hirdetés
2024. április. 20., szombat - Tivadar.
hirdetés

A legagresszívebb kezelés: a rákos szervek forró kemoterápiás fürdője

Az elterjedőben lévő régi-új rákellenes terápia a legagresszívebb valamennyi közül: megnyitják a beteg hasüregét, eltávolítják a látható daganatokat, majd forró, mérgező anyagban fürdetik meg a hasüregi szerveket.

Ezt az eljárást régebben csak elvétve alkalmazták, az appendix nagyon ritka tumorai esetében. A legtöbb tudományos központ teljesen mellőzte ezt a módszert. Újabban azonban, ahogyan intenzívebbé válik a verseny a betegért, az USA vezető kórházai közül egyre több (pl. a Massachusetts General Hospital is) ajánlja fel a betegeknek ezt a költséges és ellentmondásos kezelést, főleg kolorektális és petefészekrákban szenvedőknek – ezek a tumorok sokkal gyakoribbak, mint az appendixé. Egyes kórházak még népszerűsítik is a „forró kemo fürdő”-ként emlegetett eljárást.

A módszer kritikusai szerint ez a terápia egyszerűen a legutóbbi példája az olyan kezeléseknek, amelyeket alig támaszt alá bizonyíték. „Használjuk ezt az eljárást, amelynek szinte semmi tudományos alapja nincs” – mondta dr. David P. Ryan, gasztrointesztinális onkológus, a Massachusetts General Hospital rákközpontjának klinikai igazgatója.

Mégis, vannak betegek, akik – bármilyen fárasztó és invazív a procedúra – túlélésük zálogát látják benne. Nemrég órákon át egy ilyen műtétet végzett dr. Andrew Loewy a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen. A has felnyitása után megvizsgálta az egyes szerveket, hogy lát-e bennük daganatot. A vékonybelet kiemelte, és végighúzta az ujjai között, hogy kitapintsa az esetleges tumorokat. Ha ilyenre lelt, azt azonnal kimetszette. Mindez kb. két órán át tartott, és ezután következett a forró kemo fürdő. Egy géppel forró, 42 Celsius fokos kemoterápiás oldatot pumpáltak közvetlenül a hasüregbe 90 percen át, miközben a nővérek gyengéden mozgatták a személy hasát, hogy a gyógyszer mindenhová eljusson. A kezelés hivatalos neve Hipec – ez a citoreduktív műtét utáni hipertermiás intraperitoneális kemoterápia rövidítése.

Mivel egyre több kórház kezdi el alkalmazni ezt az eljárást, úgy látszik, hogy az évi 1.500 kezelés helyett rövidesen 10.000-re fog nőni az ilyen terápiák száma az USA-ban. Dr. Ryannak azonban az a véleménye, hogy mindössze csak azért terjesztették ki ezt az eljárást a kolorektális tumorokra is, mert ha csupán az appendix tumorai esetében alkalmazzák, abból nem lehet megélni. Nyilvánosan is támadta a módszert az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves találkozóján – elmondta, hogy bár néhány beteg a kezelés után valóban jóval hosszabb ideig él a várhatónál, azonban ezek gondosan kiválasztott betegek, akik talán a kezelés nélkül is tartósan jól lennének.

Az eljárás hívei viszont úgy válik, hogy ha a rák csak a hasüregre terjedt át, akkor az élet meghosszabbítható minden látható tumor eltávolításával, s a maradék Hipec-kel való kiirtásával. Dr. Paul Sugarbaker, a Wahingtoni Kórházi Központ sebésze szerint szisztémás kemoterápiával egyáltalán nem lehet elérni hosszú távú túlélést. Kifejtette, hogy régóta ismert, hogy a rákos sejtek kevésbé viselik el a hőhatást, mint az egészségesek. Emellett szerinte jóval hatásosabb, ha közvetlenül a tumorra alkalmazzák a kemoterapeutikumot, mint ha szisztémásan, a véráramba adják be.

Több mint egy évtizede Hollandiában végeztek egy randomizált vizsgálatot, amelybe 105 beteget vontak be, és amely a Hipec-et rendkívül hatásosnak találta. Azoknak a személyeknek a medián túlélése, akik a szisztémás kemoterápia mellett sebészi kezelésben és Hipecben is részesültek, 22,3 hónap volt, majdnem kétszer olyan hosszú, mint azoké, akik csak szisztémás kemoterápiát kaptak (12,6 hónap). A betegek 8 százaléka azonban a legalább 8 órán át tartó beavatkozás következtében meghalt. Emellett – mint arra a Hipec kritikusai felhívják a figyelmet – azóta új gyógyszerek kerültek a piacra, amelyek pusztán intravénás alkalmazás mellett is lehetővé teszik kolorektális rákban a kétéves túlélést. Azok szerint, akik a Hipec mellett törnek lándzsát, a holland vizsgálat óta csökkent a műtét miatti halálozás kockázata – de az kétségtelen, hogy az operáció ma is nagyon hosszú, és a teljes felépüléshez három-hat hónapra van szükség.

A műtét és a Hipec költsége, beleértve a kórházi tartózkodást is, 20 és 100 ezer dollár között van. A Medicare és a többi biztosító fedezi az operáció költségeit, de a Hipecét már nem feltétlenül. Ezt kikerülni esetleg úgy lehet, ha az eljárást kemoterápiaként jelentik le a biztosítónak.

Forrás: The New York Times

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: The New York Times, MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés