Akciótervet írt a ReSzaSz

Mint közleményükben írják, fontos előrelépésnek tartják, hogy a Parlament Népjóléti Bizottsága tárgyalta a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kérdéseket. Kórházi fertőzés mindenhol van és mindig is lesz, de Semmelweis hazájában mindent meg kell tennünk azért, hogy csökkentsük a kórházi fertőzések kockázatát.

A kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében a ReSzaSz a következő öt pont megvalósítását javasolja és egyben felajánlja segítségét a kormányzatnak ezen cselekvési terv kivitelezésében:

 1.     Az aktuális egészségügyi kormányzat – a parlamenti pártok támogatásával – tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy 2017. július 1-re, Semmelweis-napra minden betegellátási ponton (kórterem, ambulancia, rendelő, vizsgálóhelyiségek, stb.) legyen elérhető alkoholos kézfertőtlenítő gél, mint a betegellátás minimumfeltétele. Ehhez rendeljenek külön forrásokat! Az intézményeknek ne a jelenlegi – meglehetősen szűkös – gyógyszerkeretből kelljen kigazdálkodniuk ennek költségeit.

2.    Az orvosképzésben kerüljön nagyobb hangsúly a kórházi fertőzések és azok megelőzésének oktatására. Minden, a közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó számára a kötelező évenkénti továbbképzés a kórházi fertőzések és a kézhigiéné tárgykörében szigorú ellenőrzés alá kerüljön, e továbbképzések tényleges teljesítése nélkül ne folytathassák munkájukat. Országosan és rendszeresen mérjék a kézhigiéné 5 momentumának alkalmazását a napi gyakorlatban, és ennek eredményeiről adjanak visszajelzést a kórházaknak, osztályoknak, dolgozóknak. 

3.     A nemzetközi gyakorlatok –  például az angliai evidenciák és gyakorlatok –  alapján vagy azokhoz hasonlóan az egészségügyi kormányzat  indítson cselekvő szakmai programot annak érdekében, hogy az elkövetkező 4 évben felére csökkenjen az MRSA (évek óta a legmagasabb incidenciát mutató MRK fertőzés hazánkban)  és a Clostridium difficile okozta kórházi fertőzések előfordulási gyakorisága Magyarországon. A program előrehaladásáról és ezzel az egyik legfontosabb betegbiztonsági tényező monitorozásáról rendszeresen számoljanak be az Országgyűlésnek és a lakosságnak. A szakmai program részeként mielőbb vezessék be a kötelező szűrővizsgálatot az MRSA kolonizáció vagy fertőzés szempontjából magas kockázatú betegeknél, illetve mindazoknál, akik MRSA szempontjából magas kockázatú osztályokra kerülnek felvételre.     

4.    Az egészségügyi kormányzat az NNSR-t továbbfejlesztve hozzon létre egy olyan megbízható szakmai regisztert, validált adatbázist, amelyet a kórházak és betegellátási egységek valós időben is megismerhetnek, saját adataikat monitorozhatják, ellenőrizhetik és más kórházakéval, részlegekével megfelelő szakmai szempontok alapján összehasonlíthatják, akár havonkénti felbontásban. Pozitív ösztönzőkkel vagy akár szankciókkal segítsék elő a minél nagyobb arányú jelentési kötelezettség elérését e szakmai regiszterbe.

5.     A fenti adatok  alapján az Országos Epidemiológiai Intézet legalább fél évenként hitelesen és közérthetően tájékoztassa a szakmai szerveket, az Országgyűlést és a lakosságot a kórházi fertőzések eredményeiről, a hazai trendekről, az elvégzett szakmai munkáról és a jövőbeni teendőkről, tervekről.

A nosocomiális infekciók, ezen belül a Clostridium difficile okozta fertőzések aggasztó emelkedésére  2013 tavaszán egy szakmai folyóiratban, az Epinfóban hívta fel a figyelmet az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának akkori vezetője, aki arra figyelmeztetett: az emelkedő számok súlyos járványügyi veszélyhelyzetre utalnak, és a biztonságos betegellátás érdekében összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.

Egy évvel később Paller Judit, akkori országos tisztifőorvos is úgy nyilatkozott, hogy a multirezisztens kórokozók (MRK-k) népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon.

Az OEK honlapján a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2015.  és korábbi éveinek eredményeit elemezve a következőket állapíthatjuk meg:

Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell az MRK-k által kiváltott, valamint a Clostridium difficile okozta nosocomiális infekciókat, a kórházi véráramfertőzéseket (VÁF) és a járványokat.

A 2015-ös jelentést áttanulmányozva megállapítható, hogy kevesebb bejelentett esetszám mellett is két modulban  (MRK,VÁF)  növekedtek a fertőzési arányok, azaz e két fertőzési csoport előfordulási gyakorisága,  incidenciája és incidencia sűrűsége 2015-ben is növekedési tendenciát  mutatott a korábbi évekhez hasonlóan. (MRK: 22.8/100.000 ápolási nap 2014-ben, 24.8/100.000 nap 2015-ben. VÁF: 21.6/ 100.000 ápolási nap 2014-ben, 23.3/100.000 ápolási nap 2015-ben.)

A bejelentett esetszámok csökkenése nem feltétlenül vezethető vissza arra, hogy szigorodott a bejelentési fegyelem, mint inkább arra enged következtetni, hogy a surveillance-ok, amelyek mikrobiológiai alapúak, esetleg nem megfelelően működnek. Azaz a fertőzéseket – például a mikrobiológiai vizsgálatok hiányában – nem igazolják, vagy ha igazolják is, de nem jelentik megfelelően az intézmények.

A Clostridium difficile okozta egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulási gyakorisága, incidencia sűrűsége - sok év óta először - csökkenést mutat a 2015. évben a 2014-es évhez viszonyítva (37.5/100.000 ápolási nap 2014-ben, 32.8/100.000 ápolási nap 2015-ben), de ez a súlyos fertőzés – amely közvetve vagy közvetlenül nagy százalékban halálhoz is vezethet – még így is az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések legnagyobb hányadát teszi ki Magyarországon.

A regisztrált csökkenés akár átmeneti is lehet, mivel átfogó intézkedések eddig nem születtek.