A WHO nem becsülte túl a H1N1-veszélyt

A vezérigazgató azt mondta, hogy óvatosságból minősítették világjárvány-okozónak a vírust, amely végül csak enyhe lefolyású betegséget idézett elő a legtöbb embernél, és kevesebbnek a halálát okozta, mint az ismert szezonális influenzák.

- Egy új betegséget a keletkezésekor jellegénél fogva kevéssé ismerünk. Örüljünk, hogy a H1N1-nek nem volt súlyosabb hatása. Ha halálosabbnak bizonyul, akkor most azért bírálnának bennünket, hogy nem mentettünk meg több embert.

Az először Mexikóban észlelt, terhes nőknél és látszólag egészséges fiatal embereknél halálos kimenetelű tüdőgyulladást okozó új típusú influenzavírusnak végül mintegy 18 ezer ember esett áldozatul világszerte, míg a szezonális influenza áldozatainak száma évente mintegy félmillió körül van.

Ahogy a vírus terjedni kezdett, a nagy gyógyszergyártó cégek hozzáláttak a védő vakcina gyártásához. Ezért később felmerült az a gyanú, hogy a tömeges oltás a nagy gyógyszergyártók érdekét, bevételeik növelését szolgálta.

Soha, semmilyen bizonyítékával sem találkoztam annak, hogy közegészségügyi megfontolások helyett gyógyszergyártók érdekei befolyásoltak volna bármilyen döntést, vagy a WHO-nak adott szakértői tanácsot. Arra se láttam semmilyen bizonyítékot, hogy epidemiológiai és vírustani adatok helyett iparági profittal kapcsolatos megfontolások befolyásolták volna a WHO döntéseit - jelentette ki Margaret Chan.

Az H1N1 kiváltotta helyzet kezelése miatt a WHO-t többször is bírálták - a A British Medical Journal (BMJ) szerint "az eljárást beárnyékolta a titkosítás és az összeférhetetlenség"; az Európa Tanács pedig egyenes megkérdőjelezte a döntések indokoltságát -, a találgatásokat pedig csak fokozta, amikor kiderült, hogy az Egészségügyi Világszervezet sürgősségi bizottságának 15 tanácsadója közül öten kaptak támogatást a gyógyszeripartól, többek között influenza-oltóanyag kutatásra szakosodott cégektől. Margaret Chan a világjárvány végének kihirdetésekor is kiállt a szervezet döntései mellett, bár akkor csak utalt erre.