Egészségturizmus: jövőre már árulják a magyar kórházak „termékeit”

Minderről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medical Tribune-t és a Turizmus Trendet kiadó Professional Publishing Hungary Illúziók és lehetőségek az egészségturizmusban című csütörtöki konferenciáján. Az egészségügyi ágazatvezető hasonló kérdésekről még sosem beszélt nyilvánosan, aminek elsősorban az az oka, hogy kormányzati szinten az egészségipart érintő kérdések a nemzetgazdasági tárca hatáskörébe tartoznak. Ettől függetlenül intenzív háttérmunka zajlik, ami új távlatokat nyithat az egészségturizmusban is – hangoztatta Szócska Miklós, egyebek között azt is hangsúlyozva, hogy a kérdésben számos tárgyalást folytatott már, különféle megállapodásokat igyekszik kötni, mégpedig oly módon, hogy lehetőleg mindent támogassanak, ami növelheti a hazai nemzeti összterméket, a GDP-t.

Az államtitkár szerint mindarra, amit Magyarország az egészségügyben csinál, nagy szükség van másutt. A törökök rendre azt kérdezik, miként értük el gyógyturisztikai vezető szerepünket, azt tudniillik, hogy jegyeznek bennünket a nemzetközi egészségturisztikai célpontok között, mint azonban arra a például Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet: nálunk még nem jellemző az egészségturizmusban az akkreditáció, ami elengedhetetlen feltétel például az amerikai egészségvendégek érkezéséhez.

Szócska szerint ma is vannak már piacképes termékeink, ilyen például egy-egy rehabilitációs intézmény, azt azonban figyelembe kell venni, hogy az egészségbiztosító közkiadásait nem lehet egészségturisztikai célok érdekében felhasználni. Mint emlékeztetett, az október 25-én jogrendünkbe ültetett, a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós irányelv sem hozhat ebben áttörést. Ez ugyanis másról, elsősorban az esélyegyenlőség megteremtéséről szól és az országok közötti elszámolásokat igyekszik rendezni, mint erre az előző uniós egészségügyi biztos is figyelmeztetett.

Az államtitkár szerint az egészségiparban Magyarország oktatási, technológiai és K+F+Innovációs Központ lehet hosszú távon. Gondolkodnak a kontrollált, fejlesztési célú befektetői tőke bevonásának lehetőségein. Mint mondta, a hazai egészségügy minőségének és a benne dolgozók bérének fejlesztése is elsősorban azt a célt szolgálja, hogy betegbiztonság-központú ellátóhelyek működjenek, ez ugyanis Európa-szerte fő kérdés. A kórházak elsősorban meglévő többletkapacitásaikat értékesíthetik majd, valamint egészségturisztikai és külföldi oktatási-szakképzési célú helyek lehetnek; mindez később az alapkapacitásokat és így a hazaiaknak nyújtott ellátásokat is erősítheti.

Szócska szerint a kétoldalú tárgyalásokon a magyar kkv-at is népszerűsítik. Ajánlják a környező országoknak, hogy vegyék át a nálunk alkalmazott egészségügyi elszámolási rendszereket, de mivel a Közép-Keleten vagy Közép-Dél-Kelet-Ázsiában „csaknem mindenre vevők”, az sem elképzelhetetlen, hogy egy-egy kórházi osztály működtetését vegyék át a hazai kórházak. Van, ahol forgó rendszerben biztosítanának státuszokat a magyar egészségügyieknek, de szóba került már magyar kórházépítés is. Illúzióink ne legyenek – fogalmazott az államtitkár –, mindez sok munkát jelent, de amink van, az őket nagyon érdekli – mondta a konferencián. A lehetőségek felmérése mindenesetre megkezdődik: megkeresik a magyar kórházakat, feltárják, hogy milyen az egészségturizmusban eladható szolgáltatásaik vannak, s 2014-ben központilag meg is kezdik ezek értékesítését – közölte Szócska Miklós, aki szerint a hazai szívtranszplantáció akár azt is jelentheti majd a környező országok rászorulói számára, mint a hazai polgároknak ma a Bécsben elvégzett tüdőátültetés. Ami biztos: eddig nemigen használtuk ki a magyar adatbáziskincsben rejlő lehetőségeket, amelyek egyik további lépése lehet, hogy a polgárok genetikai szintű egészségadatait populáció szintű ellátási adatokkal vethetik majd össze, amivel Magyarország olyan kutatási célponttá válhat öt éven belül, hogy nélküle nem lehet majd például terápiás célú gyógyszerkutatásokat folytatni. Mindehhez persze meg kell valósulniuk az egészségügyben tervezett központi uniós fejlesztéseknek.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár úgy vélekedett: masszívan fejleszteni szükséges a magyar egészségügyben a szolgáltatási kultúrát, ami igaz az egészségturizmusra is. Sok helyütt még az egykori „gmk-kra” emlékeztető módon működnek, a már meglévő szolgáltatások értékesítésének megkezdéséből azonban kinőhet egyfajta akkreditáció. S hogy lesznek-e, akik orvosként, ápolóként a hazai egészségturizmusban tevékenykednek? Szócska szerint nehéz a kérdésről illúziómentesen beszélni, de ha több bevételre számíthat a terület, akkor valószínűleg nő a rendszer humánerőforrás-megtartó képessége is.

Márpedig források továbbra is lesznek az egészségturizmusra. Mint dr. Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára jelezte: jelenleg is társadalmi egyeztetésen van a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció, amelyhez a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen november 25-ig várják a véleményeket, javaslatokat. Az ország 2014 és 2024 közötti időszakra szóló terveiben nagy szerep juthat az egészségturizmusnak is, amely egyelőre „félkész terméknek” számít a piacon. A „hiányzó téglák beépítésére” a következő uniós költségvetésből mintegy 250 milliárd vissza nem térítendő támogatáshoz juthat az ország.

(Részletes beszámolónkat a Medical Tribune és a Turizmus Trend című lapjainkban olvashatják.)