hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

Szabálymódosítással nyújtják tovább a várólistákat

Csendben újabb, legalább négy milliárd forintos srófot húzott a kormány az egészségügy finanszírozásán. Bár a szolgáltatók eddig is ráfizettek, ha a pénzügyileg meghatározottnál több beteget láttak el, januártól ez még inkább így lesz.

A járóbeteg szakellátók például közel két milliárd forintot veszítenek, de rosszul járnak az aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó kórházak valamint klinikák is a finanszírozási kormányrendelet januártól érvényes módosításával. A rendeletalkotók a havi bontásban megszabott teljesítménykeret túlfutását igyekeznek ugyanis büntetni.

Az egészségügyi szolgáltatók számára az úgynevezett teljesítmény volumen korlát (tvk) keretében előre meghatározzák, hogy mennyi ellátást finanszírozhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az éves tvk mennyiségből ezt követően már az intézményvezetők húzzák meg a havonkénti teljesítménykorlátokat, állapítják meg azt a tvk mennyiséget, amelyet a doktorok „elhasználhatnak”. Más kérdés persze, hogy ezek sok esetben betarthatatlanok, hiszen számos olyan eset van, amikor a beteg diagnosztizálása, ellátása nem halogatható arra hivatkozva, hogy épp elfogyott az adott hónapra jutó kvóta. A „túlmunkát” végső soron kifizethette az egészségpénztár, ám jelentősen csökkentett összeggel. Tavaly például azok a szakrendelők, amelyek 10 százalékkal túllépték az említett korlátot, munkájuk ellentételezéseként már csak az alapdíj 30, ennél is több - 10-20 százalék közötti - túllépés esetén pedig az alapdíj 20 százalékát kapták meg.

Nem jártak jobban az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházak sem. Az ő esetükben az OEP maximum 10 százalékos többletteljesítményt fogadhatott el a kormányrendelet értelmében, az 150 ezer forintos alapdíj mindössze 30 százalékával számolva el azt.

Idén januártól tovább szigorodik a rendszer. A szakrendelők esetében legfeljebb 8 százalékos teljesítménytúllépést fizethet ki az egészségpénztár – az alapdíj 20 százalékával, míg a kórházaknál ez maximum 4 százalék lehet, s ezt is csak az alapdíj 25 százalékával.

A helyzet furcsasága abban rejlik, hogy bár idén a tavalyihoz képest emelték a gyógyítás rendelkezésére álló tvk-keretet, a kórházakhoz azonban nem jutott el ez a többlet. A medicalonline által megkérdezett kórházvezetők szerint vélhetően tartalékolják a felosztásra nem került részt, hogy az év végi kasszasöprésnél legyen mit szétosztani az intézmények között. A kvótát meghaladó teljesítmény finanszírozásának karcsúsításával ugyanakkor a többlet tvk – lényegében pénz – egy részét vissza is veszik. Hoztam is, meg nem is, adtam is, meg nem is – ahogy a népmesében áll. Az ily módon alaposan megbonyolított finanszírozási rendszer okozta veszteségeket a kórházak még nem számolták ki pontosan – hozzávetőleges kalkulációk szerint körülbelül az aktív fekvőbeteg ellátók is 2 milliárdot veszítenek - , egyelőre ismerkednek az új szabállyal.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigieknél is több beteg ellátása szenved halasztást, tolódik egyik hónapról a másikra. S ha ehhez még a kényszernyugdíj rendelet káros hatása is társul, a pénz mellett már orvos sem lesz, aki gyógyíthatná a betegeket.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink