hirdetés
2016. június. 27., hétfő - László.
hirdetés

Szabad-e több pénzt önteni a rendszerbe? – kérdezi a fő kórházfenntartó

Ésszerű-e újabb forrásokat fordítani az egészségügyre, ha változatlan marad a struktúrája? – teszi fel a kérdést legújabb vitairatában Ónodi-Szűcs Zoltán, az ÁEEK főigazgatója.

hirdetés

A vitairatairól is ismert Ónodi-Szűcs Zoltán, az intézményfenntartó Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) főigazgatója a Budapesti Tejesítménymenedzsment Kutatóközpont kutatójaként fogalmazza meg az intézményfinanszírozás legalapvetőbb kérdését.  A Medical Tribune és a MedicalOnline korábban elsőként közölte Ónodi-Szűcsnek A Semmelweis terv margójára címmel írt elemzését. Legújabb és várhatóan nagy vitát kiváltó, egy TV-műsor ürügyén megírt, az egészségügy  finanszírozásáról  szóló – „Mennyi? … 150! Mi 150? … Mi mennyi?” című – munkájában  a kutató mémként terjedő téveszmékről beszél. Ezek szerinte ma is azt jelzik, hogy a magyar egészségügy legfőbb mozgatóereje maga az intézményrendszer, amelynek érdekei nem biztos, hogy egybeesnek a betegekéivel...

Az írást szerkesztőségünk ezúttal is azzal a szándékkal teszi közé, hogy vitát generáljon: mit szólnak ahhoz az egészségügyben dolgozók, hogy Ónodi-Szűcs szerint „elképesztő az intézményrendszer változásokkal szembeni ellenállása”; hogy ma bőven az inflációs várakozások fölött történik a fajlagos finanszírozás, s hogy az egészségügyi struktúra bármekkora összeget képes lenne felszippantani átütő eredmények és anélkül, hogy elégedettek lennének az intézmények?

Ónodi-Szűcs Zoltán cikkét ide kattintva olvashatja (A Medical Tribune május 29-ei számából.)

Várjuk véleményüket, megjegyzéseiket a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen vagy cikkünk alatt hozzászólásként.)

Share on Tumblr

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (5 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Egy ilyen témában, főként ilyen cím alatt megjelent kérdés ügyében nyilván érdemes az eredeti forrást is megnézni, a betegek érdekei szempontjából pedig (minket nem
csak hivatkozásként kezelve) illik legalább azokat a mondatokat eredetiben és maguk teljességében is megvizsgálni, amelyek ilyen megközelítést tartalmaznak.

Megtettem, nehéz volt megtalálni a betegek érdekeit, és – legalább igényként – elégedettségét emlegető részeket, mert az egyébként kétségkívül komoly
felvetéseket és adatokat tartalmazó vitairatban ilyesmivel összesen három mondat (a teljes szövegkörnyezettel együtt hat!) foglalkozik.

Lássuk mind a hatot:

"Korábbi dolgozataimhoz (Semmelweis-terv margójára – 2011. október, Egy elmaradt vita margójára – 2013. január) hasonlóan, most is csak annyit látunk, hogy a
legerősebb lobbicsoport tudja a legeredményesebben képviselni az érdekeit – természetesen nem a betegekre gondolok.
Talán ezért van az, hogy nem tudok a címben szereplő viccen nevetni.
A mai magyar egészségügy legfőbb mozgatóereje az intézményrendszer önmaga. Korábbi elemzéseimben is megmutattam, hogy a betegek és a kórházak érdekei egyáltalán
nem kell, hogy egybeessenek – és most is erre a következtetésre jutottam.
(…)
Számomra a tények nem mutatnak mást, mint hogy a jelenlegi struktúra bármekkora összeget fel tudna szippantani, áttörő eredmények nélkül és anélkül, hogy
bármelyik intézményi szereplő elégedettséget érezne. Pedig égető szükség lenne a betegek és a dolgozók elégedettségére, ami épület, technológia és bér
fejlesztése nélkül csak álom maradhat."

