2014. július. 31., csütörtök - Oszkár.

Élelmiszerbiztonsági szempontok terhességben: a veszélyek magyarázata

Jean T. Cox, MS, RD, LN és Sharon T. Phelan, MD

Ha egy várandós az összes „szakértő” tanácsait figyelembe kívánja venni étrendje összeállításakor, akkor könnyen előfordulhat, hogy végül nem sok étel közül választhat. Cikkünk tanácsot nyújt ahhoz, hogyan ismertethetjük a terhesekkel az ételekben rejlő veszélyeket – a toxoplasmosistól a földimogyoróig – oly módon, hogy ne keltsünk bennük felesleges feszültséget és ne vegyük el tőlük az étkezés örömét.

Bár a terhesek többsége szerint orvosuk megbízható információkkal szolgálhatna számukra a gyermekvárás idején szem előtt tartandó élelmiszer-biztonsági szempontokról, a várandósok és az orvosok megkérdezése alapján egyaránt az derül ki, hogy e témára gyakran nem terjed ki a tájékoztatás.1,2 Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terhesek általában ellentmondásos adatokhoz jutnak e témakörben, és számos élelmiszer-biztonsági tanáccsal bombázzák őket. Előfordul, hogy a leendő anyát csak bizonyos ételektől tiltják, míg máskor bizonyos ételtípusokat teljes egészében kerülendőnek tartanak. Ha minden utasítást betartanának, akkor végül nem sok étel közül választhatnának. Mi hát a megoldás? Cikkünk célja, hogy néhány alapvető tanáccsal szolgáljon a várandós étrendjének összeállításához.

A CDC becslése szerint évente 76 millió esetben alakul ki betegség valamilyen étel fogyasztása kapcsán, mely 5000 esetben végzetes kimenetelű.3 A számadatokat érdemes összevetni azzal, hogy évente 5915 amerikai polgár hal meg munka közben, és 42 ezren válnak autóbaleset áldozatává.4 Különösen veszélyeztetettek e szempontból a nagyon fiatalok és a nagyon idősek, az immunhiányos állapotban szenvedők, illetve azok, akiknek szervezetébe nagy mennyiségben kerülnek kórokozók az élelmiszerből.3 Az ilyen típusú megbetegedések leggyakoribb forrásai korábban az állati eredetű élelmiszerek és a szennyezett víz volt az Egyesült Államokban, de manapság egyre nagyobb jelentőségük van a friss termékeknek.5

 

Élelmiszer-fertőzések a terhesség alatt

A várandós nő esetében sem nagyobb az élelmiszerekből származó kórokozók szervezetbe jutásának esélye, mint az átlagnépességben. Az élelmiszer-biztonsági óvintézkedések súlyát azonban az adja, hogy a terhességben létrejövő fertőzés az anya és a magzat egészségét egyaránt veszélyezteti.1,3,6–9

 

Listeria monocytogenes

Bizonyos élelmiszerek útján is terjedő kórokozók különös figyelmet érdemelnek, mivel a várandósokat sokkal inkább érintik, mint az átlagembereket. Bár a pasztőrözés és a főzés elpusztítja a //Listeria monocytogenes//t (LM), a kórokozó a levegő útján is terjedhet, így szennyezheti a már kezelt élelmiszert is.10 A legtöbb baktériummal ellentétben a Listeria a hűtőszekrényben is képes szaporodni.11 A leggyakrabban fertőzött élelmiszerek között említendők a nem pasztőrözött tejből készült tejtermékek, valamint a hűtött és fogyasztásra kész termékek (tejtermékek, húsfélék, baromfihús, tenger gyümölcsei), ideértve a csemegeárukat is. A nagy kockázatú élelmiszer-féleségek között a fertőzött ételek összesített előfordulási gyakorisága 1,82% (0,17–4,7%), ezen belül is a gyári csomagolásban forgalmazottakkal összehasonlítva leginkább az üzletben csomagolt löncshúsok, csemegesaláták és a tenger gyümölcseiből készült saláták érdemelnek figyelmet.12

