Előre törnek az egészségügyi mobil alkalmazások
Mobilon érkező online orvosi konzultáció, drót nélkül elérhető kórtörténet és vizit-emlékeztető? Ez lenne a (közel)jövő? Az egészségügy számára fejlesztett mobil alkalmazások egyre nagyobb számban elérhetőek, de a gyors fejlődésnek számos gátja van, figyelmeztet a PwC nemzetközi kutatása.
Az mHealth-nek nevezett szolgáltatások előretörése a PwC kutatása szerint azokban az országokban várható, ahol az egészségügyi ellátás kevésbé fejlett. A mobil alkalmazások nem gyógyszerek, nem a gyógyulásban, hanem az ellátás módjában hozhatnak változást. Magyarországon azért lehet potenciál az ezekben a szolgáltatásokban, mert az egészségügy jelenlegi helyzetén viszonylag kis ráfordítással tudnának javítani.
A várakozások máris óriásiak az egészségügyi mobil applikációk iránt, a PwC nemzetközi felmérésében résztvevők több mint fele (52%) fejezte ki meggyőződését, hogy az új alkalmazások kényelmesebbé, költségkímélőbbé és színvonalasabbá teszik a következő három év során az egészségügyi ellátást. Az orvosok és a finanszírozói kör hatoda vélte úgy, hogy az eszközök széleskörű térnyerése elkerülhetetlennek látszik a közeljövőben. A szakértők szerint bizonyos, hogy az mHealth szolgáltatások, így például a konzíliumok, távmegfigyelő monitorok, online konzultációk, drót nélkül elérhető kórtörténet adatbázisok, vizit-emlékeztetők, az ellátás igen fontos részét képezik majd, abban viszont már kételyeiknek adtak hangot, hogy a változások mennyire gyorsan mehetnek végbe az egészségügyben.
„A mobil alkalmazások az egészségügyi rendszerre való hatásának mértékét nagyban befolyásolja majd, hogy a finanszírozók hogyan állnak hozzá az mHealth technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához. Magyarországon azért lehet potenciál ezekben a szolgáltatásokban, mert az egészségügy jelenlegi helyzetén viszonylag kis ráfordítással tudnának javítani.
Azokban az országokban, ahol egyébként is magas az ellátás színvonala, tudatosak a betegek, nem számít akkora forradalomnak az ilyen típusú szolgáltatások bevezetése – véli Barsi Éva, a PwC Magyarország cégtársa.
Az orvosok bizonytalanok
Az új technológia önmagában ugyanis sokszor nem elégséges; a PwC tanulmánya szerint az egészségügyben erős az ellenállás a technológiai változások iránt, az adaptáció kifejezetten lassú ezen a területen. A PwC felmérése szerint az orvosok mindössze negyede (27%) bátorította a betegeket mHealth típusú alkalmazások használatára, míg több mint tizedük (13%) kifejezetten és aktívan ellenezte ezt. Az orvosok közel fele (42%) érzi aggasztónak a felmérés szerint, hogy ezek az eszközök növelik a betegek függetlenségét.
Érdekes, hogy a generációs különbségek ezúttal másképp hatnak: a technológiától általában kevésbé idegenkedő fiatal korosztály jobban aggódik a betegek nagyobb önállósága miatt, mint az idősebb, régebb óta praktizáló orvosok.
A betegek több kényelmet, egyúttal nagyobb önállóságot szeretnének az egészségügyi ellátásban. Az orvosok örömmel fogadják, hogy magasabb szintű ellátást képesek biztosítani párhuzamosan azzal, hogy számos adminisztrációs tehertől megszabadulnak, de azt már kevésbé üdvözlik, hogy kisebb a befolyásuk és a tekintélyük a betegek felett a közéjük és a beteg közé ékelődő mobil alkalmazások miatt.
A PwC kutatása arra is rámutat, hogy a finanszírozók (akár állami, akár magántőkéről van szó) inkább a betegek szempontjait hajlamosak magukévá tenni az mHealth ügyében. Ők ugyanis inkább érdekeltek a minél költséghatékonyabb, megelőző jellegű ellátási szolgáltatásban, semmint a jóval költségesebb gyógyszeres kezelésben, és méregdrága egészségügyi berendezések bevonásában.
Globális lehetőségek
A PwC kutatásának egyik figyelemre méltó következtetése, hogy a technológiai fejlettségben meglévő drámai különbségek ellenére az mHealth típusú szolgáltatások fejlődésének esélyei jóval nagyobbak a fejlődő országokban, mint a legfejlettebb társadalmakban. A betegek, az orvosok és a finanszírozók is nagyobb nyitottsággal fogadják az új applikációkat. A számottevően nagyobb befogadási hajlandóság oka lehet, hogy ezekben az országokban a jelenleg meglévő egészségügyi ellátórendszer annyira hiányos és elmaradott, hogy az egészségügy érintettjei – kevesebb alternatívával rendelkezve – örömmel vesznek minden viszonylag olcsón életbe léptethető újítást.
Jellemző adat, hogy magát az mHealth kifejezést a fejlődő országokból résztvevő betegek jóval nagyobb része (61%) ismerte, mint a fejlett országokból válaszolók (itt mindössze 37%-nak csengett ismerősen a kifejezés).
