hirdetés
2016. június. 01., szerda - Tünde.
hirdetés

A nem megfelelő kézhigiéné növeli a fertőzések kockázatát

Kórházi járvány miatt zárták be a neurológiát az Uzsokiban

Nem fogad betegeket Uzsoki Utcai Kórház Neurológiai Osztálya, ahol már korábban is szünetelt az ellátás hasmenéses járvány miatt, ám tíz nappal az osztály megnyitása után ismét felütötte a fejét.

Halmozottan jelentkező enterális fertőzés miatt neurológiai és stroke kapacitásai átvételét kérte az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól az intézmény orvosigazgatója, jelezve, hogy múlt héten vasárnap nyolc betegnél és négy dolgozónál jelentkeztek a tünetek; hétfőn már 25 megbetegedés történt. Laboratóriumi vizsgálattal a Calicivírus jelenlétét igazolták, amely – különösen zárt közösségekben – gyakran okoz gyors lefolyású megbetegedéseket, a gasztroenterális járványok több mint 75 százalékáért felel.

A nem specifikus nosocomialis járványok több mint 90 százaléka volt enterális nosocomialis járvány 2013-ban, a kórokozó első sorban a Calicivírus volt. Míg abban az évben 16 járványért volt felelős a vírus, 2014-ben már 31 járványnál mutatták ki a jelenlétét – derül ki a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) jelentésből. A Calicivírus okozta fertőzés a higiénés szabályok szigorú betartásával előzhető meg, a fertőzött személy környezetében mindent alaposan fertőtleníteni kell, mivel a vírus napokig fertőzőképes marad.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) becslése szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átlagosan minden huszadik kórházi beteget érintenek. Az nosocomiális járványok kialakulásában a nem megfelelő antibiotikum használat mellet döntő szerepe van a rossz kézhigiénének és takarításnak, a lepusztult kórházi infrastruktúrának, valamint a humánerőforrás hiányosságainak. Az intézmények túlterheltsége és zsúfoltsága miatt sok helyen nem tudják izolálni a fertőző betegeket. Az ECDC adatai szerint hazánkban az egyágyas kórtermek átlagos, százalékos elosztása (az összes kórházi ágyakhoz viszonyítva) 1,7 százalék, ezzel a legutolsók vagyunk az Európai Unió országai között. Az arány Franciaországban a legjobb: 51,6 százalék, az európai átlag pedig 11,1 százalék.

Ugyancsak a központ egy korábbi felméréséből derül ki, hogy hazánkban a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás, mindössze 6 liter/1000 betegnap. Ugyanez az érték szomszédos Ausztriában 20-30 liter, de Norvégiában vagy Svédországban a 40 litert is meghaladja. Az intézmények sok esetben anyagi okokra hivatkozva nem biztosítják a szükséges mennyiségű kézmosószert, holott ezek rendszeres használata mellett szignifikánsan csökken a kórházi fertőzések kialakulásának esélye, és 27 százalékkal mérsékelhető az antibiotikum felhasználás, ami viszont tetemes megtakarítást is jelenthet a kórháznak.

Nemrégiben egy orvosegyetemi oktató arról számolt be lapunknak, hogy előadása alatt 40 hallgatót kérdezett meg, kinek van a zsebében alkoholos kézfertőtlenítő; vele együtt hárman voltak összesen. Hazánkban nem jellemző – bár van rá példa – hogy minden vizsgálóban, kórteremben, esetleg valamennyi ágy végén ott legyen a fertőtlenítőszer, amelyet az ápolószemélyzet és az orvos használhat, mielőtt a beteghez nyúlna. A kórházakba kívülről behurcolt fertőzések kivédhetőek lennének, ha a betegeket gyorstesztekkel (a Calicivírushoz is van ilyen) szűrnék a sürgősségi osztályokon, mielőtt felveszik őket az ellátó osztályokra, ezeket a teszteket azonban – leginkább gazdasági megfontolásból – nem alkalmazzák.

A hazai rossz kézhigiéné oka a nem megfelelő protokollismeret és a szakemberek hiánya – állítják a szakemberek. Sok helyütt gumikesztyűvel helyettesítik a kézmosást, ám azt sem cserélik elég gyakran, és az is előfordul, hogy a kesztyűt fertőtlenítik – holott ez a szakmai ajánlás szerint tilos. Mindezt alátámasztja az a 2014-es felmérés, amelyet a budapesti és Pest megyei, aktív fekvőbeteg ellátóknál végeztek, és amelyről a MedicalOnline-on korábban már beszámoltunk. Akkor a WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) alapján többek között azt vizsgálták, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben. A fővárosi kórházak 52 százaléka csupán alapszinten felelt meg az elvárásoknak – kettő közülük éppen csak „megúszta” az elégtelent.

Az Uzsoki Utcai Kórház Neurológiai Osztályát egyébként február 12-én nyitották meg újra, ám az enterális infekció az elmúlt hétvégén ismét felütötte a fejét. Bár a kórtermet, amelyben az infekciót észlelték, izolálták, a fertőzést nem tudták megállítani; a halmozódó megbetegedések az ápoltakat és a dolgozókat egyaránt érintették. Az intézmény orvosigazgatója az OTH-nak jelezte, hogy saját hatáskörben nem tudták megállítani a fertőzés továbbterjedését, hétfőtől kezdve nem tudnak neurológiai és stroke betegeket fogadni.

*

A betegbiztonság egyik legfontosabb indikátora a kórházi fertőzések száma, azok javuló vagy romló tendenciája – mondja lapunk megkeresésére dr. Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) alelnöke. Mind az 1001 orvos hálapénz nélkül, mind a ReSzaSz a betegbiztonság megteremtése érdekében emelte fel a hangját, amikor kampányt indított azért, hogy a mindenkori kormányok minimum a GDP 6,5 százalékát fordítsa az egészségügyi kiadásokra. Mivel a fertőtlenítőszereket a gyógyszerkeretből kell megvásárolniuk az intézményeknek, ezért gyakran éppen az alkoholos gélre és a papírtörölközőre nem jut pénz. Hegedűs Zsolt szerint a két büdzsét külön kellene választani, és megfelelő forrásokat biztosítani úgy a gyógyszerekre, mint a fertőtlenítőkre. Hozzátette azt is, a mindenkori egészségügyi kormányzatnak egyszerű magyar nyelven kellene tájékoztatnia a lakosságot a kórházi fertőzések és járványok megelőzéséről, a javuló vagy romló tendenciákról.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

A per os NSAID ellenjavallata  esetén a hatóanyag bőrön keresztül történő bejuttatása is hatékonyan szünteti meg a lumboischialgiás panaszokat. 

Könyveink


hirdetés