást nyert, de számos más daganat lokalizációban (pl. fej-nyaki daganatok, limfómák, gliómák, prosztatadaganatok sugárkezelése, kismedencei tumorok reirradiációja) is vizsgálják lehetséges előnyeit. A fluorodezoxi-glükóz mellett számos más PET jelölő izotóp („tracer”) alkalmazásának lehetőségét is vizsgálják. DR. POLGÁR CSABA PH.D., helyettes osztályvezető főorvos, Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály Szemészet Az év nagy vívmánya, hogy a szemészet nemzetközi, de talán hazai viszonylatban is az érdeklődés központjába került. Szerepet játszik ebben az Egészségügyi Világszervezet programja, amely kimondja, hogy 2020-ra a vakság megelőzhető okait és ezzel a vakok számát az egész világon csökkenteni kell. De nem elhanyagolható tényező, hogy a szakág 2006-ban is minden téren továbbra is gyors ütemben fejlődött. A diagnosztika területén előrelépést jelentett a lézerek alkalmazásának bővülése. Ezek segítségével egyre nagyobb, akár mikroszkópos mértékű nagyításban láthatjuk a szem szöveteit – például az ideghártyát – élőben. Jelentősége, hogy éppen az éleslátás területének vizsgálatával magyarázatot kaphatunk az olyan látásromlásokra, amelyeket eddig szemtükörrel nehezen, vagy nem diagnosztizálhattunk. Speciális készüléket fejlesztettek ki a sárgafolt sárga festéktartalmának vizsgálatára, amelynek a jövőben lesz nagy jelentősége az időskori sárgafoltsorvadás (makuladegeneráció) korai diagnosztizálásában és talán megelőzésében is. Az üvegtestsebészetben olyan sebkészítési technika terjedt el 2006-ban, amely varrás nélkül, lényegesen kevesebb fájdalommal és nagyobb gyorsasággal teszi lehetővé a sebek záródását. PROF. DR. SÜVEGES ILDIKÓ Semmelweis Egyetem, Tömő utcai Szemészeti Klinika