Az egészségügyiek nehezebben mozdulnak
Könnyen arra ébredhetünk, hogy a legtehetségesebb honfitársainkat elviszi az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada – figyelmeztet egy friss kutatásra hivatkozva a VG.hu.
A világon minden három álláskereső közül kettő hajlandó lenne külföldre költözni egy állás kedvéért, ez a meglepően magas arány sokat elárul a munkaerőpiac átalakulásáról – derül ki egy friss kutatásból, amelyet a The Boston Consulting Group (BCG) és a The Network végzett.
Különösen magas a külföldi munkavállalásra nyitottak aránya a fejlődő gazdaságú országokban, valamint azokban, ahol politikai bizonytalanság tapasztalható és néhány olyan országban is, amelyekre ez nem jellemző. Például Svájcban a megkérdezettek több mint 75 százaléka, Ausztráliában több mint 80 százaléka és Hollandiában több mint 90 százaléka azt mondta, fontolóra venné, elköltözzön-e más országba dolgozni – olvasható a 200 ezer válaszadóval készült, mobilitásról és munkavállalási preferenciákról szóló „Decoding Global Talent” című kutatásban.
A felmérés egyik legjelentősebb megállapítása arra vonatkozik, mitől érzik általában motiváltnak magukat az emberek a munkahelyükön. Noha a pénz továbbra is számít, a kutatás erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az egyéb juttatások már fontosabbak, mint a szigorúan anyagi szempontok. A munkahelyi elismerést valamennyi megkérdezett az első helyen említette a fontossági sorrendben
Míg a fejlettebb országokban a külföldi munkavállalás mögötti hajtóerő a világkép tágítása, tapasztalatszerzés, vagy a szakmai tudás elmélyítése, addig itthon a jobb megélhetés ígérete nagyon erős szempont a külföldi munkavállalásról hozott döntésben.
A foglalkozás, a szakma nagyon erősen befolyásolja a mobilitást. A mérnöki és műszaki pályán dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fontolóra egy külföldi állást. A legkevésbé azok mutatnak költözési hajlandóságot, akik az erősebben szabályozott területeken dolgoznak, pl. szociális munkások, vagy az egészségügyben dolgozók – olvasható a vg.hu-n.