A szerkesztőség vitát vár, és nagyon igaza van!

Ha már máshol nem várnak vitát, legalább a világhálón vitatkozzunk, itt még szabad…
Nem úgy értem, hogy még nem viszik el a vitatkozókat, hanem csak úgy, hogy itt adnak hozzá felületet, lehetőséget, ha nem is olyan helyen, és olyant, amit a téma
megérdemelne. Itt ne várjunk többet, pontosabban ne itt várjunk többet!

A téma ugyanis közszolgálati médiát, fő műsoridőt, élő műsort, kiegyensúlyozott vitavezetési feltételeket, a felelős döntéshozók válaszadásának legalább
elvi kötelezettségét, a műsor visszanézhetőségének tartós biztosítását, és még egy sor elvárható feltétel meglétét igényelné. Ezekből manapság semmi nincs!

Van itt egy kis kérdés, és egy nagy kérdés.

A kis kérdés az, hogy legújabb vitairatában Ónodi-Szűcs Zoltán, az ÁEEK egyébként jól felkészült főigazgatója, aki menedzserként "az orvosi diplomája
megszerzése óta eltelt 23 évben a magyar egészségügy teljes keresztmetszetét bejárta" de ugyanezen idő alatt gyógyítóként nem sok beteggel került orvos-beteg
viszonyba, a logikai spekuláción kívül ugyan miért olyan biztos abban, hogy "a betegek és a kórházak érdekei egyáltalán nem kell, hogy egybeessenek".

Talán megkérdezett már sok-sok beteget, vagy érdemi kapcsolatba került jó néhány érdekképviselettel is aktívan foglalkozó betegszervezettel, és komoly kérdések
után meggyőző válaszokat is begyűjtött arról, hogy mi az érdekük a betegeknek?
Vagy az orvos-beteg viszonyba kerülés fájó hiánya (kinek is fájhatna?) után is csak spekulált, hogy "- Na, akkor mi is lenne jó a betegeknek?" Pedig ő is tudja (vagy
legalább állítja, ahogy illik), égető szükség lenne a betegek elégedettségére is…

A nagy kérdés ennél sokkal komolyabb.

Bővebben egyszerűbb például az alábbi három közleményből tájékozódni:
1. http://os.mti.hu/hirek/104386/az_asztmas_es_allergias_betegek_orszagos_szovetsege_kozlemenye
2. http://civilhirugynokseg.hu/a-nemzeti-konzultaciok-szuksegtelenek/
3. http://os.mti.hu/hirek/107291/az_asztmas_es_allergias_betegek_orszagos_szovetsege_kozlemenye
#
PoPe véleményével, megállapításaival többségében egytértek és szeretném kiegészíteni a kövtekezőkkel (remélem, hogy dr. Ónodi-Szűcs Zoltán főigaztó úr is
olvasni fogja). A holding igazgató korában készített vitairatában több elfogadható kritika is elhangzott a semmelweis terv margóján, de egy tétel hiányzik. éspedig
amikor a holding megvalósítására készültek Debrcenben, felmérették szakértőkkel a megoldási lehetőségeket. Részletes és alapos elemző és értékelő anyagokat
kaptak és pontosan nem tudom, mennyit használtak fel ezekből, de egy ajánlott témával biztosan nem foglalkoztak. Ez a munka azt ajánlotta - nyomatékosan - hogy a szervezet
és a funkciók véglegesítése előtt (azt követően pedig rendszeresen) elemzni és értékelni kell az ellátási szükségeleteket. Ezt egy MediMap fantázia nevű rendszer
biztosította volna, mint ahogy próbafelmérésen ezt a szerző el is végezte. Mindezt azért állítom bizrtosan, mert a munka szerzője én voltam.

Vajon miért nem érdekelte a holding szerevzőket a szükséglet? És miért nem érdekli az egészségpolitikát azóta sem (és előtte sem) e sarkalatos kérdés, a rendszer
működését meghatározó feltétel? Talán azért, mert akkor sokkal komolyabban és sokrétűbben kellene foglalkozni az orvoslással

Csak néhány dolog, amit mindenképen és mielőbb el kellene rendezni:

o Nem történt és nem történik meg az egyre növekvő és differenciálódó egészségügyi szükségletek (és a hozzácsapodó igények) feltárása és rendszeres
követése, holott erre kellene tervezni, felépíteni az egész rendszert. Ma már a szükséglet fogalmát nem elégítik ki, az egyébként értékes epidemiológiai adatsorok,
a “személyre szabott gyógyítás” (personalized health) korában “individuális epidemilógiára” volna szükség.

o A reális szükségletekre épülő rendszer részére meg kell határozni – és folyamatosan karban kell tartani – az immateriális és materiális feltételeket. Nem
kell kölönösen magyarázni, hogy a humánerőforrásnak milyen jelentősége van azoknak a materiális intelligens eszközrendszereknek a működtetésében, amelyek nélkül
nincs korszerű orvoslás.

o Következetesen oda kellene figyelni az ún. orvosi munkahelyek (az orvos-beteg találkozások) változásaira, az ott folyó ellátási tevékenységek
differenciálódására, a beteg köré rendeződésére, ezek módszereire, a progresszív ellátás elveinek érvényre juttatására. Ennek a rendszernek nem lehet csak az egyik
elemét úgy-ahogy támogatni és a többivel pedig nem foglalkozni.

o Végül és nem utolsó sorban a minőség, a hatékonyság elngedhetetlen feltétel, mint ahogy az orvoslás és az egész egészségügy nem képzelhető el a modern
információs és kommunikációs eszközrendszerek nélkül. Az e-health ma már nem science fiction, hanem mindennapos és nélkülözhetelen, tudásbázison alapuló
szolgáltatási rendszer.

Ma már túl vagyunk a huszonnegyedik órán, tehát “idő van”! Ha valamilyen csoda folytán az illetékesek megfogadnák ezeket az intelmeket és mondjuk holnaptól
elkezdődne az alkotó munka, akkor is legalább egy – másfél évtzed után jelentkeznének az első eredmények és csak beleborzong, elszmorodik az ember az ez idő alatti
human és tudásbeli veszteségekbe.

#
Ónodi Úr alapvetően hibás számítást végez, mikor egy HBCS valós értékét 207 e FT-ban állapítja meg. Tudhatná, hogy a kórházak a bérkeretre nem kapnak külön
finanszírozást, az eü szolgáltató a ténylegesen elszámolt beavatkozások utáni HBCS összeget kapja meg egy bizonyos határig, ez a határ a TVK. Ebből kell gazdálkodnia,
többek között a béreket, rezsit, beszállítókat stb. Ez a TVK ayira kevés, hogy a bérek kifizetése után gyakorlatilag a többire em jut péz. Összemosni a két dolgot
hiba, az az állítás, hogy egy HBCS teljes értéke valójában 207 e Ft pedig valótlan.
válasza hozzászólásához
#
Rossz a klaviatúra, néha nem veszi az n-t. Ebből adódó betűkimaradásokért bocsánat.
válasza hozzászólásához
#
A legkisebb baj az "n" betű, a nagyobb, ami mögötte van: "NINCS".
A rendszer - amint a korábbi hozzászólók is írták, és én is több internetes fórumon - kontrollálatlan.
Nincs szakmai kontrollja a gyógyításnak,
nincs minőségellenőrzése a kezelések kimenetelének,
nincs gazdasági felügyelete az ellátóhelyeknek,
nincs civil kontrollja az OEP-nek sem népegészségügyi, sem költséghatékonysági, sem egészségpolitikai tekintetben.
Valóban nincs szükségletelemzés. Erre a korábban javasolt lakosságszám alkalmatlan. Egy még korábbi javaslat, mely ezt szociális és földrajzi mutatókkal kombinálta
volna, nem ment át a próbaidőszakon, mert ilyenje nem volt.
Bukott - okkal és joggal - az u.n. irányított betegellátási kísérlet, mint ahogy minden olyan módszer bukni fog amelynek célja a forráskivonás, vagy a lyukak
betömésére szánt átcsoportosítás.

