hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

A gazdagok, nem az egészségesek gyermekei vagyunk

A mezőgazdaság kialakulása után a vagyon és a hatalom nagyobb szerepet játszhatott a férfiak génjeinek átörökítésében, mint a testi-lelki egészség: 4-8 ezer évvel ezelőtt az utódnemző férfiak aránya drasztikusan lecsökkent.

Az egyesült államokbeli Arizona State University és University of Cambridge, a finnországi University of Tartu és az észtországi Estonian Biocentre vezetésével, összesen 66 tudományos intézet több mint 100 kutatójának részvételével egy nemzetközi tudóscsapat megállapította, hogy 4-8 ezer évvel ezelőtt a férfiak genetikai diverzitása drámai módon lecsökkent – a kutatók szerint az anyagi javak felhalmozása következtében -, míg ezzel ellentétben ugyanebben az időszakban a nők genetikai diverzitása emelkedett. A férfi-specifikus genetikai hanyatlás a középső, illetve késő neolitikum idejére esik. A Genome Research című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a genetikai diverzitás fontos érték, és csökkenése sérülékennyé teszi az adott populációt. A nagyfokú genetikai diverzitás több okból is hasznos. Először is, mondják a kutatók, ha egy populáción belül az egyedek genetikai anyaga változatos, a populációnak nagyobb esélye van arra, hogy túléljen a változó környezeti viszonyok, az egyre újabb betegségek között, továbbá a nagy genetikai diverzitás csökkenti annak az esélyét, hogy átörökítődjenek a kedvezőtlen genetikai elemek, amik gyengítenék a fajt az idők során.

Melissa Wilson Sayres, az A recent bottleneck of Y chromosome diversity coincides with a global change in culture című tanulmány első szerzője nyilatkozatában elmondta: „A biológiai értelemben vett legrátermettebb túlélése helyett a vagyon és a hatalom felhalmozása inkább egy limitált számú szociálisan rátermett férfi és azok fiai szaporodási esélyeit növelte.”

Az evolúciógenetikusok körében széles körben ismert egy másik evolúciógenetikai szűk keresztmetszet, egy 50 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett genetikai diverzitás-csökkenés, amikor az emberiség egy része elhagyta Afrikát és kirajzott a világ többi részébe. Ez az evolúciógenetikai szűk keresztmetszet megjelenik a mai nem-afrikai népesség legtöbb génjében, bármelyik szülőjétől örökölte is az adott gént az illető, ahogy az Y-kromoszómák génjeiben (apai vonal), illetve a mitokondriális genetikai anyagban (anyai vonal) is.

Toomas Kivisild vezető szerző hozzáteszi: „Legnagyobb meglepetésünkre egy másik, férfi-specifikus evolúciógenetikai szűk keresztmetszetet is azonosítottunk, amelynek ideje a globális anyagi növekedés idejére esik. Ez a második genetikai diverzitás-csökkenés 4-8 ezer évvel ezelőtt következett be, amikor az emberiség a világ különböző részein letelepedett életmódra tért át.

A kutatók 5 kontinens 7 régiójából – Afrika, Andok, Dél-Ázsia, Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Európa, Óceánia - származó, 456 férfi nyálából vagy véréből vettek mintát, és speciálisan az apai ágon öröklődő Y-kromoszómát és az anyai ágon öröklődő mitokondriumok örökítő anyagát tanulmányozták, majd számítógépes és statisztikai modellek segítségével találtak rá a két szélsőséges genetikai diverzitás-csökkenésre, amelyek közül a második csak a férfi-vonalon volt jellemző. A kutatók a továbbiakban nagyobb számú mintán akarják megismételni vizsgálataikat, és tovább akarják bővíteni azok diverzitását, valamint az eredmények szélesebb körű értelmezése érdekében antropológusokat és szociológusokat is be akarnak vonni a munkába.

 

Háborúk, járványok, éhínségek

Ismert, hogy a mezőgazdaság kialakulása a rágcsálók által terjesztett fertőző betegségek szaporodásához is hozzájárult. Ez a folyamat ma is tanulmányozható: a szub-szaharai Afrikában található a még megművelhető szűzföldek 60%-a, és napjainkban óriási ütemben folyik ezen területek mezőgazdasági művelésbe vonása. Észak-Tanzániában pl. az elmúlt néhány évtizedben 70%-kal nőtt a gabonatermelő terület, és a gabonatermelő területeken a szomszédos vad területekhez képest megduplázódott a különböző humán betegségeket terjesztő bolháknak otthont adó rágcsálók száma. A kukoricaföldek növekedése a patkányok számának 20-szoros növekedését eredményezte, márpedig a patkányok a pestis és számos egyéb humán megbetegedés, így pl. a Nyugat-Afrikában egyre nagyobb gondot okozó Lassa-láz kórokozóinak a hordozói. Mint az American Journal ofTropical Medicine and Hygiene című szaklapban írják Hillary Young és munkatársai, a kukoricatermesztés bevezetése a korábban természetes növényzettel borított területeken tökéletes viszonyokat teremt a pestis terjedésének (Effects of Land Use on Plague (Yersinia pestis) Activity in Rodents in Tanzania). A farmerek a learatott terményt a házaik közelében raktározzák, ami lehetővé teszi a patkányok és az ember találkozását, megnöveli az emberek fertőződésének esélyét.

A pestis kórokozója - Yersinia pestis  - a 21. században is öl embert, főleg Tanzániában, Kongóban és Madagaszkáron. Az USA-ban is történnek fertőzések, de ott halálesetek nem fordulnak elő, mert a kór antibiotikummal és szupportív terápiával gyógyítható – a kezeletlenül hagyott esetek 30-60%-a fatális.

Mint Jared Diamond írja Az emberi faj történetének legsúlyosabb tévedése című könyvében, a mezőgazdaság kialakulásával és elterjedésével alakult ki a társadalmi és nemi egyenlőtlenség (kevesen meggazdagodtak, sokan elszegényedtek), a despotizmus, és létrejöttek a háborúk, járványok, éhínségek. A legújabb genetikai kutatások szerint egy újabb elemmel bővül a mezőgazdaság bűnlajstroma: következményeképp drámai módon lecsökkent az emberiség genetikai diverzitása.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink