Megőrzés gyógyítás helyett

Az alapellátás jövőjét három, párhuzamosan futó projekt határozza meg. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (AFM, Svájci-projekt) mellett az uniós forrásokból kiépített egészség fejlesztési irodák (EFI) hálózata, valamint az alapellátás megújítását célzó, elméleti, módszertani projekt, az Egészségesebb egészségügyért program, a TÁMOP 6.2.5. B. Ezek mellett számos, az alapellátást érintő projekt zárult az elmúlt időszakban. A projektek megmenthetik az alapellátást – vélik a szakemberek, és hasonlóképpen nyilatkozott múlt héten az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán is, aki azt mondta, a TÁMOP 6.2.5. B módszertana adja majd az alapellátás átszervezésének bázisát.

Az Egészségesebb egészségügyért program a módszertani kérdések kidolgozására fókuszált, amelyeket áprilistól novemberig a gyakorlatban is teszteltek. A pilotba 900 háziorvosi praxist vontak be az ország minden részéről. Mint arról Szolyák Tamás szakmai vezető a háttérbeszélgetésen beszámolt, a résztvevő háziorvosok túlnyomó része pozitívan értékelte a módszertani fejlesztéseket, az egyéni egészségtervek kidolgozását például 80 százalékuk hasznosnak találta. A betegközpontú ellátás nem csak a biológiai problémára fókuszál, hanem az egyén szociális és kulturális hátterére is, holisztikusan szemlélve a klienst, hangsúlyt fektetve arra, hogy ő maga is felelős saját egészségi állapotáért. Az egészség tanácsadási folyamat – ennek irányelveit is elkészítették – lehetővé teszi például olyan egyéni egészségtervek kidolgozását, amelyben az egyénnel szemben csak olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeket teljesíteni tud. Ezeket a közösségi egészségtervekkel – amelyek 80-120 ezres populációra készülnek – összefűzve lehet egyénre szabott egészségvédelmi, betegségmegelőzési programot kínálni a pácienseknek. Mindehhez szoftverrendszer is készült, amelynek segítségével kiválasztható a kliens állapotának és lehetőségeinek leginkább megfelelő, lakóhelyhez közeli szolgáltatás. Az ebből eredő többletfunkciók azonban csak úgy érvényesülhetnek költséghatékonyan, ha a többletszolgáltatásokat nem szólópraxisokban, hanem team-munkában végzik el az orvosok, kompetenciákat átadva a szakdolgozóknak és a praxisközösségben dolgozó egészség tanácsadóknak, pszichológusoknak, gyógytornászoknak és dietetikusoknak. Mint Szolyák Tamás elmondta, a pilot igazolta, hogy ha a táplálkozással, mozgással, lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadást az alapellátásba illesztik, az pozitív hatással lesz a lakosság egészségi állapotára. A módszertan mellé finanszírozási javaslat is készült, ebben a prevenciós feladatok és a páciensgondozás díjazását indikátorrendszer helyett – pozitív ösztönzőként – ráépülő, extrafinanszírozással képzelnék el.

Kérdőívek szülőknek, védőnőknek

A védőnők és a házi gyermekorvosok eddig is végeztek koragyermekkori szűréseket, azonban ezek protokollszerű összerendezése hiányzott, erre adott lehetőséget a Koragyermekkori program – egészség-centrikus fejlesztés a gyermek-alapellátásban (TÁMOP-6.1.4), amelynek szakértői csoportja vizsgáló kérdőívet állított össze. Ezt a szülőnek 13 alkalommal kötelező kitöltenie a gyermek egy hónapos és hét éves kora közötti időszakban. Plusz ívekkel bővülhet a sor 15 hónapos és 2,5 éves korban, ha a gyermeknél a megelőző vizsgálatokon felmerül valamiféle fejlődési zavar, illetve ha hét éves koráig nem kezdi el az iskolát. Kereki Judit közgazdász, vezető szakmai koordinátor elmondta, a kérdőívek a www.koragyermekkor.hu oldalon letölthetőek (A honlapon ezt csak jövő évre ígérik. a szerk.) , de a szülők papíralapon is megkaphatják azokat a védőnőktől, hogy saját megfigyeléseiket rögzíthessék. A rendszert 1650 fős mintán jó tapasztalatokkal tesztelték, a 10-12 kérdésből álló szülői kérdőív kitöltésének köszönhetően az orvosok a korábbinál hamarabb veszik észre, ha probléma van a gyermekkel.