Finanszírozás és megtérülés
Az innovációs terület érdekei is sérülhetnek azáltal, hogy az mHelath alkalmazások a gyógyszerek és új berendezésekkel szemben jobban középpontba helyezik magukat a betegeket és a megelőzést. Az innováció amúgy is igen költséges és lassú folyamat az egészségügyben, az új technológia vívmányokat pedig csak nehézkesen tudják követni a személyes adatok védelmét és más biztonsági szempontokat érvényesítő jogi szabályozások, így ez ugyancsak korlátokat jelent az mHealth megoldások gyors elterjedésében. A technológiai akadályokat gyarapítja, hogy az egyes megoldások technikai együttműködése (interoperabilitása) sokszor nem megoldott, a megoldások nem egymással összehangolva, hanem szigetszerűen működnek, ami bonyolulttá, vagy épp egyenesen lehetetlenné teszi egy átfogó mHealth rendszer kialakítását.
A finanszírozás tekintetében kulcskérdés, hogy mind a betegek, mind a finanszírozók megoldásokat várnak a fejlesztőktől; magyarán nem az új eszközök kifejlesztése az irányadó, hanem a meglévő problémákra adott válaszok, olyan működő programok, amelyek valós folyamatbeli hiányosságokat iktatnak ki. A betegek árérzékenyek, csak a megfizethető, praktikus megoldásokért adnak ki szívesen pénzt, a finanszírozók pedig a betegekhez hasonlóan csak olyan fejlesztéseket támogatnak, ahol racionális megtérülés várható. Ebben a megközelítésben tehát a technológia csupán eszköz, de a célirányos megoldás-fejlesztés a fontosabb aspektus.
Az orvosok és a finanszírozók kétharmada (64%) úgy látja, hogy noha valószínűleg óriási potenciál van az mHealth megoldásokban, egyelőre nincsen meggyőző üzleti modell a tényleges megtérülésekre. Ameddig pedig ez a modell hiányzik, nem várható a fejlődés felgyorsulása – derül ki a PwC nemzetközi kutatásából.
A kutatásról
A kutatás elkészítéséhez a PwC szakértői az Economist Intelligence Unittal összefogva tíz országban két felmérést is végeztek. A résztvevő országok Brazília, Kína, Dánia, Németország, India, Dél-Afrika, Spanyolország, Törökország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok voltak. Az első felmérésben 1027 beteget kérdeztek meg az egészségügyi mobil alkalmazások használhatóságával kapcsolatban. A kör összetétele reprezentatívan képviselte a betegeket életkor, iskolázottság és általános egészségügyi állapot tekintetében. A második felmérésben 433 orvos, és a finanszírozói oldalt képviselő 345 vezető vett részt. Az orvosok mintegy fele-fele arányban képviselték az állami és az egészségügyi magánszektort. A csoport mintegy kétharmada (67%) nagyvárosi környezetben dolgozott, negyedük kisvárosban működő orvos, egytizedük pedig falusi környezetben látta el feladatát. A kutatás során továbbá húsz mélyinterjú is készült az egészségügyi szolgáltatók és finanszírozók kiemelt irányítóival, technológiai és telekommunikációs vállalatok vezetőivel, valamint a témában jártas tudósokkal, agytrösztök képviselőivel, és civil szervezetek szakértőivel.
Az mHealth fogalmáról
A tanulmányban olyan szolgáltatásokat jelöl az mHealth fogalma, amelyek dedikáltan egészségügyi ellátással, vagy egészséggel kapcsolatos információk átadásával foglalkoznak mobiltelefonokon, vagy más vezeték nélküli, mobil készülékeken keresztül. A mobil applikációk közé tartozhatnak például videó-konferenciák, konzíliumok, távmegfigyelő monitorok, online konzultációk, drótnélkül elérhető kórtörténet adatbázisok, mobil betegnyilvántartás, vizit-emlékeztetők, stb.
Az mHealth témakörébe számos érdekelt fél beletartozik. Érdekeltek benne a betegek és a betegjogi képviselők, az egészségügyi ellátórendszer munkatársai (orvosok, nővérek, stb.), az egészségügyi ellátást biztosító intézmények (kórházak, rendelők, magánklinikák, stb.), a finanszírozói oldal képviselői, gyógyszerészeti cégek, egészségügyi berendezéseket gyártó vállalkozások, technológiai- és szoftverfejlesztő vállalatok, telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek, szabályozó testületek, kormányzati szervek, stb.
mHelath szolgáltatások Magyarországon
Van olyan hazai egészségpénztár, amely saját iPhone alkalmazás fejlesztésével tette könnyebbé tagjai számára az információkérést és adatforgalmat. Magyar vonatkozású alkalmazás például a Laborlelet kisokos, amelynek segítségével a laikus páciens tájékozódhat bővebben a labortól kapott eredményeiről, vagy az Elsősegély elnevezésű „app”, amely interaktív tájékoztatóban nyújtja az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A MOHAnet egyik terméke, a Vario Medcare 4in1, amely négy felhasználóbarát szolgáltatást tartalmaz a személyfelügyelet és az orvosi szolgáltatások biztosítására.