A kockázat csekély. A fertőzés valószínűsége még szennyezett élelmiszer fogyasztása esetén is kicsi,10 és az esetek nagy részében nem súlyos gastroenteritisben vagy enyhe influenzaszerű tünetekben (láz, fejfájás, izomfájdalom) nyilvánul meg.13,14 Súlyosabb esetekben a Listeria-infekciót hányinger, hányás, hasi fájdalom, lázas hasmenés, illetve esetenként meningitis, septikaemia vagy encephalitis kísérheti. A Center for Food Safety and Applied Nutrition (CFSAN) azonban úgy fogalmaz, hogy „a szervezetbe került //L. monocytogenes// [mikroorganizmus] száma („dózis”) és a létrejövő betegség („válasz”) közötti kapcsolatról éppúgy nem rendelkezünk teljes körű ismeretekkel, mint a dózis hatására jelentkező betegség súlyosságáról”.13

A LM szerencsére nem gyakori kórokozó. A FoodNet 2007-es adatai szerint a LM-infekció gyakorsiága 0,27/100 000 lakos (szemben a //Salmonella//-fertőzés 14,92/100 000 vagy a Campylobacter-infekció 12,79/100 000 gyakoriságával).15 Az 5–49 éves korosztályban az esetarány 0,07/100 000, a gyakoriságra vonatkozó legfrissebb becslések pedig évente 2000 megbetegedéssel és 420 ebből adódó halálesettel számolnak.15,16

A terhesek körében nagyobb eséllyel lép fel listeriosis, és az összes eset egyharmada várandósokat érint.10 A terhességben jelentkező betegség vezető tünetei influenzára vagy pyelonephritisre emlékeztethetnek, és a LM még tünetszegény vagy csak enyhe tünetekkel kísért esetekben is átjuthat a placentán, és megfertőzheti a magzatot.17

A kockázat csökkentése. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA, Food and Drug Administration) 2005-ös irányelvei már csak a nem pasztőrözött tejből készült lágy sajtok fogyasztását tiltják.11 A boltokba kerülő lágy sajtok többsége (köztük a mexikói típusú sajtféleségek) alapanyaga pasztőrözött tej, a külföldről behozott és a kék penészes sajtok esetében azonban indokolt az óvatosság.

A másik ellentmondásos terület a fogyasztásra kész csemegesaláták kérdése. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA, US Department of Agriculture) egyrészről kellő körültekintésre int,18 másrészről azonban ezek a termékek még csak nem is szerepelnek az FDA legutóbb közzétett listáján.11 Az FDA 2003-as kockázatbecslése szerint a leggyakoribb fertőzésforrásnak (>5 eset/egymilliárd adag) a fogyasztásra kész saláták számítanak (1600 eset/év).

A fertőzés megelőzése érdekében azt javasolják, hogy a szendvicshúsokat fogyasztás előtt gőzölgésig melegítsük. Konzerv lazac, csirke és tonhal fogyasztása esetén nem áll fenn a LM-infekció veszélye.

 

Toxoplasma gondii

Nemcsak macskától lehet elkapni

Különös figyelmet érdemel a Toxoplasma gondii (TG) is, mivel a parazita képes áthatolni a placentán, és a magzati fertőzés hosszú távú problémákat idézhet elő a túlélő gyermekeknél.14 Jóllehet egyesek szerint a várandós nők különösen könnyen megfertőződnek, mind ez ideig nincs meggyőző vizsgálati adat a birtokunkban erre vonatkozóan.14,19 A potenciális fertőzésforrások közé tartoznak a nem kellően átsütött vagy nyers húsok, a nem pasztőrözött tej, a mosatlan gyümölcsök és zöldségek, valamint a szennyezett víz.14,20 A húsfogyasztásból adódó infekciók száma csökkenő tendenciát mutat, de még manapság is jelentős, különösen akkor, ha a haszonállatokat nem megfelelő körülmények között tartják és dolgozzák fel.20 A húsok fagyasztása során elpusztulnak a cysták, és ugyanez érhető el sóoldat hozzáadásával is.20 Az emberek úgy fertőződhetnek meg, hogy a nem kellően átfőzött hússal jutnak a szervezetükbe a cysták, illetve a TG-oocysták étellel, itallal, sőt a porral is bekerülhetnek. A cystákkal és oocystákkal7,20,21 terjedő infekciók aránya nem ismert, de egy korábbi becslés szerint az esetek felében fertőzött hús a betegség forrása.22 A vadhúsokban különösen gyakran mutathatók ki TG cysták.20

Felnőttkorban a betegség elvétve okoz tüneteket, ennél fogva a klinikai toxoplasmosis ritka.14,20 Az esetek egy részében enyhe influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, de az érintettek többsége nem is tud betegségéről. A várandós nők fertőződését többnyire ugyancsak nem kísérik tünetek.7,20 A kórokozó azonban még tünetmentes állapotban is átjuthat a placentán és megbetegítheti a magzatot.

Magzati veszélyhelyzet akkor áll fenn, ha az anya a terhesség alatt vagy közvetlenül a fogamzás előtt fertőződik TG-val.14 Amennyiben már a terhesség előtt anyai szeropozitivitás mutatkozik, akkor csekély annak a valószínűsége, hogy a fertőzés a magzatot is eléri, bár egy újabb közlemény olyan kutatási adatokat idézve kérdőjelezte meg e megállapítást, melyek szerint a reaktivációs arány jóval nagyobb, mint azt korábban gondoltuk.14.19,20 A transzmissziós arány mindent egybevéve 20–50%, ezen belül is a legkisebb (10–15%) az első trimeszterben és legnagyobb (60–90%) a harmadik trimeszterben.20,22 Az első trimeszterben érvényesülő expozíció azonban súlyosabb fertőzést idéz elő, melynek nyomán veleszületett rendellenességek alakulhatnak ki.7,20,22

Egyes országokban (például Franciaországban és Ausztriában) rutin módon szűrik a terheseket TG-ra, az Egyesült Államokban viszont nem, mivel a hatásos kezelés kérdése egyelőre ellentmondásos.7,14 A congenitalis toxoplasmosis pontos esetszáma nem ismert (mivel a kórkép nem tartozik a kötelezően bejelentendő betegségek közé), de a becslések 400 és 4000 közé teszik az évente előforduló megbetegedések számát az Egyesült Államokban.23

A TG-infekció lehetőség szerinti kiküszöbölését szolgáló közé tartozik, hogy a terhesnek más személyt kell megbíznia az alomtálca naponkénti takarításával, és a terhesség ideje alatt nem szabad kóbor macskát befogadni a lakásba. Jóllehet a macskák egyértelműen a Toxoplasma gazdaszervezetének számítanak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a macskatulajdonosok esetében folyamatosan fennállna a congenitalis toxoplasmosis veszélye.20–22 A házimacskák kerülése nemcsak felesleges, hanem hamis biztonságérzetet is kelthet.20,21 A macska ritkán szerepel infekcióforrásként, ha lakásban él, nem vadászik, és nem fogyaszt nyers húst.23

 

Nyers hal

A halak szervezetében orsóférgek, galandférgek és laposférgek, baktériumok és vírusok egyaránt előfordulhatnak.25 Noha a paraziták a fagyasztott halban elpusztulnak, a nyersen (sushi, sashimi) vagy speciális feldolgozást követően fogyasztott halakból (ceviche, citrom vagy más savas gyümölcs savában „főzött” hal) azonban kórokozók juthatnak be az emberi szervezetbe.25–27 A nyers halból készült sushi a fertőzésveszély miatt nem ajánlott, főzött vagy zöldségből készült sushiételek azonban szabadon fogyaszthatók a terhesség alatt is.

 

A csírák csak főzve fogyaszthatók

A növényi csírákban (lucerna, lóhere, retek) sokféle kórokozó fordulhat elő, többek között Escherichia coli 0157:H7 és Salmonella.28 Az Egyesült Államokban kiskereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek 2007-es vizsgálata szerint a lucernacsírák 1,5%-a szennyezett E. colival, míg a darált marhahúsban csak 0,17%-ban mutatták ki e baktériumot.29

A magokat fertőtleníteni kell, azonban még nincs a birtokunkban olyan megbízható módszer, amely minden kórokozót elpusztít. A csírák fejlődéséhez meleg, nedves környezet szükséges, amely ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a kórokozók szaporodásához is. A mosás valószínűleg nem elegendő, mert a mag felszínén lévő baktériumok a csírázás során a csíra belsejébe kerülnek.28 A különösen veszélyeztetett csoportoknak, ezen belül a várandósoknak, ajánlatos kerülni a csírák fogyasztását.

 

A tojást alaposan meg kell főzni

A mosatlan tojáshéjon Salmonella-baktériumok lehetnek, de a fertőzött tyúk tojásainak belsejébe is bejuthat a kórokozó.30 A legfrissebb becslések szerint minden 20 000. tojás tartalmaz Salmonellát. A tojásokat egészen addig kell főzni, amíg a fehérje és a sárgája is keményre fő.31 A tojást tartalmazó ételeket kb. 70 °C-on kell főzni. A tojásokat hűtőszekrényben kell tárolni, és a főtt ételeket is azonnal hűtőbe kell tenni. Amennyiben az étel elkészítéséhez nyers tojás szükséges, akkor mindig hőkezelt tojást használjunk.

 

Földimogyoró: ellentmondó kutatási eredmények

Az 1990-es években még tiltották a terhesség és szoptatás alatti földimogyoró-fogyasztást, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy a magzatnál túlérzékenység alakuljon ki a hüvelyesekkel szemben.32,33 A földimogyoró-allergia előfordulása az ajánlás ellenére folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár néhány újabb kutatási eredmény megerősíti azt a gyakorlatot, mely szerint a földimogyoró kerülését javasoljuk a várandósok számára, más szakemberek arra hivatkozva kérdőjelezik meg ugyanezt, hogy az immuntolerancia kifejlődésének akadályozása révén éppen ellenkező célt érünk el, mint amit szeretnénk.34,35

Egy 2008-as vizsgálat szerint a szenzitizáció nem in utero kialakuló jelenség.36 Egy másik friss kutatás azt igazolta, hogy a környezetből származó földimogyoró-expozíció nagyobb jelentőségű, mint az, hogy az anya fogyaszt-e földimogyorót a terhesség és a szoptatás idején. E kutatók feltételezése szerint a környezetből származó földimogyoró-expozíció és a csecsemő által elfogyasztott földimogyoró egyaránt szerepet játszhat a szenzitizációban és a tolerancia kialakulásában is.37

A gyermekkori földimogyoró-allergia okai továbbra sem tisztázottak teljesen, és az ezzel kapcsolatos vita még nem zárult le.35 Az American Academy of Pediatrics ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy „jelenleg nincs bizonyítékunk arra nézve, hogy a földimogyoró fogyasztásának terhesség alatti tilalma lényegesen közrehatna a csecsemőkori atopiás betegség megelőzésében”.32 A szülészorvosnak meg kell erősítenie a várandóst abban, hogy ne érezzen bűntudatot, ha mogyoróvajat fogyaszt.33

 

A kulturális háttér hatása a táplálkozásra

A kulturális különbségekből további élelmiszer-biztonsági problémák adódhatnak. Vannak várandósok, akik nyers húsokat vagy nyers tejből készült sajtokat fogyasztanak, illetve ólombevonatú főzőedényeket használnak, melyek mind veszélyforrásként szolgálhatnak.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a terhesek esetenként elővigyázatosabbak, mint az átlagnépesség tagjai. Egy franciaországi várandósban például aggodalmat kelthet, ha nem történik a standard ellátás keretében rutin módon TG-szűrés. A fejlődő országokban a várandósok egy része gyakran nem a szennyezett csapvizet issza, hanem palackozott ivóvizet vásárol. Hangsúlyozni kell, hogy az Egyesült Államokban a vezetékes víz biztonságos, ezért a palackozott víz vásárlása nemcsak szükségtelen, de nem is javasolt, mert nem tekinthető megbízható fluoridforrásnak.

A betegek egy része bizonyos ételektől vagy élelmiszer-kombinációktól idegenkedik, mert veszélyesnek véli azokat. A mexikói bevándorló családokban például azt javasolják a várandós rokonoknak vagy barátoknak, hogy ne egyenek húst, ha gyógyszert szednek (a terhességi vitaminokat is beleértve), máskülönben meghalhat az anya, a magzat vagy mindketten. A másik tanács, hogy a citrom és a lime „hígítja” a vért, a csili pedig vörös foltosodást okoz az újszülött arcán vagy ülepén, illetve hasfájóssá teszi a babát. Azt javasoljuk, hogy e várandósok gondozása során oszlassuk el az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tévhiteket, és törjük át az étkezésre vonatkozó kulturális tabuk falát.

A terhes nő könnyen úgy érezheti, hogy elárasztják az egymásnak ellentmondó tanácsok és túlzó kijelentések. Az orvos feladata, hogy kiegyensúlyozottabbá tegye a rendelkezésre álló információkat.