A szakembereknek módszertani anyagok készültek, amelyek összefoglalják a koragyermekkori szűrési teendőket – vette át a szót a projekt szakmai vezetője, prof. dr. Fogarasi András, gyermekgyógyász. A módszertani fejlesztések mögötti tudás átadására kreditpontos továbbképzéseket szerveztek, amelyen összesen 6100 fő vett részt, ami különösen jó eredmény, hiszen 1500 házi gyermekorvosi, és ugyanennyi vegyes praxis mellett 3800 területi védőnő dolgozik az alapellátásban. A védőnői dokumentációt rizikókérdőívvel bővítették, amelyet három alkalommal (várandósság, újszülöttkor és gyermekkor) kell kitöltenie a védőnőnek a szülővel közösen, hogy még az egészségügyi probléma kialakulását megelőzően tudjon közbelépni és segítséget nyújtani a szakember. A szakmának készült www.gyermekalapellatas.hu oldal mellett egységes védőnői informatikai rendszert is kialakítottak, amely jövőre válthatja fel a most használt infrastruktúrát, és a projektvezetők azt ígérik: csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket. Az informatikai rendszer mind szélesebb körű elérhetőségét biztosítja 1715 laptop kiosztása, de a jövőben még több védőnő számíthat arra, hogy hordozható számítógépet kap. A szakemberek beszámoltak arról is, hogy az államtitkárságtól kapott ígéret szerint a módszertant, valamint a szülői- és a rizikókérdőívet jövő nyáron jogszabályokkal megerősítve vezetik be. Mint azt Kereki Judit elmondta, a kitöltést ösztönző finanszírozási rendszer bevezetését is javasolták, ami kérdőívenként díjazná a védőnők munkáját, azt azonban nem árulta el, hogy milyen összeget indítványoztak.

MeNTA, az egészségőr

Az összes egészségügyi adat egy helyen úgy, hogy azokat a beteg megoszthatja orvosával, elkészítheti saját egészségtervét és személyre szabott tájékoztatást is kaphat – számolt be a Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás, a mindennapok egészség-őre (TÁMOP-6.2.7) programban fejlesztett applikációról Faller Richárd szakmai alprojektvezető. Az alkalmazás a 600 cikkből álló betegségkalauz mellett tartalmazza valamennyi kórház, sürgősségi betegellátó hely, rendelőintézet, háziorvos, védőnő és gyógyszertár elérhetőségét, hogy a felhasználó szükség esetén elérje a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgáltatót. Egészségmegőrzést támogató programjai vérnyomás-, mozgás- és táplálkozásnapló vezetését teszik lehetővé, amely a háziorvosi és kórházi rendszerekkel kompatibilis, így a beteg meg tudja osztani orvosával a mért adatokat; ezek felhasználásával egyéni egészségterv is készíthető. Az alkalmazás testre szabható a saját profil kialakításával, amelybe bevezethetőek többek között a krónikus és gyermekkori betegségek, a családi anamnézis, a gyógyszerallergia. Az adatok összesítése sürgősségi kártyát is generál, amely a páciens mobiltelefonjának képernyőjén érhető el. Mint azt dr. Békási Sándor, a projekt orvosszakmai munkatársa elmondta, bár azt egyelőre még nem látni, hogy az alkalmazás mennyiben hasznosul a betegellátásban, viszont az egyénre szabott terápia lehetőségét biztosítja.