hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Az élelmiszeripar cáfolja a népegészségügyi termékadó eredményességét

Azonnali szakmai egyeztetéseket javasolnak a népegészségügyi termékadó kivezetéséről

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a hazai lakosság egészségi állapotáért egyedül az élelmiszergyártókat teszi felelőssé. 

Az OÉTI állításával ellentétben a népegészségügyi termékadó (NETA) hatására a lakosság só és cukor fogyasztása érdemben nem változott, az érintett ágazatok vesztesége viszont a nyolcszorosára emelkedett. Egy dán példa bizonyítja, hogy a lakosság egészségi állapotán nem az élelmiszerek adóztatásával, hanem kizárólag jól átgondolt népegészségügyi programokkal lehet segíteni.

Sajnos sem a közvélemény, sem az ÉFOSZ nem ismerhette meg részleteiben az OÉTI április 10-i közleményében hivatkozott kutatást, de a publikált összefoglaló alapján feltételezhető, hogy rendkívül kisszámú mintából és számos alaptényező figyelmen kívül hagyásával, tévesen vonták le következtetéseiket a különadó hatásaira vonatkozóan.

Az élelmiszereket sújtó különadó hatására a költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adó-bevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, uniós támogatás került visszamondásra, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja.

Ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban – a cukor- és a zsíradó eltörlése után – a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul.

Egyes termékek fogyasztásának visszaesése önmagában nem bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségesebben étkeznek, valamint, hogy a cukor és só fogyasztásuk csökkent volna. Kiskereskedelmi forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság só és cukor fogyasztása érdemben nem változott a NETA hatására.

A gazdasági szempontokat vizsgálva az OÉTI legmeglepőbb kijelentése az – áll a szervezet közleményében, hogy az érintett vállalkozások jövedelmi helyzete a NETA hatására nem változott, sőt javult. Ez az állítás egyértelműen nem felel meg a valóságnak. A NAV adatai alapján, az érintett ágazatok mérleg szerinti  a már 2010-ben is meglévő veszteség 2011-re a nyolcszorosára növekedett!

Az OÉTI részéről egyértelmű felelőtlenség a fogyasztók számára a NETA bevezetésével azt sugallni, hogy az érintett termékkörök fogyasztásának csökkentése önmagában elegendő az egészségi állapotuk javulásához – vélik, anélkül, hogy a hazai lakosság egészségi állapotának és elhízottságának összetett, valós okait érdemben feltárná és komplex, hosszú-távú felvilágosító programokkal kezelné. Az ÉFOSZ, mint a magyar élelmiszeripart képviselő szakmai szervezet, ezúton is felajánlja konstruktív együttműködési szándékát a Kormányzat felé egy komplex, hosszú-távú népegészségügyi program, az élelmiszerek fogyasztására vonatkozó részének kidolgozásában való részvételre.

Ezen program kidolgozása és a NETA azonnali kivezetése tárgyában az ÉFOSZ azonnali szakmai egyeztetéseket kezdeményez a kormányzatnál.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés

Könyveink