 

Ms. Cox rangidős dietetikus, dr. Phelan professzor a University of New Mexico School of Medicine Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján (University of New Mexico, Albuquerque, NM). Dr. Phelan egyúttal a Contemporary OB/GYN szerkesztőbizottságának is tagja.

 

Put food safety risks during pregnancy into perspective  * Contemporary OB/GYN / Nov 1, 2009 / Vol. 54, No. 11

 

Hivatkozások

1. Athearn PN, Kendall PA, Hillers V, et al. Awareness of acceptance of current food safety recommendations during pregnancy. Matern Child Health J. 2004;8:149–162.

2. Morales S, Kendall PA, Medeiros LC, et al. Health care providers' attitudes toward current food safety recommendations for pregnant women. Appl Nurs Res. 2004;17:178–186.

3. CDC. Foodborne illness: frequently asked questions. January 10, 2005.http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/files/foodborne_illness_FAQ.pdf. Accessed July 14, 2009.

4. Ropeik D, Gray G. Risk: A Practical Guide for Deciding What's Really Safe and What's Really Dangerous in the World Around You. New York: Houghton Mifflin; 2002.

5. Sivapalasingam S, Friedman CR, Cohen L, et al. Fresh produce: a growing cause of outbreaks of foodborne illness in the United States, 1973 through 1997. J Food Prot.2004;67:2342–2353.

6. FDA. General Guidelines Food Safety for Moms–to–Be, At a Glance.http://www.fda.gov/ResourcesForYou/HealthEducators/ucm081819.htm. Accessed July 15, 2009.

7. Montoya JG, Remington JS. Management of Toxoplasma gondii infection during pregnancy.Clin Infect Dis. 2008;47:554–566.

8. USDA. Dietary Guidelines for Americans 2005: Key Recommendations for the General Population. http://www.health.gov/dietaryguidelines/dga2005/recommendations.htm. Accessed August 8, 2008.

9. FSIS. Thermy campaign. http://www.fsis.usda.gov/OA/thermy/Research.pdf. Accesed August 8, 2008.

10. CDC. Listeriosis, 3/27/08. http://www.cdc.gov/nczved/dfbmd/disease_listing/listeriosis_gi.html. Accessed March 27, 2008.

11. FDA. Listeria: frequently asked questions, food safety for moms–to–be. August 24, 2005.http://www.fda.gov/ResourcesForYou/Consumers/ucm083320.htm. Accessed August 27, 2005.

12. Gombas DE, Chen Y, Clavero RS, et al. Survey of Listeria monocytogenes in ready–to–eat foods. J Food Prot. 2003;66:559–569.

13. CFSAN/FSIS. Quantitative assessment of relative risk to public health from foodborneListeria monocytogenes among selected categories of ready–to–eat foods. September 2003.http://www.foodsafety.gov/~dms/lmr2–toc.html. Accessed August 27, 2008.

14. Smith JL. Foodborne infections during pregnancy. J Food Prot. 1999;62:818–829.

15. CDC. FoodNet facts and figures. http://www.cdc.gov/foodnet/factsandfigures.htm. Accessed August 6, 2008.

16. Voetsch AC, Angulo FJ, Jones TF. Reduction in the incidence of invasive listeriosis in foodborne diseases active surveillance network sites, 1996–2003. Clin Infect Dis.2007;44:513–520.

17. Schlech WF. Foodborne listeriosis. Clin Infect Dis. 2000;31:770–775.

18. FSIS. Fact Sheets: Protect your baby and yourself from listeriosis.http://www.fsis.usda.gov/factsheets/Protect_Your_Baby/index.asp. Accessed September 16, 2008.

19. Miller CM, Boulter NR, Ikin RJ, et al. The immunobiology of the innate response toToxoplasma gondiiInt J Parasitol. 2009;39:23–39.

20. Dubey JP, Jones JL. Toxoplasma gondii infection in humans and animals in the United States. Int J Parasitol. 2008;38:1257–1278.

21. Remington JS, McLeod R, Thulliez P, et al. Toxoplasmosis. In: Remington JS, Klein JO, Wilson CB, et al, eds. Infectious Diseases of the Fetus and Newborn Infant. 6th ed. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders, 2006:947–1091.

