H1N1: Visszahúzódóban a járvány első hulláma

A Közép-magyarországi régióban csökken az újinfluenzások száma, Nyugat-Dunántúlon azonban még erősen tartja magát a vírus – hangzott el az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol kinevezése óta immár harmadik alkalommal hallgatták meg az egészségügyi minisztert. Miközben a halottak száma elérte a 25-öt, folyamatosan nő az átoltottság, mára elérte a 22-23 százalékot, mondta Székely Tamás, ami – a bizottsági elnök Kökény Mihály szerint – Svédország után Európában a második legjobb eredmény.

Az influenza ügy kezelése ismét éles hangú, személyeskedő vitába torkollott, akárcsak az elmúlt hetekben. Így ismét napirendre került, hogy az állami cégként működő, saját költségvetésből gazdálkodó Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek (EKI) vajon miért van szüksége az ampullánkénti 450 forintra, miközben a nagykereskedők az oltóanyag terítését mindössze 8 százalékos árrésért vállalnák. E vita során Kupper András (Fidesz) lényegében hazugnak nevezte a minisztert, aki – miközben pallérozottabban viszontminősítette a képviselőt – közölte: bíróságon keres a jelző miatt elégtételt.

Az Omninvest tulajdonosai mellett most már arra a szerződésre is kíváncsi az ellenzék, amelyet az antivirális szer készletezése során kötött a beszállítóval az EKI. A miniszter szerint ennek semmi akadálya. Mikola István közben arra figyelmeztette társait: mindenképp folytatni kell az oltási kampányt, mivel a biztos bekövetkező második járványhullám általában együtt jár a vírus antigén szerkezetének változásával.

Az egészségbiztosítási alap jelenlegi egyenlege szerint a hiány 140 milliárd a növekvő munkanélküliség okán kisebb befizetések, valamint az év közbeni járulékcsökkentés miatt. Az ismertetett adatok alapján jelentős túllépést - 4,2 milliárd - a gyógyászati segédeszközök támogatása okozott. A szakellátás zárolt része az eredeti 13,5 milliárdról 9 milliárd forinton áll meg, a kórházaknak novemberben átutalt 4,5 milliárd miatt. Ezzel kapcsolatban a képviselők a nagy állami cégek – BKV, MÁV – járulékfizetési fegyelmére voltak kíváncsiak, amivel kapcsolatban Székely elmondta: erről elsősorban az orvosoknál zajló jogviszony-ellenőrzések alapján rendelkeznek információkkal, amelyek azt mutatják, az állami cégek is fizetnek.

Többen – Mikola István (Fidesz), Csáky András (Független) – arra kért választ, hogy miért nem lehet felszabadítani a zárolt 9 milliárdot a kórházak, illetve az oltókampány révén jelentős többletmunkát végző háziorvosoknak. Mint kiderült, erre a 3,8 százalékos hiánycél tartása miatt nincs lehetőség.

Igen élesen vetődött fel az uniós pályázati pénzek hasznosításának kérdése, s az új beruházások működési biztonságának szavatolása. Fetser János (MSZP) például azt feszegette, hogy miért van szükség azokra az uniós pénzekből épülő kistérségi járóbeteg központokra, amelyek alig néhány kilométerre épülnek a nagyobb egészségügyi intézményektől. Csáky András (Független) lényegében szintén ezek szükségességét kérdőjelezte meg.

Értelemszerűen szó esett a kórházak jelenlegi pénzügyi helyzetéről, aminek kialakulásában Székely szerint szerepet játszottak az intézmények menedzserei is, akik nem mindig alkalmazkodnak a szükségletekhez. Mint mondta, lehetőség lenne szakmák, szakmacsoportok, ellátási formák közötti átcsoportosításra, s felemlegette azt is, hogy 4000 ágy kihasználtsága erősen megkérdőjelezhet.