hirdetés
2016. május. 30., hétfő - Janka, Zsanett.
hirdetés

Sinkó: Meggondolatlanul estek neki az ezer sebből vérző egészségügynek

Az esetleges megtakarítás nem tudja ellensúlyozni mindazt a funkcióvesztést, amelynek eredményeként naponta robbannak majd az előre nem látható aknák az egészségügyben – vélekedik Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző, szakközgazdász a kormány tervéről, amely több állami hivatalt is megszüntetne. A szakember biztos abban, hogy a következő két hétben felülvizsgálják az előzetes terveket.

A kormány megelőzte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, aki novemberben, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségi ülésén februárra ígérte az ágazati háttérintézmények működésének áttekintését. A kabinet több egészségügyi intézményt jogutód nélkül szüntetne meg, vagy feladatait más szervezetekhez delegálná júliustól, a bürokráciacsökkentés jegyében. Mindezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a legutóbbi Kormányinfón, s nem sokkal ezután megjelent az érintett hivatalok listája is. Az egészségügyi veszteséglistán – amely Sinkó Eszter szerint a minisztériumokban is megdöbbenést keltett – számos olyan szervezet szerepel, amelyeket legutóbb Zombor Gábor exállamtitkár szabott át, alig három évvel azt követően, hogy Szócska Miklós átrendezte ezek struktúráját. Igaz, 2011-ben az egészségpolitikának jó néhány bürokrácianövelő intézkedést az intézményrendszer államosítása miatt kellett végrehajtania, kormányzati nyomásra.

Biztosan korrigálni kell azt a javaslatot, mely szerint jogutód nélkül szűnik meg az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK), amely tavaly márciusban az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a GYEMSZI-ből kiszervezett Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság integrációjával jött létre – vélekedik Sinkó Eszter. A központ a rezidensek munkáltatója, a szervezet köt szerződést a Markusovszky-ösztöndíjasokkal, és itt kezelik az orvosi és szakdolgozói nyilvántartásokat. Sinkó Eszter szerint nyilvánvaló, hogy az ENKK feladatait is át kell vennie a minisztériumnak jogutódként. Ugyanezt prognosztizálja az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) esetében, amely tavaly három intézmény összevonásával alakult meg, ide tartoznak a környezet-és település-egészségügyi, a sugár-egészségügyi, valamint a kémiai biztonsági feladatok is, amelyeket most egy tollvonással szüntetne meg a kabinet, ha változatlan marad az átalakítási lista.

 

Nagy veszteség lenne az önállóság elvesztése

Többletfeladatokat kap, és így megerősödik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – hangsúlyozta éppen egy évvel ezelőtt Zombor Gábor. A kormány a tervek szerint most az Emberi Erőforrások Minisztériumát jelölné ki  az OEP jogutódjának, ami azt jelenti, hogy a pénztár háttérintézménnyé válna, vagy akár főosztályként működhetne a szervezeten belül. Mindez nagyon fájdalmas lenne a szakközgazdász szerint, még akkor is, ha az OEP az utóbbi időben nem feltétlenül látta el valamennyi, hozzá delegált funkcióját, így például a ellátás-szervezési feladatainak nem sikerült megfelelnie. Jól működött viszont a gyógyszerfronton, az ehhez kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításában, és hozzálátott a betegregiszterek rendbetételéhez. A pénztár áll szerződésben a szolgáltatókkal, ennek alapján kérhető számon az ellátókon, hogy teljesítik-e azon feladataikat, amelyekre az állampolgárok jogosultságot szereztek a járulékfizetéssel. Ennek eliminálása komoly veszteség lenne Sinkó Eszter olvasatában.

Tavaly, négy évnyi GYEMSZI-felügyelet után önállóvá vált az Országos Gyógyszerészeti Intézet, amely a korábbi táplálkozástudományi intézetet is magába olvasztva Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetként (OGYÉI) működik. A gyógyszerhatóság önállóságának elvétele az uniós direktíváknak is ellentmondhat, Sinkó Eszter szerint pedig azon állami hivatalok közé fog tartozni, amelynek megtartásáért sokan fognak ringbe szállni, ezért nem is csodálkozna, ha a kormány visszakozna ezen a területen.