22. Jones JL, Lopez A, Wilson M. Congenital toxoplasmosis. Am Fam Physician. 2003;67:2131–2138.

23. Cornell University. Toxoplasmosis in cats. Cornell University Feline Health Center.http://www.vet.cornell.edu/fhc/brochures/toxo.html. Accessed August 1, 2008.

24. CDC. Toxoplasmosis: Prevention and Control. http://www.cdc.gov/toxoplasmosis/prevent.html. Accessed August 27, 2008.

25. CFSAN. Managing food safety: a regulator's manual for applying HACCP principles to risk–based retail and food service inspections and evaluating voluntary food safety management systems. Annex 3—Hazard analysis. April 2006. http://www.cfsan.fda.gov/~dms/hret3–a3.html. Accessed September 8, 2008.

26. Atanassova V, Reich F, Klein G. Microbial quality of sushi from sushi bars and retailers. J Food Prot. 2008;71:860–4.

27. Sakanari JA, McKerrow JH. Anisakiasis. Clin Microbiol Rev. 1989;2:278–84.

28. Mohle–Boetani JC, Farrar JA, Werner SB, et al. Escherichia coli 0157 and Salmonellainfections associated with sprouts in California, 1996–1998. Ann Intern Med. 2001 Aug 21;135:239–247.

29. Erickson MC, Doyle MP. Food as a vehicle for transmission of Shiga toxin–producingEscherichia coliJ Food Prot. 2007;70:2426–2449.

30. Egg Safety Center. "Frequently asked questions about egg food safety.http://www.eggsafety.org/f_a_q.htm. Accessed August 11, 2008.

31. FDA. Playing it safe with eggs: what consumers need to know.http://www.foodsafety.gov/~dms/fs–eggs.html. Accessed August 6, 2008.

32. Greer FR, Sicherer SH, Burks W, et al. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas.Pediatrics. 2008;121:183–191.

33. Sicherer SH, Sampson HA. Peanut allergy: emerging concepts and approaches for an apparent epidemic. J Allergy Clin Immunol. 2007;120:491–503.

34. Willers SM, Wijga AH, Brunekreef B, et al. Maternal food consumption during pregnancy and the longitudinal development of childhood asthma. Am J Respir Crit Care Med.2008;178:124–131.

35. Shaheen SO, Cullinan P. Peanuts in pregnancy: what is a mother to do? Am J Respir Crit Care Med. 2008;178:113–114.

36. Bønnelykke K, Pipper CB, Bisgaard H. Sensitization does not develop in utero. J Allergy Clin Immunol. 2008;121:646–651.

37. Fox AT, Sasieni P, du Toit G, et al. Household peanut consumption as a risk factor for the development of peanut allergy. J Allergy Clin Immunol. 2009;123:417–423.

38. Gamboa JA. Miscelánea de hábitos y creencias. Biblioteca Virtual de la Yucataneidad.http://www.uady.mx/sitios/editoria/biblioteca–virtual/miscelanea/index.html. Accessed August 11, 2008.

 

Kommentár

Dr. Mészner Zsófia

ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest

A Shelan és Cox szerzőpáros cikke az étkezéssel összefüggő, várandósság alatti infekciós kockázatokat gyűjti össze és kommentálja igen precízen és közérthetően. A cikk igen konkrétan – és érthetően – az Egyesült Államokra vonatkoztatható adatok tükrében elemzi az egyes fertőzések esélyeit, ám egy közép-európai országban, így Magyarországon, ebben a vonatkozásban adódnak különbségek. A potenciálisan keletkező fertőzések kezelési lehetőségei és a magzati fejlődésre vonatkozó kockázatok tekintetében azonban nincs érdemi különbség, így a cikk méltán tarthat a hazai nőorvosok figyelmére is igényt.

Bevezetésként a szerzők azt fejtik ki, mennyi ellentmondásos információval szembesülhet egy várandós, ha tájékozódni szeretne arról, milyen élelmiszerek biztonságosak és melyek kockázatosak leendő gyermekére: ha mindegyiket figyelembe veszi, már alig marad számára olyan élelmiszer, amit ne szorongva kelljen lenyelnie.

