hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Auguszta meghökkentően jó eredményeket produkált

A Debreceni Egyetem népegészségügyi kara nemrég arról számolt be, hogy az elmúlt években lényegesen javultak az észak-alföldi és észak-magyarországi régió halálozási  mutatói, ami egy tizenkétmilliárdos fejlesztésnek, az úgynevezett Auguszta programnak is köszönhető – idézi fel az MTI.

A fertőzőbetegségek visszaszorítása után a szív- és érrendszeri, a daganatos és az emésztőszervi betegségek leküzdése vált a népegészségügy prioritásává. A Debreceni Egyetemen meghirdetett Auguszta programban is a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, az akut szívizominfarktus, a szélütés és az emlőrák okozta korai halálozás ellen vették fel a harcot.

A program célja az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban mért magas halálozási mutatók javítása volt. Megteremtették a megelőzés és a gyógyítás jobb körülményeit: tizenkétmilliárd forintért új épületeket emeltek, a régieket felújították, a legkorszerűbb műszereket és gyógyító eljárásokat telepítették falaik közé.
    
A beruházás átadása óta a népegészségügyi kar évről évre elemzi a halálozási viszonyokat, amelyek mára jóval kedvezőbb képet mutatnak. 2001-től 2010-ig az észak-alföldi régióban az akut szívinfarktusban elhunyt nők száma 59 százalékkal csökkent. Ugyanez a javulás a férfiak esetében 39 százalékos. Szélütésben 45 százalékkal kevesebb nő és 33 százalékkal kevesebb férfi halt meg 2010-ben, mint 2001-ben. Hasonló javulás figyelhető meg a másik célponti régióban, az észak-magyarországiban is. Ha nem is ekkora, de hasonló a csökkenés a program céljai között felemlített egyéb betegségcsoportokban is.

A népegészségügyi karon végzett vizsgálatok a lakosság egészségi állapotában megfigyelhető egyenlőtlenségekre is kiterjednek.

- Hazánk észak-keleti részén élők egészségi mutatói sokkal rosszabbak, mint a gazdaságilag jobb körülmények között élő dunántúliaké vagy fővárosiakéi - magyarázza Ádány Róza, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának dékánja. - De még nagyobb különbség mutatkozik a sokszorosan hátrányos helyzetű, jellemzően cigányok lakta területek lakosságának mutatói és a magyar átlag között. A két régióban élő cigányság egészségügyi állapota katasztrofális, aminek hátterében egészségmagatartási tényezők állnak. Hetven százalékuk dohányzik, orvos ritkán látja őket, szűrővizsgálatokon nagy többségük nem vesz részt. Mindez alacsony iskolázottságukból és rossz anyagi helyzetükből, a körükben igen magas arányú munkanélküliségből fakad.    
    
A debreceniek munkájának legújabb eredménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemrég együttműködési központjának nevezte ki a népegészségügyi kar megelőző orvostani intézetét a társadalmi sebezhetőség és egészség területén.

- A WHO 2020-ig szóló programjának fontos eleme a romák és más hátrányos csoportok egészségének javítása – mondja a dékán. - Mint együttműködési központ kutatásokat végzünk a cigányok egészségállapotának és az azt meghatározó tényezőknek a méltányos és összehasonlító jellemzése érdekében, gyűjtjük az e csoportokkal kapcsolatos tudományos evidenciákat és hatékony gyakorlatokat, foglalkozunk elemzésükkel és terjesztésükkel. Az EU-tagállamok döntéshozóinak szakmai rendezvényeket, képzéseket szervezünk. Az első ilyet ősszel Debrecenben szervezzük, ahol 13 ország vezető egészségpolitikusai gyűlnek össze.

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink