hirdetés
2024. április. 24., szerda - György.

Nincs biztosíték, hogy a pénzt a kimaradók bérére fordítják

Rugalmasabb munkaerő gazdálkodást ígér a kormány az ellátási alapösszeg szerkezetének átalakításával, de a Népszava által megkérdezett szakértők szerint minimális az esély arra, hogy fedezetet találjanak a technikai dolgozók bérének emelésére.

Az ellátásokért járó, 150 ezerről 180 ezerre emelt összeg nem jelent pluszforrást, de az elszámolás belső szerkezete jelentősen átalakul. A nagy kérdés, hogy a szabadabban elkölthető pénzekből mennyi jut a dolgozóknak, például az egy hónapja bejelentett béremelésekből kimaradt technikai munkatársaknak.

A bérpótlékok beépítése az alapdíjba a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint akkor ad szabadabb kezet az intézményvezetőknek például a bérgazdálkodásban, ha a közalkalmazotti bértábla nem köt le minden fillért. Ebben az elszámolási rendszerben a kórház szükségletei határozzák meg, hogy a menedzsment mire költi az egy távozó dolgozó után megmaradó bérpótlék összegét – érvelt a Népszavának Dózsa Csaba. Hozzátette ugyanakkor: mivel országos szinten átlagokkal számol az alapdíj, az egyes kórházak gyakorlata és igényei alapján lehetnek eltérések, egyáltalán nem biztos tehát, hogy marad-e és ha igen, mekkora összeg lesz az, amit a munkatársak intézményen belüli bérrendezésére tud vagy akar fordítani egy-egy kórház. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a legfontosabb mindenhol a sürgősségi ellátás zavartalansága, a META elnöke ezért azt tartja valószínűnek, hogy ezen a területen próbálnak majd többet adni az intézményvezetők, vagyis a máshol dolgozó technikai munkatársaknak emiatt megint nem jut bérkiegészítés.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy az aktív kórházi ellátások elszámolásának átalakítása mellett nagy szükség lenne a krónikus és rehabilitációs díjak hasonló rendezésére is. Kincses Gyula egészségpolitikus azt emelte ki, hogy a kormány tervei javítják a nem állami fenntartású intézmények gazdálkodási lehetőségeit is, hiszen az egészségbiztosító mindenhol a megemelt összegű elszámolást alkalmazza. Így az egyházi fenntartású kórházak mozgástere is javul, bár arra sehol nincs biztosíték, hogy az esetleg keletkező maradványt a béremelésekből eddig kimaradt egészségügyi dolgozók helyzetének javítására fordítják.

(forrás: Népszava Online)
hirdetés

Könyveink