Úton a biztonságosabb, partnerségen alapuló egészségügy felé

Papp Zoltán professzor, a NET elnöke kiemelte, hogy bár szükséges a programon belül a hangsúlyok áthelyezése, a 14 oldalas anyag jó szándékú és szakmailag átgondolt. Gara Imre NET-alelnök ismertette a testület konkrét javaslatait. Az idén az egészségügyi kitüntetések legmagasabbikával, Semmelweis-díjjal jutalmazott kardiológus a tagok véleményeiből kialakított közös állásfoglalás négy alapelvét emelte ki: a legfontosabb az egészségügy átalakítása során az ügyfélbarátság fejlesztése, a lakossági bizalom visszaszerzése, a szolgáltatások ellenőrzésének erősítése, valamint a tárcák közötti jobb együttműködés kialakítása.

Az ügyfélközpontú működést a NET javaslata szerint erősítené a nagyobb nyilvánosság: a szakmai protokollok a lakosság számára is érthető közzététele, a civilek bevonása ezek kimunkálásába, a garantált választási lehetőségek felsorolása. (A nyilvánosság növelése érdekében a NET honlapján megtalálhatók a testület elmúlt másfél évben kialakított állásfoglalásai.) Lakosságbarát változtatásokat eredményezhetne a szakdolgozói kompetenciák áttekintése, annak feltárása, hogy milyen feladatokat adhat át az orvos a szakdolgozóknak a beteg károsítása nélkül, így például azokon a kistelepüléseken, ahol nincs orvos, a terhesgondozásterhesgondozással kapcsolatos adminisztráció egy részét végezhetné a védőnő az orvos helyett.
Alapvetőnek tartja a testület, hogy a tervezett 170 kistérségi lakossági ügyfélszolgálat létrehozása előtt hatásvizsgálat készüljön, ahogy a 23 új kistérségi járóbeteg szakellátási központ építése előtt is.

Az uniós irányelveknek megfelelően a kormányprogram is hangsúlyozza, hogy a közfeladatok ellátásába fokozottabban kell bevonni a nem állami szféra képviselőit, ennek gyakorlati megvalósításában segíthet a NET, tette hozzá Gara Imre, hiszen civil tagszervezeti hasznos ötleteket tudnak adni a lakossági bizalom visszaszerzéséhez. A bizalom csökkenését nem csak a lakosság igényeivel nem találkozó reformkísérletek okozták, de az orvostársadalmat váratlanul érő óriási konkurrencia létrejötte is: az alternatív szolgáltatások terjedése, sőt a „gyógyító alvilág” kialakulása, az áltudományos információ dömpingje. A NET állásfoglalása nehezményezi, hogy a kirívó állapot kezelésére a miniszteri előterjesztés semmilyen útmutatást sem tartalmaz, ahogy a közbizalom hiányának másik fontos összetevőjével, a paraszolvenciával kapcsolatban sincs még utalás sem a visszaszorítás szándékára.
A testület elengedhetetlennek tartja, hogy a civil szakmai szervezeteket bevonják a szolgáltatások ellenőrzésébe, ami csökkentené a helyi „lojalitás” érvényesülését, és jót tenne a szakmai színvonalnak is. Az ellenőrzés javításához változtatni kell azon is, hogy jelenleg az ÁNTSZ és a szakfelügyelők nem rendelkeznek kompetenciákkal: a fenntartók döntik el, hogy figyelembe veszik-e véleményüket.

A tárcák közötti együttműködés fontosságára példa, hogy a testmozgás növelése érdekében a közlekedési minisztériummal dolgozni kell a bicikliutak mennyiségének növelésén, vagy a rehabilitáció európai igényeknek megfelelő átalakítása érdekében a szociális ügyekért felelős minisztériummal kell együttdolgozni, amelynek hatáskörébe a rehabilitáció – beleértve az orvosi rehabilitációt is – a közelmúltban átkerült, de annak orvosi része az egészségügyi tárcánál maradt. Ez utóbbi terület fejlesztésére 7 milliárd forintnyi EU-támogatás hívható le. A rehabilitációt azért tartja Gara Imre központi kérdésnek, mert az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a munkaképes korú rokkantak aránya, és itt a legalacsonyabb a rokkantosítottak átlagéletkora. Ennek tükrében a cselekvési szándék pontosabb megfogalmazására van szükség. A szektorok közötti együttműködésre bemutatott egy angliai példát: az egészségügyi tárca irányításával a Tesco áruházakban árult élelmiszerekre piros, illetve zöld jelzést helyeztek, ami mutatja az illető táplálék egészségtelen vagy egészséges voltát.