Nincs ez másképpen nálunk sem – igen elvétve találni csak nyomtatott formában, a szakmai fórumok (pl. releváns szakmai fórumok, kollégiumok) által jóváhagyott étrendi javaslatokat, élelmiszer-biztonságra figyelmeztető tanácsokat, ám se szeri, se száma az elérhető hírcsatornákon át (pl. női magazinok, internetfórumok, különböző természetgyógyász kiadványok) sugallta ajánlásoknak. A világhálón „biztonságos ételek terhességben” keresésre feljövő első tíz weblapot áttekintve örömmel tapasztaltam, hogy éppen a kommentált cikkel egybehangzó és azok konklúzióival is egybevágó tartalom olvasható az oldalak többségén.

A magyar nyelvben számos szép „beszédes” kifejezésünk van a várandósok evéshez való viszonyára: a várandós asszony „kívánós”, „kettő helyett eszik”, „minden falat vérré válik” stb. A fokozott étvágy – különösen az első terhességi hónapokban – természetes jelenség, ám éppen ezért lenne indokolt minél szélesebb körben közzétenni, és a várandósgondozás során minden leendő anyához írásos formában is eljuttatni a legfontosabb étkezési tanácsokat. Nem mindenki internethasználó, még a bulvársajtó változó színvonalú, zömében azért szakmai szemmel korrekt, ilyen témájú kiadványai sem jutnak el éppen a legveszélyeztetettebb, leghátrányosabb helyzetben gyermeket vállalókhoz.

Első helyre a cikkben is, szerintem is azokat a kockázatokat érdemes tenni, melyek még akkor is nagyon fontosak, ha örvendetesen ritkák. Ilyen a Listeria monocytogenes-fertőzés, melynek elkerülésére a nem pasztörizált tejből készült sajtfélék (penészes, illetve a camembert, brie jellegűek) mellőzése ajánlott, illetve a nem kellően hőkezelt hús és halfélék, földdel szennyezett zöldségekre stb. vonatkozó ajánlások a Toxoplasma gondii-fertőzés elkerülésére.

Évtizedek óta – sokszor magamat „magányos farkasnak” érezve – küzdök a várandósok primer toxoplasmosisának megelőzéséért. Még az orvosi köztudatban is elsősorban a macskák kerülését mint primer prevenciót szokták a legtöbben ajánlani, holott a macskák közismert szerepe ellenére is a legtöbben főzés közbeni kóstolgatás, nem kellően hőkezelt húsfélék fogyasztása miatt betegedhetnek meg. Egyes hazai szeroepidemiológiai vizsgálatok alapján a harmadik évtizedbe lépő magyar nők legfeljebb 5-10%-a fogékony még Toxoplasma-fertőzésre, a lakosság zöme anélkül esik át ezen a fertőzésen, hogy tudna róla. Nem kevés irigységgel olvasok a francia és az ausztriai nőkre vonatkozó szűrővizsgálatokról, mert én akkor is fontosnak tartom a fogékonyak felderítését, ha nincs a megelőzésre alkalmas védőoltás, mert bizonyos – a cikk végén összegzett – életmódtanácsokkal a fertőződés 70-80%-os eséllyel kivédhető!

Nincs említés a cikkben a magyar közvéleményt időről időre felborzoló méz közvetítette botulismus-fertőzésről. Az ellenőrzött, hazai gyártóktól forgalomba kerülő mézek biztonságosnak tekinthetők, az importból származók esetén vannak kétségek – lehet, hogy ez a probléma az Egyesült Államokban ismeretlen, nálunk évről évre leírnak mind felnőttek, mind csecsemők körében egy-egy esetet.

Infektológusként a Szent László Kórházban töltött évtizedek alatt több étel, főleg tojásétel közvetítette Salmonella-járványt is megéltem. Különösen a nyers tojás felhasználásával készülő ételek, édességek kerülését érdemes hangsúlyozni várandósság alatt, és csecsemő-, illetve kisgyermekkorban.

A cikk kitér arra is, hogy a legújabb, evidenciákon alapuló vizsgálatok eredményei alapján nincs különösebb értelme semmilyen diétának az allergia megelőzése érdekében. Tehát ne legyen lelkiismeret-furdalása egyetlen nőnek sem, ha földimogyorót vagy éppen valamilyen tejterméket kíván meg.

Összegezve érdekes és mindenképpen közlésre, figyelemre érdemes cikknek tartom a Shelan és Cox szerzőpáros munkáját. Megfontolandó lenne a közleményt a védőnők szaklapjának is a figyelmébe ajánlani, mert a várandósgondozásban az ő szerepük is vitathatatlan.

Share on Tumblr

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!