Lesznek újdonságok a laborvizsgálatoknál is
A laborkassza zárt marad, viszont a költségkeretet szétosztanák, s egységesítenék a laborba szóló beutalót, amelyen kötelezően szerepelne a vizsgálat oka is.
A költségek iránti érzéketlenség, vizsgálatok indokolatlan rendelése, a technológiai lehetőségektől messze elmaradó automatizáltság – csupán néhány ok, ami miatt szinte minden elemében változtatásra szorul az orvosi laborrendszer, sorolta az IME szerdai konferenciáján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet munkatársa. Igaz ez akkor is – tette hozzá -, ha a finanszírozási szisztémáról, a személyi- és tárgyi minimumfeltételekről, a beutalási szabályokról, vagy akár a csökkentésre szoruló, úgynevezett leletátfordulási időről van szó.
Definiálni kell – országosan, egységesen – a sürgősségi vizsgálatokat, 30-60 percen belüli időlimit meghatározással, annak érdekében, hogy az eredmény gyors kézhezvételével az orvos – a terápia további részét illetően – megfelelő döntési helyzetbe kerüljön. Ugyanez vonatkozik – hangsúlyozta dr. Szintay István – a speciális vizsgálatokra, amelyeket országosan, egységesen, vizsgálatonként egyedi eljárási rendben, meghatározott laboratóriumok kijelölésével kell elvégezni, míg a többi esetben az a cél, hogy az eredmény már a vérvétel napján megszülessen. Ne fordulhasson elő, amire manapság is van példa, hogy az egyik kórházban pajzsmirigy hormon szintet egy héten mindössze egyszer vizsgálnak.
A GYEMSZI munkatársa szerint komoly problémát okoz, hogy a vizsgálatok megrendelésének nem része annak meghatározása, vajon miért küldi laborba betegét az orvos. Szűrés, akut megbetegedés okának kiderítése, de akár egy korábban megkezdett terápia nyomon követése egyaránt okként szerepelhet. Az így begyűjtött értékeket pedig egy egységes adatbázisnak folyamatosan követnie és értékelnie kellene.
A közelmúltban felmérték az ország orvosi laboratóriumainak kapacitását, számba vették földrajzi elhelyezkedésüket. A nagy teljesítményű, speciális vizsgálatok elvégzésére is képes központok mellett működnek a térségi laboratóriumok. Ezek mellett minden akut ellátást végző kórházban biztosítani kell a sürgősségi vizsgálatok elvégzésének lehetőségét, szögezte le a GYEMSZI munkatársa, aki szerint meglehetősen nagy tartalékok vannak a rendszerben. Akad olyan laboratórium például, ahol a nagyteljesítményű automatát havonta mindössze egyszer kapcsolják be.
A fejlesztés első lépése az informatikai szolgáltatás biztosítása, vagyis az, hogy minden klinikus hozzáférjen betege korábbi laboreredményeihez. Elengedhetetlen továbbá, hogy a vizsgálatkérés egységes formátumú legyen, kötelezően feltüntetve a beteg beutalásának okát. Fontos lenne, hogy a vizsgálati minta azonosítás és a vizsgálatkérés összekapcsolása a vérvétel helyszínén történjék meg, elkerülve így a többszöri adatrögzítést.
Átgondolásra szorul a pénzügyi elszámolás kódrendszere is. A vérképvizsgálat például egy kódon fut be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, holott 24 paraméterből áll. De „elő kell venni” a szakmai minimumfeltételeket is, amelyeket a szakmai kollégiummal szoros együttműködésben kívánnak áttekinteni.
A laborkassza zárt marad, igyekezett eloszlatni az esetleges illúziókat dr. Szintay István. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy a laborvizsgálatok fedezete a megrendelőkhöz kerüljön. Ezt úgy kell elképzelni – magyarázta a résztvevőknek az előadó -, mint annak idején a bruttósítást: meghatározott összeget áthelyeznek a kórház számlájára, s onnan a tényleges szolgáltatás fejében vonnák le azt az összeget amennyibe a vizsgálat kerül. Azt még egyelőre modellezik, hogy pontos ár-érték arányban, vagy valamilyen százalékos megosztásban történjék a fizetés. Ugyanakkor a háziorvosokat is ösztönözni szeretnék, hogy megfelelő mennyiségű és minőségi szolgáltatást vegyenek igénybe. A lebegő pontrendszer megszüntetése pedig egyelőre még a távlati célok között szerepel. Ezzel kapcsolatban , hogy erre nem egy lépésben kerülne sor, hanem az informatikai háttér megteremtése és egy modellezési időt követően.