Ahogy valamennyi háttérintézmény, úgy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) esetében is a feladatok áttekintése után kell meghatározni, melyek azok a funkciók, amelyek indokolják az önállóság megtartását – folytatja Sinkó Eszter. Az intézmények működési engedélyét ugyan kiadhatják a területileg illetékes kormányhivatalok, ám saját maguk nem ellenőrizhetik azok teljesülését, hiszen ez nem vezetett sehova az állami tulajdonba vétel után az OTH-ban sem. Szerinte a szerepek újrarendezésével lehet ésszerűsíteni a feladatokat, így a minimumfeltételek szükséges megújítása után azok teljesülésének az ellenőrzését – az ehhez szükséges hatósági jogkör megadása mellett – áttelepíthetnék a 2012-ben felállított Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK). Ennek az intézménynek meg kell őriznie önállóságát, hiszen a betegek érdekeinek védelmét nem lehet a minisztériumon keresztül gyakorolni, a betegjogok csak akkor tudnak kiteljesedni, ha azokat egy független szervezet felügyeli – vélekedik az egészségpolitikai elemző.

Az OTH, mint középirányító szerv, tavaly tavasz óta – a korábbi nyolc helyett – négy országos háttérintézményért felel. A kormány tervei szerint feladatait júliustól a minisztérium venné át, bár az állami hivatal életében és működésében már az eddigi átszervezések is törést jelentettek.

Nincs egy éve, hogy módszertani és egészségfejlesztési szolgáltatási központként létrehozták a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet (NEFI), olyan kormányzati prioritást is élvező feladatok ellátására, mint az egészségtudatos magatartás népszerűsítése, vagy a prevenció. Az elvárt tevékenységek Sinkó Eszter szerint nem bírják el az államigazgatásban jellemző túlzott hierarchiát és bürokráciát, így ezeket a feladatokat nem lehet a minisztérium alá beszervezni, az intézetnek szintén önállónak kell maradnia.

 

Nem terveztek, csak bedobták

Az átszervezési listát a feladatok feltérképezése nélkül állították össze. Sinkó Eszter azt vélelmezi, nem történt háttérelemzés, és nem készült az intézményekről olyan funkcióleltár sem, amely megmutatná, van-e olyan redundancia, ami egy ilyen mértékű átalakítást indokol. Az elemző szerint biztosan vissza fognak vonni néhányat a tervezett átszervezésekből, hiszen ezzel a teljes irányítási rendszert lefejezik, ami nem hozhat sok hasznot, a remélt megtakarítás pedig nem ellensúlyozza majd a funkcióvesztést. Ha ilyen durván hozzányúlnak az amúgy is ezer sebből vérző egészségügy irányítási rendszeréhez, olyan diszfunkcionális elemek alakulhatnak ki, amelyek eredményeként naponta robbannak majd az aknák az egészségügyben. A kormány érdemi megfontolás nélkül állt neki a bürokráciacsökkentésnek, holott ennek – különösen egy ilyen érzékeny területen, mint az egészségügy – cizelláltan kellene történnie, az ágazat nem bír el egy ilyen mértékű kivéreztetést – hangsúlyozza a szakközgazdász.

Emlékeztetett arra is, öt évvel ezelőtt, az ellátórendszer államosításával éppen a jelenlegi kormány duzzasztotta fel az állami alkalmazottak létszámát az ágazatban, most pedig fűnyíróelvszerű intézkedéssel orvosolná az akkori döntés következményeit. A végiggondolatlan elképzelésen azonban úgy tűnik, még lehet változtatni. A következő két hétben a tárcák és az intézmények reagálhatnak a kabinet terveire, s remélhetőleg az egészségügy is részese lesz a finomításoknak.