Nincs esélye egy olyan "reformnak" mely a bármely módon elért megtakarításból finanszírozná a további megtakarításokat, különösen azért nem, mert e két lépésre
egy költségvetési éven belül nincs fiskális lehetőség. De főleg azért nem, mert egy lecsontozott csontból nem lehet húslevest főzni, és mert csk Münchausen bárónak
sikerült saját hajánál fogva kirántani magát a mocsárból.
Azt mondani, hogy bizonyos, a rendszert javító ügyekre lehet pénzt szerezni, naivitás, mivel előre nem tudjuk, hogy amibe beruházunk, az hajt-e hasznot. Aki nem hiszi,
nézzen utána a Korányi projektnek:
http://nol.hu/belfold/uresen-maradhat-a-12-13-milliardbol-megepitett-klinikai-tomb-1449257
http://nol.hu/belfold/sajat-zsebukre-sporoltak-1538895

Pedig ez legeredetibben igazán nemes célt szolgált volna, egy alkalmas sürgősségi központ létrehozását. Csak a szakmai részletek kimunkálása nem előzte meg a
betonelemek tervezését.

Azt pedig minden egészségpolitikus tudja (?), hogy az egyes kórházi esetek forrásigényét a szakmailag szükséges, elfogadott költségelemek megfigyelésével,
felmérésével, beárazásával kell kezdeni (ilyen megfelelő módon 20 éve nem sikerült). Majd az esetek egy éves összességét kell a HBCS elvei szerint csoportosítani,
és forrásigényességük arányát meghatározni. Ennek az aránynak és a éves költségvetésnek az ismeretében derül ki, hogy egy átlagos HBCS (pontértéke 1.0000)
forintértéke mennyi.
A Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán által alkalmazott számítás érdekes, de nem helyettesítheti az egészségügyi eljárások költségigényének követését. Annak
alátámasztására sem alkalmas, hogy a beteg lakosok egészségének kívánatos és elfogadott mértékű helyeállítására a rendelkezésre álló pénz összesen, elletve az
egyes ellátási formák terén sok-e vagy kevés.
hirdetés

Ajánlott cikkeink

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Könyveink

  • learn more Laikus gasztroenterológia

    Gasztroenterológia mindenkinek. Kiadás éve 2007.

  • learn more Lombikban fogant álmok

    Magyarországon minden hatodik házaspár meddő - sokan mégis tartanak a lombikprogramtól, mert nem tudják pontosan, mivel jár. Orvosok odavetett...

  • learn more Sürgősségi kardiológia

    A Kadix Press Kiadó új könyve az Oxford University Press méltán népszerű kézikönyv sorozatában nagy sikert aratott, akut kardiológiai eseteket...

  • learn more Akadémikus portrék - Csépe Valéria - pszichológus

    Részlet Palkovits Miklós akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnökének könyvhöz írott előszavából.Csépe...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Gyógynövények ismerete - A fitoterápia és alternatív medicina alapjai. Egy komplex gyógynövénykereső, csaknem 800 gyógynövénnyel, közel 300 fotóval

