w.medicalonline.hu
XI. évfolyam 6. szám, 2013. június 28.
Havilap, orvosokról orvosoknak
690
Ft
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
HPHlogo40mmX60mm.ai 1 1/14
Interjú
Az unióban arányosan Magyar-
ország fordította a legtöbbet
az egészségügy fejlesztésére.
Megfelelô volt-e a forrá-
sok felhasználása?
3
Háttér
Piaci körkép az étrend-kiegé
szítôkrôl az Európai Bizott-
ság új rendeletének hatályba
lépése után.
Gyógyítás
Elhízás, metabolikus szindró-
ma és cukorbetegség: jelen-
legi terápia, jövôbeli lehetô
ségek.
7
9–13
Jelentôs többletmunkára
számíthatnak az alapellá
tásban dolgozók és a fog
orvosok, ha a kormány is
rábólint a
Szócska Mik-
lós
egészségügyért felelôs
államtitkár által a minap
társadalmi vitára bocsátott
nemzeti szûrôprogram ter
vezetére.
A várhatóan ôsszel végle
gessé váló, az államtitkárság
által a szakmai kollégium
segítségével összeállított ter
vezet szerint 21 és 65 éves
kor között évente általános
fizikai vizsgálaton kellene
megjelenniük a polgárok
nak a háziorvosnál, ötévente
pedig részletes vizsgálatot
végeznének körükben. Álta
lános laboratóriumi vizsgá
latot 21–39 éves kor között
ötévente, 40–65 éves kor
között kétévente kérhetné
nek háziorvosi beutalóval.
Vastagbélszûrést 50 éves
kortól kétévente, fogászati
szûrést és gondozást – élet
kortól függetlenül – évente
rendelnének el.
A méhnyakszûrést nô
gyógyász szakorvos végezné
25–65
év között három
évente, bár vannak elkép
zelések arra nézve is, hogy
ötezernél kisebb lélekszámú
településeken ezt védônôk is
megtehessék. Emlôszûrésre
–
az eddig megszokottak
nak megfelelôen – 45 éves
kortól 65 éves korig két
évente lesz lehetôség.
Az államtitkárság az új
szülötteknél teljes körû
fizikális, ideggyógyászati,
érzékszervi, fejlôdési és táp
láltsági felmérést, valamint
a mozgásszervek és a vele
született anyagcsere-beteg
ségek szûrését javasolja; ezt
a szülészeti-újszülött osz
tály vagy a gyermekgyó
gyász, otthonszülés esetén
pedig a közremûködô gyer
mekgyógyász szakorvos
végezné. A sort megismé
telnék 1, 3 és 6 hónapos
korban is, már a házi gyer
mekorvos bevonásával.
Az 1–6 éves korosztály
nál többek között a pszi
chés, mozgás-, értelmi,
szociális és beszédfejlôdés
követése, továbbá a maga
tartás-problémák feltárása
a védônôi feladat. A pajzs
mirigy tapintásos vizsgála
tát tízéves kortól kétévente
kellene elvégezni, míg a
szív- és érrendszeri állapot
felmérés 16 éves korban az
iskolaorvos feladata lenne.
A programot várha
tóan komoly informati
kai fejlesztés segíti majd.
Országos szûrési adatbá
zist hoznak létre, melybôl
a háziorvosok és az érintet
tek is tájékozódhatnak az
eredményekrôl. A szûrô
állomások online jelent
hetnek; a többi közt az is
tudható lesz, hogy egy-egy
személy hányszor jelenik
meg szûrôvizsgálatokon
és hogy indokolt volt-e a
vizsgálata.
Szakértôi véleményekbôl
készült összeállításunk
a 4–5. oldalon olvasható
Szakmai egyeztetések után ôsszel indulhat
Nemzeti Szûrési Program
Új magyar adatok a méhnyakrák-megelôzés helyzetérôl
Szûrés és oltás együtt jár
„
Új magyar adatok a méh
nyakrák-megelôzés helyze
térôl: múlt és jövô” címmel
megrendezett szakmai kon
ferencián elôször hangzottak
el magyarországi közfinan
szírozási adatok a betegségte
her vonatkozásában. Így már
nemcsak szakmai indokok,
hanem hazai költséghaté
konysági érvek is alátámaszt
ják a nôgyógyász-onkológus
szakma által régóta hangoz
tatott álláspontot, mely sze
rint a méhnyakrák elleni
védôoltás kötelezô védôol
tási rendszerbe beemelése
hazánkban is idôszerû lenne.
A Tudományos Akadé
mián a GlaxoSmithKline
Kft. támogatásával megren
dezett konferenciát követôen
Prof. Bódis József
fel, a Pécsi
Tudományegyetem rekto
rával és
dr. Ács Nándor
ral,
a Semmelweis Egyetem II. Sz.
Szülészeti és Nôgyógyászati
Klinikájának vezetô fôorvo
sával beszélgettünk.
Folytatás a 6. oldalon
Diabéteszszerek
és hasnyálmirigyrák
Eltitkolt adatok
A
BMJ
vizsgálata szerint a gyógyszergyártók nem
publikáltak olyan gyógyszerbiztonsági adatokat,
amelyek egy diabéteszkezelésben használatos gyógy
szercsoport (az inkretintengelyre ható szerek) veszé
lyességére utalnak. A glukagonszerû peptid-1 (GLP-1)
agonisták és a dipeptidil-peptidáz-4 (DPP-4) gátlók
néhány hónapja a viták kereszttüzében állnak, mivel
valószínûleg az eddig sejtettnél jobban fokozzák a
hasnyálmirigy-gyulladás és -rák, valamint a pajzs
mirigyrák kockázatát. A kritikusok szerint az ameri
kai és európai gyógyszerhatóságok nem tesznek meg
mindent annak érdekében, hogy a kezelôorvosok és a
betegek milliói tisztában legyenek az általuk szedett
gyógyszerek kockázataival.
A szabályozási folyamatok nem tudják megfelelôen
kezelni a több támadásponttal is rendelkezô szerek
által okozott kihívásokat. További probléma lehet,
ha kiderül, hogy e szerek nemcsak akut, de krónikus
pancreatitist is okozhatnak (erre egyelôre csak állat
kísérletes adatok utalnak). Az inkretintengelyre ható
szereket a gyártók a jövôben az elhízás elleni harcban
is be szeretnék vetni.
Dr. Deborah Cohen
,
a
BMJ
szerkesztôje az inter
neten szabadon elolvasható írásában
(
Has pancreatic
damage from glucagon suppressing diabetes drugs
been underplayed?)
kifejtette: tisztában van azzal,
hogy az FDA és az EMA jelenleg is vizsgálja az ügyet,
azonban a két hatóság nem lép fel olyan határozottan,
mint ahogy kellene annak érdekében, hogy ne sérül
jön a betegek biztonsága.
A
BMJ
június 10-én megjelent cikke azt is közli:
habár a korábbi adatok felhívták a figyelmet a
veszélyre, a gyógyszergyártók mégsem végeztek el
kritikus gyógyszerbiztonsági vizsgálatokat, és ezt
a hatóságok nem kérik rajtuk számon. Ráadásul a
gyógyszercégek és a hatóságok nem teszik lehetôvé,
hogy a kutatók hozzáférjenek az összes meglévô vizs
gálati adathoz, holott ez segíthetne a vitás kérdések
eldöntésében.
Dr. Kazai Anita
