hirdetés
2016. július. 30., szombat - Judit, Xénia.
hirdetés


Finn-magyar agybarátság

A világ egyik vezető agykutatóját sikerült elcsábítani Szegedre: a finn Karri Lamsa Oxfordot hagyta ott. „Az emberi agy tanulmányozásához jelenleg nincs a szegedinél jobb szakmai műhely a világon” – idézi cikkében a Délmagyar.

A 44 éves szakember úgy fogalmazott szakterületéről, a mikrohálózati idegtudományról, hogy az agy mikrocsipjeit tanulmányozza. – Ezek többek között arra is választ adhatnak, mi különböztet meg bennünket az állatoktól, miért vagyunk mi okosabbak és tanulékonyabbak. Az köztudott, hogy az emberi agy nagyobb, mint az állatoké, ez valószínűleg hozzájárult az intelligencia kifejlődéséhez. De nemcsak a méret számít, hanem az is, milyen minőségű az a bizonyos csip.

Az őt meghívó Tamás Gábor professzor a közös munkával kapcsolatosan elmondta: a kutatásuk alapja annak az évtizedek óta tartó tévhitnek a felszámolása, hogy az állatoknál nincs jobb modell a tudományos kísérletekhez. – A pszichés betegségek állatokban nehezen megfigyelhetők, a gyógyszerkísérleteknél pedig rendre bebizonyosodik: ami működik az állatban, az nem működik az emberben. Nem véletlen, hogy a neuropszichológiai betegségekre 20 éve nincs új gyógyszercsoport. Csak az Alzheimer-kutatásokban sok száz kísérlet bukott meg, amikor emberre akarták átültetni az addigi eredményeket. Az agyat tehát nem állatokon, hanem emberi szöveteken kell tanulmányozni – olvasható a delmagyar.hu-n.

 

Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Könyveink


hirdetés