Az állami alkalmazottak létszámának csökkentése a szakember szerint nem fogja elérni az egészségügyi ellátókat, hiszen az ott dolgozókat csak akkor lehetne elbocsátani, ha megszüntetnek kórházakat. Márpedig az intézménybezárást a kormány nem fogja felvállalni, hiszen jól látják, mi az, amire érzékenyen reagál a közvélemény. A bürokráciacsökkentéssel ki lehet vívni a választók szimpátiáját, akik nem látnak abba bele, milyen károkat okoz a meggondolatlan átszervezés a közigazgatásban.  Mindeközben hatalomközpontosítás történik, egy-egy szereplőnek annyi funkciót kellene ellátnia, amire képtelen. Jó példa erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

Senki nem tudta

Lapunknak egyébként az állami hivatalokban dolgozók úgy nyilatkoztak, ők is csak a Lázár János szavaira hivatkozó újsághírekből értesültek az átalakítási szándékról. Többen úgy fogalmaztak, éppen nyugvópontra jutott a felbolydult rendszer a tavalyi reorganizáció után, most pedig ismét kezdődik a káosz. Ráadásul úgy vélik, az egészségügyi háttérintézményekből is több ezer embert bocsáthatnak el, így az átstrukturálási folyamat mellett az ebből adódó feszültségek is zavart okozhatnak a közigazgatásban. Egy másik forrásunk szerint az az intézmény „jöhet ki jól” az átszervezésből, amelynek vezetője vagy támogatói nagyobb politikai lobbierővel rendelkeznek.

Lehetne a kamara?

A képesítést szerző orvosok, gyógyszerészek és szakdolgozók alap- és működési nyilvántartását az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) végzi. Ám a jegyzékek vezetésében már mindhárom egészségügyi kamara szerzett tapasztalatot, míg az orvosi és gyógyszerészi 13, addig a szakdolgozói érdekképviselet négy éven át önállóan vezette a működési nyilvántartásokat. Az ENKK megszüntetésével ezt a feladatot jó eséllyel tudnák ellátni a hivatásrendek, ahogyan az építészek, vagy állatorvosok esetében.

Az alapnyilvántartás statikus adatbázis, ahová a megszerzett bizonyítványok és szakképesítések kerülnek be, azonban ugyanezek az adatok a működési nyilvántartásban is megjelennek. Mindkét adatbázis személyi alapú, az abban szereplőket mindkét lajstromban ugyanazon számon tartják nyilván. Miközben a MOK, az MGYK és a MESZK mintegy 160-170 ezer egészségügyi dolgozó adatait kezeli a tagnyilvántartásban, az ENKK-nál a kétszázezret is meghaladja a működési nyilvántartásban szereplők száma, hiszen az állami hivatal csak ötévente validálja az orvosok, gyógyszerészek és szakdolgozók adatait. A kamarai nyilvántartások minden bizonnyal ennél lényegesen gyorsabban reagálhatnának a változásokra, hiszen ha akár halálozás, akár külföldi munkavállalás miatt megszűnik a tagdíjfizetés, arról a köztestületek szinte azonnal értesülnek, a kamarai tagságot pedig évente kell érvényesíteni.

A különféle nyilvántartások egy kézben tartása többek szerint dinamikusabbá és átláthatóbbá tenné a rendszert. A nyilvántartások vezetéséhez azonban az apparátust és a tárgyi feltételeket is meg kell teremteni. Bár az informatikai rendszerek fejlődése nagymértékben megkönnyíti az adatbázisok kezelését, ha az állam az egészségügyi kamarákhoz allokálná az ENKK ezen feladatát, ahhoz forrást is biztosítania kellene. Azonban nagy valószínűséggel mindez kevesebbe kerülne, mint amennyit most erre fordítanak a költségvetésből.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

A per os NSAID ellenjavallata  esetén a hatóanyag bőrön keresztül történő bejuttatása is hatékonyan szünteti meg a lumboischialgiás panaszokat. 

Könyveink


hirdetés