A NET kifogásolja a miniszteri előterjesztés orvoscentrikusságát a szakdolgozók kárára, ugyanakkor bizonyos orvosi irányok hiányát, így az iskolaegészségügy és a foglalkozásegészségügy fontosságának felismerését, holott az utóbbi például 3 millió embert ér el, fejlesztése mégsem szerepel a tervben.
Állásfoglalásában a NET üdvözli, hogy a népegészségügyi prevenció újjászületett, ugyanakkor úgy véli, hogy a kiemelt Nemzeti Szakmai Programok között a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzése és Gyógyítása a valóságos viszonyoktól (mortalitás, morbiditás, invaliditás; a cardiovascularis mortalitásban az EU-országok közül csak Bulgária előzi meg hazánkat) eltérően nem kap súlyának megfelelő teret.
Bár a miniszteri előterjesztés hangsúlyozza a versenyszellemet, Gara Imre kiemeli, hogy amíg létezik a teljesítményvolumen-korlát (TVK), ez koncepcionális hiba, és egyébként is az előterjesztés által átfogott időtartam (2008-2010) két éve alatt legfeljebb a járóbetegellátásban jöhet létre verseny. A progresszív betegellátás jegyében a súlyponti kórházakba küldött betegek kezelését is veszélyezteti a TVK, arról nem is beszélve, hogy a súlypontiság puszta deklarálásától még nem lesz minőségileg jobb az ellátás – teszi hozzá az alelnök.
Az egészségügyi uniós pályázati rendszer hibái is szóba kerülnek a NET állásfoglalásában: nem elég transzparens a rendszer, a kis települések, kórházak nem tudnak pályázni, mert nem tudnak önrészt fizetni, illetve nem tudják kifizetni az utófinanszírozással csak később megtérítendő költségeket. Pozitívumként emeli ki Gara Imre, hogy Bajnai Gordonnal sikerült megállapodniuk, idén július óta a pályázás folyamatában részt vesz a NET képviselője is, és a pályázat benyújtása előtti projekt-előkészítést csak konszenzussal lehet elvégezni.
Összefoglalásul a NET alelnöke megjegyezte, hogy a kisebb, ügyfélbarát lépések stratégiájára épülő miniszteri feladatterv a programalkotó azon szándékát jelzi, hogy az egészségügy gyógyítását a műtéti szak helyett a kilábalási szakaszba terelje. Ebbe a munkába fontos a nyilvánosság és a média intenzívebb bevonása, hogy a lakosság lássa, milyen komoly munka folyik, sőt részt is vehessen benne. Székely Tamás miniszter Gara Imre elmondása szerint ígéretet is tett a civil partneri kormányzásra.

Mi a NET?

A Nemzeti Egészségügyi Tanács tíz éve működik, az 1997-es egészségügyi törvény abból a célból hozta létre, hogy kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó munkájával segítse a kormányzati egészségpolitika kialakítását, a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő tevékenységet végezzen, valamint működjön közre a népegészségügyi program kialakításában és végrehajtásában, az ennek megfelelő társadalompolitika létrehozásában.
Gara Imre, a NET szervezési alelnöke szerint a demokratikus intézményrendszer kialakulásának fontos lépése volt a NET létrehozása, amelynek tagjai a szakmai kamarák, az egészségügyben dolgozók érdekképviseletei, az egészségügyi szolgáltatók országos szövetségei, az egészségügyi oktatási intézmények, tudományos társaságok, az önkormányzatok és minisztériumok mellett a betegszervezetek képviselői is. A testület másik alelnöke a civileket összefogó Koltai Tünde a Lisztérzékenyek Érdekképviseleteinek Országos Egyesülete képviselője.
A Medical Tribune Online kérdésére Gara Imre elmondja, a NET első feladata érvényt szerezni törvényi lehetőségeinek, hiszen például a népegészségügyi tervet sem lehetne beterjeszteni a parlamentnek a NET állásfoglalása nélkül, 2003-ban mégis ez történt. Ennek oka lehetett, hogy a szakmai munka helyett a szervezet működését eleinte a politikai harcok jellemezték, első ügyrendje is csak 2003-ban készült el. A 2007. májusi tisztújítás azonban már demokratikus körülmények között zajlott, az új ügyrend pedig lehetővé teszi, hogy a testület kiharcolja a törvény érvényesülését. A NET állásfoglalásaiban mára a politikai témák marginalizálódtak – teszi hozzá az alelnök.

Kazai Anita