Júliustól folytatódhat az egészségügyi béremelés?

Az elmúlt hónapokban bejárt utat értékelve számolt be az egészségügyért felelős államtitkár mindarról, ami a következő időszakban az ágazati szereplőkre vár. Kormányzati döntés született arról, hogy a jövőben a népegészségügyi szempontok prioritást élveznek az egészségügyben, így ebből az irányból akár 250-300 milliárd forint is érkezhet az ágazatba uniós forrásokból. Népegészségügyi feladatokat a kórházaknak is el kell majd látniuk a jövőben, az ellátórendszer különböző szintjeit – a háziorvosokat, a foglalkozás-egészségügyi ellátókat, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) – ezen a területen az egészségfejlesztési irodák (EFI) kötik majd össze, amelyek számát bővíteni fogják. Mindezt egy új finanszírozási kormányrendelet is alátámasztja majd.

Stratégiai szerepet kap az alapellátás, benne a háziorvosok, a védőnők és a prevenció, az ide delegált feladatokhoz a kormányzat pénzt is delegál; az idei tízmilliárd forinthoz hasonlóan újabb tízmilliárd forintot kapnak a praxisok jövőre is, amely a szakdolgozók béremelését szolgálja, ám csak abban az esetben, ha a munkáltató bemutatja a körzeti ápoló munkaszerződését.

A mai napon megkezdődik az alapellátási törvény társadalmi vitája is, amelyről azonban nem árult el többet az államtitkár, ezt a a FAKOOSZ XXIV. Országos Gyűlésének  "Arccal az alapellátás felé?" címmel holnap megrendezett egészségpolitikai fórumán ismerteti majd.

A szakma győzött a financiális szemlélettel szemben a kórházi struktúra átalakítását illetően; az átalakítás szakmai konszenzuson alapuló konzultációk eredménye lesz, a konszolidációval együtt. Mindez a miniszterelnök teljes támogatásával történik, ugyanakkor az államtitkárságnak április 30-ig kell kidolgoznia egy olyan tervet, amely a kórházak működési hiányát csökkenteni tudja.

Két héten belül lezárulnak a tárgyalások a beszállítókkal és a kórházakkal, azután megkezdődnek a kifizetések – mondta Zombor Gábor a konszolidációról. Mindehhez Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója azt tette hozzá, néhány beszállítóval csupán azért ültek le tárgyalni, hogy kidolgozzák a konszolidáció eljárásrendjét. A legnagyobb beszállítókkal hétfőtől kezdi meg a tárgyalásokat a fenntartó az ágazat nevében, miközben mind az intézményektől, mind a beszállítóktól bekérik az április 1-jén fennálló, lejárt határidejű számlatartozások összegét. Elhúzódó tárgyalásokra Ónodi szerint csak akkor lehet számítani, ha a kettő között nagyarányú eltérést tapasztalnak. A konszolidáció – a korábbi hírekkel ellentétben – valamennyi intézményt érinti, tekintet nélkül arra, hogy ki a fenntartója – szögezte le az államtitkár.

Míg a korábbi évek konszolidációja az E-Alap maradványából történt, most ettől független forrásból jutott 60 milliárd forinthoz az ágazat, de van garancia arra, hogy az év végén felmerülő problémák kezelésére is lesz lehetőség. A jövő évi költségvetés előkészítésének ismeretében Zombor elmondta, 2016-ban is plusz pénz fogja biztosítani a kórházi rendszer stabilitását. Hogy ez mennyi lesz, csak azért nem árulta el, mert attól tartott, hogy akkor pontosan annyi lesz a hiány, amilyen összeget erre a kormányzat szán: mint fogalmazott, „annyi lesz, amennyire szükség lesz”.

Nyugalmi helyzet van, racionális, de elvárható irányba haladnak az események Zombor Gábor szerint, ebben csak a bér és munkakörülmények miatt kialakult feszültségek okozhatnak zavart. Mint jelezte, miközben kormányrendeletbe foglalták a rezidensek Markusovszky-ösztöndíjának kiterjesztését, valamint azt, hogy a szakképzést követően minden fiatal orvos megkapja a szakorvosi minimálbért, folyamatos ágazati érdekegyeztetés zajlik a háttérben, mert „vannak még megoldandó kérdések”. Remény van arra, hogy július 1-jével folytatódjon a 2012-ben megkezdett béremelés – az alapbérek befagyasztásának feloldásával. A bérkérdések megnyugtató rendezésének érdekében országos, ágazati és intézményi egyeztetésre is szükség lehet, mert számos, bérfeszültséget okozó anomália csak intézményi szinten orvosolható, illetve csak helyben dönthető el, hogy a kapacitások mennyi munkaerőt kívánnak.

Megvalósul, hogy az onkológiai betegek 14 napon belül diagnózishoz jussanak, amelyet régóta sürget a szakma; erről jogszabály is születik. Amennyiben a daganatos megbetegedés gyanújával diagnosztikára beutalt páciens 14 napon belül nem jut ellátáshoz az adott intézményben, ellátását az OTH és az OEP szervezi meg, és a finanszírozást az a szolgáltató kapja meg, ahol az adott vizsgálatot elvégezték. Viszont büntetésre számíthat az a kórház, ahol visszaélést tapasztalnak. Rendeletmódosítás biztosítja, hogy még idén kifizethető legyen az országos várólistacsökkentési programra szánt ötmilliárd forint, és tvk-mentessé válik az egynapos sebészeti ellátás is.