    Gazdagítsa könyvespolcát ezzel az egyedülálló kötettel  Rácz Gábor és Rácz-Kotilla Erzsébet professzorok életük javát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen töltötték, tanítva gyógyszerész - és orvosnemzedékeket. Szabó László Gy. az egyetem professzorának kezdeményezésére több mint két évtizede a mai Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának vendégtanárai. A szerzők alaposságát tükrözi és túlzás nélkül mondható, hogy a kereskedelemben kapható, illetve a különböző készítményekben jelenlévő gyógynövények majd minden fajtája szerepel a könyvben (szerkesztette: Dr. Szarvasházi Judit) morfológiai leírással, hatástani ismeretekkel, felhasználási lehetőségekkel, otthoni alkalmazásokkal, s a jobb felismerhetőség kedvéért mindez dr. Babulka Péter által készített és válogatott növényfotókkal illusztrálva.  Lapozzon bele és tudjon meg többet… a nélkülözhetetlen botanikai, fitokémiai és hatástani alapokról, a termeszthető gyógynövények agrotechnikai ismereteiről, a népi gyógynövényhasználat jelentőségéről valamint a hagyományok szerepéről a gyógyszerkutatásban és a fitoterápiában, az aromaterápia és a növényi eredetű homeopátiás alkalmazásokról és a nagygombák gyógyászati jelentőségéről, az idegenföldi gyógynövényekről, amelyek az Európai Gyógyszerkönyvben és a VIII. Magyar Gyógyszerészkönyvben hivatalosak.   A gyógynövény szakkönyvek között egyedülálló mert, … tartalmazza a hazai és külföldi gyógynövények komplex hatástani ismereteit, korrekt információt ad az összes gyógynövényről valamint előiratokat nyújt egy-egy gyógynövény használatáról, sorra veszi a gyógynövényeket, orvosi illetve gyógyszerészeti szempontból fontos vagy figyelemre méltó haszonnövényeket, legújabb kutatási eredmények találhatóak...

  • learn more Az evés lélektana

    A modern ember, ez a „moho sapiens" jóval többet eszik a szükségesnél. Közben vagyonokat sem sajnál különféle testsúlyfogyasztó technikákra, melyek...

  • learn more Hogyan éljük túl a kórházi kezelést?

    Az egészségügyi nyelv megértése, a kórházi vizsgálatok és kezelések megismerése  A szerzőnő gyakorlattal rendelkező,...

  • learn more A reumatológia tankönyve

    Reumatológia c. tankönyvünk 2. kiadásában a szakterületet érintő legfontosabb tudományos és klinikai információk felfrissítését és...

  • learn more A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve

    Ez az elismert szakértő tollából származó kivételesen gyakorlatias szöveg, mely azAlapkészségek a...

  • learn more Anatómia - Élettan 10. kiadás

    Az orvostudomány hatalmas fejlődése az utolsó évtizedben, ezen belül az alaptudományoké, konkrétan az anatómia és az élettan...

  • learn more A nő ezer arca - Pszi-könyvek

    A XX. század közepe óta megjelent az új „emberideál", az az embereszmény, amely szinte feleslegesnek kívánja feltüntetni az ember...

  • learn more Gyógyítás és szépség - Kalandozás az orvoslás és az esztétika kötött

    A könyv elolvasása izgalmas intellektuális kalandot ígér. A szerző az orvoslás és az...

  • learn more A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése

    A kötet szerzõje - aki harminc éve gyakorló pszichiáter -...

  • learn more A szkizofrénia tankönyve

    A kötet révén most rendelkezésünkre állhat egy átfogó forrás, amely a sokak által félreértett zavar számos aspektusát képes perspektívába...

  • learn more A patológia alapjai - szókratészi modorban 2. kiadás

    A patológia oktatásának egyik legfőbb célkitűzése a tanultak klinikai alkalmazása, a makroszkópos,...

  • learn more S. O. S. Cukor! – Párbeszéd a diabéteszről

    Hiánypótló kötet betegeknek, hozzátartozóknak és orvosoknak a Magyar Diabetes Társaság ajánlásával  Hogyan fogadja el...

  • learn more Gyakorlati neurológia és neuroanatómia

    A neuroanatómia az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment át, magyar nyelven ennek ellenére évtizedek óta ezt a...

  • learn more Klinikai ismeretek a belgyógyászat köréből ápolónők részére - 11. bővített, átdolgozott kiadás

    A könyv a középfokú egészségügyi szakképzés,...

  • learn more Hol lakik a Jóisten?

    A szerző új regénye egy francia földről jött fiatal paptanár „kalandjait” beszéli el a kilencvenes évek közepén: hősünk belepottyan a honi...


hirdetés