hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Többet is fizetnének, ha jobbat kapnának

Azok a páciensek is jobban bíznak a magán egészségügyi szolgáltatókban, akik nem vettek igénybe privát ellátást – derült ki egy felmérésből.

Megváltozott a magánellátást igénybe vevők összetétele az elmúlt másfél-két évben, már nem ismerjük a pácienseinket – számolt be tapasztalatairól egy keddi sajtótájékoztatón Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A magánklinika és a Szinapszis Kft. közös felméréséből, amelynek keretében ezer, 25-60 év közötti pácienst kérdeztek meg arról, miért, és milyen gyakran vesznek igénybe magán egészségügyi szolgáltatásokat, és hogyan képzelnék el ezek finanszírozását.

Mint kiderült, az elmúlt két évben húsz százalékkal nőtt a magánklinika forgalma, a módos páciensek mellett a kevésbé tehetős középosztálybeliek is megjelentek a rendeléseken, közöttük olyanok is, akik nem könnyen engedik meg maguknak 20-200 ezer forintos kiadást. Kétharmaduk mégis szívesebben fizeti ki legálisan, számla ellenében pénzt a plusz szolgáltatásért, mert időt spórolnak, jobb bánásmódban részesülnek, nem vesznek el a rendszerben, a közfinanszírozott ellátásban mindezt csak a hálapénzért cserébe kapnák meg, bár egyre többen vélik úgy, hogy már a paraszolvencia sem segít. Az elégedetlenség Lantos Gabriella szerint egyre világosabban megfogalmazódik, ugyanakkor arra, hogy hogyan fizessenek a szolgáltatásért, elég heterogén vélemény alakult ki a megkérdezettek körében. A páciensek 84 százaléka kétszer fizet az egészségügyi szolgáltatásokért: egyszer amikor lerója a társadalombiztosítási járulékát, egyszer pedig, amikor a magánszolgáltatónál fizet az ellátásért. Ezért egyharmaduk adó- vagy járulékvisszatérítés formájában képzeli el a magánszolgáltatások finanszírozását, a másik harmad azt tartaná helyesnek, ha a szolgáltató az OEP-től kapná meg a gyógyítás árát, az igénybevevőnek pedig csak a különbözetet kellene kifizetnie kézpénzben.

A megkérdezettek közel fele nem csak saját magának, hanem hozzátartozójának is fizetett már magánellátásért, 77 százalékuk a szakorvosi, 53 százalékuk pedig a diagnosztikai ellátásét vett igénybe – számolt be a kutatás vezetője, Kun Eszter. Kiderült az is, a nők nem csak a férfiakhoz képest járnak gyakrabban magánrendelésre, de többféle szakorvosnál fordulnak meg a privát szférában. A kutatás adatai rámutattak, hogy még azok a páciensek is jobban bíznak a magánellátókban, akik az elmúlt két évben nem fizettek a szolgáltatásért, mert úgy vélték, a magánrendelőben többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, barátságosabban viselkednek a betegekkel, és több információt is kapnak állapotukról. A megkérdezettek 70 százaléka tartotta előnynek, hogy a magánszférában megszervezik a betegutakat, míg 55 százalék azt értékelte, hogy nem kell paraszolvenciát adnia az orvosnak. Összességében az ezer megkérdezett 58 százaléka értékelte úgy, hogy megéri fizetni a magánellátásban tapasztalható plusz szolgáltatásokért.

Nem tudja, hogy fizetnek-e utána járulékot, vagy biztosan tudja, hogy nincs társadalombiztosítása – válaszoltak 14 százaléknyian a kérdésre, viszont 22 százalék vallott úgy, hogy havonta több mint 17 ezer forintot tesz be a közös kasszába. A megkérdezettek 39 százaléka csak a kötelező minimumot, a 7000 ezer forintot fizetné az OEP-nek, 42 százalék pedig kizárólag a pénztárnak fizetne járulékot. Több mint 31 százalék döntene úgy, hogy társadalombiztosítási járulék helyett magánbiztosítást kötne. Ugyanakkor kiderült az is, hogy 13 százaléknyian akár többet is hajlandóak lennének a közös kalapba dobni, ha cserébe magasabb minőségű ellátásban részesülnének a közfinanszírozott intézményekben, ugyanakkor 30 százalék úgy vélte, a befizetett járulékaikat nem megfelelően használja fel a tb. Lantos Gabriella egyébként úgy becsülte, hogy hét éve működő magánklinikájuk, ahová a betegek többsége kisebb beavatkozásokra érkezik, 7 milliárd forintot spórolt meg a tb-kasszának azzal, hogy ellátta a túlnyomó részben duplán fizető betegeket. Elmondta azt is, míg egy komplikációmentes, laparoszkópos nőgyógyászati műtétért a közfinanszírozott intézmény 140 ezer forintot számolhat el az OEP felé, ugyanez a beavatkozás napi ötszöri étkezéssel, folyamatosan rendelkezésre álló, tisztességesen megfizetett szakszemélyzettel, hotelszolgáltatással 320 ezer forintba kerül a privát szférában.

(A részletesebb kutatási beszámolót innen töltheti le.)

Kapcsolódó fájlok

hirdetés

Könyveink