A digitális média megváltoztatja a gondolkodást
Hogyan változik meg az emberi információfeldolgozás és a következményes viselkedés, ha számítógépet vagy laptopot alkalmazunk, illetve ha papíralapú módszert használunk?
Egy napokban megjelent tanulmány szerint (High-Low Split: Divergent Cognitive Construal Levels Triggered by Digital and Non-digital Platforms) megváltozik az információfeldolgozásunk módja, ha ugyanazt a szöveget nem papíron, hanem digitális médián keresztül olvassunk.
A kutatás a következő kérdésre kereste a választ: különbözik-e az az elmebeli hozzáállás, amit akkor működtetünk, amikor számítógépen, illetve amikor papíron olvasunk, konkrétan milyen konstrukciós módszert használunk az egyik, illetve a másik esetben, eltér-e az, hogy mennyire konkrét, illetve absztrakt az az interpretatív „szemüveg”, amit a kétféle információs inger feldolgozása közben használunk.
A Geoff Kaufman pszichológus (Carnegie Mellon University, Human-Computer Interaction Institute) által vezetett vizsgálatban több mint 300, 20 és 24 év közötti egyetemista vett részt, az általuk olvasott szövegek minden egyéb paramétere megegyezett (pl. méret, formátum), csak a digitális-nyomtatott platform különbözött.
Az első feladatban a vizsgálati alanyoknak egy novellát kellett elolvasniuk, majd szövegértési feladatot kellett megoldaniuk. A papír alapon olvasók sokkal jobbak voltak az absztrakt kérdések megválaszolásában, mint a számítógépen olvasók (66 százaléknyi helyes válasz vs. 48% helyes válasz), míg konkrét kérdések esetében a digitális platformot használók voltak sikeresebbek (73% vs. 58%).
A második feladat résztvevőinek táblázatba rendezett információt kellett olvasniuk négy fikcionális autóval kapcsolatban, majd el kellett dönteniük, melyik autó a legjobb. A nyomtatott információt használók 66%-a volt képes helyesen megoldani a feladatot, míg a digitális platformról olvasók 43%-a válaszolt helyesen.
A harmadik feladatban a kutatók azt vizsgálták meg, elősegíti-e a digitális platformot használóknál az információfeldolgozás absztrakt módját, ha előzetesen olyan feladatot oldatnak meg velük, ami absztrakt gondolkodást igényel. Az eredmények szerint a gondolkodás ilyen fajta előfeszítése (priming) 18%-kal javította a digitális platformot használók között a helyes választ adók arányát.
Mint Kaufman elmondja, napjainkban számos kutatás vizsgálja, hogy a digitális platformok hogyan módosítják a tudati működést, így a figyelmet vagy a koncentráló képességet, azonban azt is szükséges megvizsgálni, hogyan változik az interpretatív szint, már csak azért is, mivel annak óriási a befolyása az egyének önbecsülésére és célkövető magatartására. Mindezt figyelembe véve a társadalomnak alapvetően fontos érdeke, hogy megismerje, az információ digitalizálása hogyan befolyásolja a kognitív működés különböző aspektusait.
Kaufman és munkatársa, Mary Flanagan egy korábbi vizsgálatuk során azt tanulmányozták, hogyan változik a játékosok stratégiája egy közegészségügyi stratégiai játékban (POX: Save the People) attól függően, hogy digitális vagy papír alapon játsszák azt (Lost in Translation: Comparing the Impact of an Analog and Digital Version of a Public Health Game on Players’ Perceptions, Attitudes, and Cognitions). Mint kiderült, a digitális változatot játszók hajlamosabbak voltak a konkrét részletekre figyelni, helyi megoldásokat keresni a himlőjárvány elkerülésére, míg az analóg módon játszók inkább képesek voltak a teljes kontextus figyelembe vételére.
Flanagan nyilatkozata szerint ahhoz képest, milyen széles körben elterjedt és mindennapos nemcsak a számítógépek, de a tabletek és okostelefon-applikációk használata is az iskolákban és a kórházakban egyaránt, meglepően kevés vizsgálat foglalkozik azzal, hogyan befolyásolják kognitív működésünket a digitális eszközök. Ha azonban tisztában vagyunk ezzel, jobb szoftvereket tervezhetünk, elősegíthetjük az absztrakt gondolkodást, és kivédhetjük a digitális eszközök negatív adottságait.
