Döntött a kormány az egészségügyi bérekről: lesz, akinek jó lesz

A több műszakban, vagy készenléti rendszerben dolgozók jól járnak, de az ápolók és szakasszisztensek többsége kimarad a fizetésemelésből – derült ki Zombor Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol az ágazatot érintő kormányzati döntésekről számolt be a szakpolitikus. Elmondta, az E-Alap céltartalékából 5,33 milliárd forintot szánnak arra, hogy a 2012-13-ban kapott béremelés összegét, amelyet eddig fizetésük kiegészítéseként kaptak az ápolók és az orvosok, beépítsék az alapbérbe.

A kormány szerdai döntésének értelmében a mozgóbéreket és pótlékokat már az új alapbér alapján számolják el a dolgozóknak. Az ápolói fizetések így 10-15 ezer, míg az orvosi bérek 20-25 ezer forinttal emelkednek havonta. Az ehhez szükséges pénzt jövőre is biztosítják a költségvetésből, 2016-ban 13 milliárd forintot szánnak rá. A túlóra munka- és kifizetési szabályairól folyamatosan egyeztetnek az ágazati szereplőkkel, mint azt az államtitkár jelezte, a sajtótájékoztatóval egy időben is erről tárgyaltak az érintettekkel. Lapunk információi szerint a mai egyeztetésre azokat a szervezeteket hívták meg, amelyek egy korábbi tárgyaláson felvetett kérdésekre reflexiókat küldtek az államtitkárságnak. Így mindössze két reprezentatív szakszervezet és a két ágazati kamara képviselői ültek a tárgyalóasztalnál, ahol egyelőre konkrétumokban nem egyeztek meg. (Mint korábban beszámoltunk róla, az érdekképvisletek egy csoportja ez idő alatt is demonstrált a Nemzetgazdasági Minisztérium bejáratával szemben.)

Az alapbéresítés 43 ezer szakdolgozót és 18 ezer orvost érint, ami azt jelenti, hogy a közalkalmazotti státuszú szakdolgozói kar 57 százalékának emelkedik a fizetése, miközben a teljes közalkalmazotti státuszú orvoskar illetményemeléssel számolhat. A MedicalOnline kérdésére válaszolva az államtitkár kifejtette, hogy a kiegészítés nemcsak azoknál jelent változást, akik több műszakban dolgoznak, hanem érinti például a készenléti rendszerben dolgozókat is. Akik nem ilyen beosztásban vannak, azoknál a nyugdíjalapot növelheti az alapbéresítés. Többszöri kérdésre sem sikerült azonban megtudnunk, számíthatnak-e béremelésre azok, akiket a mostani döntés nem érint, így például a fennmaradó 67 ezer szakdolgozó és 12 ezer orvos, akiket az alap-, vagy járóbeteg-szakellátásban foglalkoztatnak – utóbbiakat jellemzően közreműködői, vagy más szerződéssel. Az alapellátásban mintegy 18 ezer szakdolgozót nem érint az alapbéresítés, egy részük leghamarabb jövőre számíthat fizetésemelésre, amikor havonta 130 ezer forinttal emelik a praxisok finanszírozását, hogy a munkáltatók többet fizethessenek a háziorvosi, házi fogorvosi szolgálatoknál körzeti ápolói feladatokat ellátóknak. Egy korábbi, a körzeti szakápolók körében végzett felmérésből egyébként az derült ki, hogy a praxisoknak 2012-ben és 2013-ban jutatott többletfinanszírozásból nem minden ápoló kapott béremelést, még azt követően sem, hogy az összegek pántlikázva jutottak el a munkáltatókhoz. Nem érinti az alapbéresítés a járóbeteg-szakellátásban dolgozó 20 ezer szakasszisztens túlnyomó többségét és egészségügyi intézményekben műszaki-gazdasági területen foglalkoztatott 25 ezer műszaki-gazdasági szakembert sem, akik utoljára 2007-ben kaptak fizetésemelést, és rendre kimaradtak az ágazatinak mondott bérrendezésből; pedig nélkülük a betegellátás sem működhetne.

A pályakezdő fiatal orvosok jól járnak

Nem kereshet kevesebbet nettó 270 ezer forintnál az a fiatal szakorvos, aki 2015. szeptember 1-jét követően tesz szakvizsgát, amennyiben teljes munkaidőben, közfinanszírozott intézményben dolgozik – számolt be Zombor Gábor a szakorvos- és egészségügyi szakképzési rendeletcsomag elfogadásáról. Ezzel új fázisába lép a rezidensek ösztöndíjrendszere, amelyre idén 1160 főt meghaladó keretszámot biztosítottak. A havi bruttó 151 ezer forintos bérkiegészítés öt évig jár a pályakezdőknek, ezzel nagyjából ugyanannyi lesz a fizetésük, mint a több éve szakorvosként dolgozó kollégáiknak. A központosított képzési és munkáltatási rendszerrel kivédhető lesz, hogy a kórházak anyagi szempontok szerint határozzák meg a rezidensstátuszokat. A szakorvosjelöltek munkáltatója a jövőben nem a kórház, hanem az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz, ezzel 3,5-4 milliárd forint marad az intézményeknél, amelyet akár más orvosok jövedelempótlására is fordíthatnak – jegyezte meg az államtitkár. Az összeg egyébként csak akkor maradhat a szolgáltatóknál, ha arra központi jóváhagyást kapnak, mert jelenleg nem önálló bérkeretből gazdálkodnak.

Míg 2015-ben 1,73 milliárd forint többletforrást biztosítottak a rezidensképzés támogatására és az ösztöndíjprogramok folytatására, a szakorvosok képzésére 2016-ban 6,812 milliárd forinttal jut majd több. Magasabb díjazásra számíthatnak a tutorok is, akik a jelenlegi 30 ezer forinttal szemben jövőre már havonta 20 ezer forinttal többet kaphatnak rezidensenként.

Úgy tűnik egyébként, hogy lekerült a napirendről az egészségügyben dolgozók életpályamodelljének kidolgozása, az államtitkárság most a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben gondolkodik. Pedig Zombor Gábor egy márciusi rendezvényen még arról beszélt, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől a szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók életpályamodelljének azonnali kidolgozására. Akkor a szakpolitikus azt ígérte, néhány hónapon belül leteszik azt a döntéshozók asztalára. Az ágazati életpályamodell kidolgozását egyébként már tavaly is az idei év második felére ígérte az államtitkárság. Később annak megvalósítását csak 2018-ra tervezték, majd arról beszéltek, hogy már jövőre bevezethetik.