16. Csipetnyi jótékony anarchia

A biostatisztikus éppen anyagot gyűjtött az esélyhányadosról készülő írásához. Fáradtan lapozgatott a cikkek között, amikor megakadt a szeme egy címen: „Le az esélyhányadossal!”

15. Tanmese a mortalitásnövelő vitaminról

Sorozatunk korábbi két részéből kiderült, hogy jó metaanalízist készíteni igen nehéz, néha még a legtekintélyesebb lapok szerzőinek is beletörik a bicskája.

14. A torzítások és a fordított tölcsér

A vizsgálati eredmények sokféleképp – véletlenül és szándékosan is – befolyásolhatók. Áttekintjük a leggyakoribb veszélyeket, és szó esik egy bizonyos fordított tölcsérről, amelynek szimmetrikusnak kell lennie.

13. Az elemzések elemzése (metaanalízis)

zabad-e összeadni az almák és a körték számát? Az általános iskolában nem, de a klinikai vizsgálatoknál gyakran rákényszerülünk. Szerencsére vannak olyan változók, amelyekkel mégis összegezhető ez a sokféle eredmény.

12 . Kézikönyv hamisítóknak

...vagy inkább segítség az orvosi szakirodalom megítélésében: megmutatja, hol vannak a vizsgálatok gyanúsnak tekinthető, tüzetesebb elemzésre érdemes pontjai.

11. A számtalan tényezőtől függő mintaelemszám

Melyik az a két fogalom, amely sorozatunk eddigi tíz részében mindig szerepelt? A helyes válasz az első és második fajta hiba. A gyakorisági verseny harmadik helyezettje a mintaelemszám, amely szorosan összefügg a kétféle hibával.

10. Rugalmas vizsgálati elrendezések

A rugalmas vizsgálati elrendezések alkalmazása egyrészt betegkímélő, mert a hatékonyabb kezelést több beteg kapja, mint a kevésbé hatékonyt, másrészt – a kisebb betegszám révén – lerövidíti a gyógyszerkipróbálásokhoz szükséges időt.

9. A COLA és egyéb üdítő vizsgálati elrendezések

A klinikai vizsgálatok tervezésénél nagyon fontos szempont a „lehető legkisebb torzítás” elve, azaz a különböző  ismert vagy korábban még nem ismert  zavaró tényezők hatásának csökkentése.

8. A tolerancia biztonsága

Ezekben a vizsgálatokban a szórás meghatározása önmagában nem fontos, csak viszonyítási alapul szolgál. Amolyan muszájparaméter, mely koloncként lóg a statisztikai próbán. A tolerancia- és a predikciós intervallum.

7. A statisztikai megbízhatóság

A megbízhatósági intervallum bizonyos értelemben jóslásra is alkalmas: a populáció valamely jellemzőjének valódi értékére következtethetünk belőle.

6. Occam borotvája a statisztikus kezében

Eddigi példáink mindegyikében szerepe volt a véletlennek, annak, hogy a klinikai vizsgálatok adatait általában nem a teljes betegpopuláció körében gyűjtik, hanem annak egy részében, egy - előre megszabott feltételek alapján, de találomra kiválasztott - betegmintában.

Bemutatkozik a szerző

Mivel Magyarországon nincs biostatisztikus-képzés, minden biostatisztikus valamilyen más területről érkezett „bevándorló”. Én kétszeresen is: a matematika felől jöttem, valamint kolozsvári vagyok.

5. Az érdekes p-érték

Sorozatunk ötödik részéhez érve vessünk egy pillantást rövid múltunkra. Először az első fajta hibával foglalkoztunk, jelezve a fogalom kiemelt szerepét a hipotézisvizsgálatban.

4. A biostatisztika egy alkalmazott matematikus szemével

Megérti-e egymást az orvos és a matematikus? A kutató orvos gyakran szembesül a mérési adatok összesítésének problematikájával.

Régebben már írtam arról, hogy már az általános iskolában a depresszióra kondicionálnak minket a magyar irodalomban tanított művekkel.
Az új szemeszterben is elindul a világ első és egyetlen olyan egyetemi kurzusa, mely orvoslásról és web 2.0-ról szól.